Hahooo, nem vesztem am el a dzsungel rengetegeben, csak 2 napot pihiztunk Finca Tatin-nal az Izabal-to partjan egy ujabb hangulatos kis lodge-on .(Az Izabal-to Guatemala legnagyobb, Kozep-Amerika masodik legnagyobb tava)
Azert az idejutasunk ismet nem volt egy leanyalom. A 16. napunkon (jan 22.) reggel 8 korul indultunk el a floresi szallasunkrol a buszterminalhoz, ahol kozoltek, h egy ora mulva megy a kovetkezo busz Rio Dulce-ba, de addig nyugodtan pakoljuk be a csomagjainkat a busz aljaba. Ez mar nem a megszokott csirkebusz volt, nem is kisbusz, hanem egy szinten az USA-ban -sztem tobb mint egy evtizede - kiszuperalt nagybusz, de vmi borzasztoan otvar allapotban. A csirkebuszok padlojarol elobb ettem volna, mint hogy itt mefogjam a kartamlat, amihez feltem, h hozzaragadok. Hiaba, ezek mar nem privat buszok, igy az uzembentarto nem annyira erdekelt abban, h rendben tartsa oket. Szerintem a padlo min egy eve nem volt felmosva, az ulesek huzatainak mintaja mar nem latszodott a kosztol, es soknak le volt torve a tamlaja, ha epp nem az ulese. Es nekunk ezzel a busszal kellett a kb. 5 oras utat megtenni Rio Dulce-ba. Igen am, de a busz meg egy ora mulva sem indult, mikor Endre rakerdezett mondta a sofor, h 10 perc es startolunk, amibol persze 30 lett, es mi majd 1,5 orat ott ucsorogtunk fenn a buszon, kiba melegben (termeszetesen no air condition), es vartuk, h vegre elinduljon, mert meg csonakot kellett keritenunk Rio Dulce-ban, aki elvisz minket a San Felipe erodhoz, majd onnan Finca Tatinba. Nagy nehezen elindult a busz, 5-en 5 sorban terultunk el, ahogy lattam igy a 16. napra mar mindenkinek hianyzott egy kis "egyedullet", privat szfera. En az otthonrol hozott konyvembe melyultem, de persze folyton elkalandoztak a gondolataim. A hely es az ido kivalo volt egy kis magamba melyulesre. Merre tovabb, hogyan tovabb, miert vagyok itt, mit adott nekem ez a par het, milyen felismeresekkel gazdagodtam stb olyan "Agics Viki-s modon"... Haat az egy kulon sztori lenne...most nem megyek bele a vegkovetkeztetesekre, talan majd maskor:)))
Utkozben tobb helyen is megalltunk (pisiszunet, helyi arusok felengedese a buszra stb.) A legdurvabb egy testes indian asszonysag volt, aki zsiros kis kotenykejeben, koszos kezevel elobb kipoccentett egy takonygolyocskat az orrabol, majd benyult a kosarkajaba, es ugyanazzal a kezevel elkezdte a kajat kiosztani a helyieknek, mert mondanom sem kell csak ok voltak olyan batrak, h kertek az enyhen koszos (ki tudja hany napja hurcolaszott) fott tojasbol, rizsbol es tortillabol, amire meg vmi kis szoszt rittyentett es ez volt a napi menu. Persze minden adag utan gondosan megtorolte zsiros lapatkezeit a kotenyebe, ami mar merev volt a szutyoktol... Mondanom sem kell cseppet sem voltam ehes :)))
Naa vegre megerkeztunk Rio Dulceba olyan du 2 korul, a hienak mar ott vartak minket mint potencialis baranykakat a buszmegalloban, es mar csaptak is le rank, h veluk menjunk ide, meg oda, meg erre a szallasra, meg arra a kirandulara stb, Endre vegul egy iraki beketargyalas-nyi ido alatt (nekem a 15 kilos hatizsakkal a hatamon legalabbis annyinak tunt) vegul megegyezett az egyik helyi rosszarcuval (biztos csak en vagyok gonosz, de itt tenyleg ilyen "turistagyujto" maffia van). A cuccainkat a kikotoben magunk mogott hagyva (kikotomesterne gondos szeme vigyazott ra), eltaxiztunk az erodhoz (Endrenek mar csak a csomagtartoban jutott hely:)).
A San Filipe erodot a britek epitettek a kalozok ellen, de alig par nap alatt a tengeri rablok kezere kerult. Amugy ez az egyetlen erod itt a kornyeken, ami ilyen szep allapotban megmaradt, raadasul az ik oldalan egy csodalatos park veszi korul, a masik oldalan az Izabal-to. A rosszarcu Bt-vel 16.20-ra volt megbeszelve, h ertunk jonnek csonakkal az erod melletti kikotobe, ezzel nem is volt gond (legalabb ilyenben megbizhatoak), bar ott helyben kiderult, h azert arban nem kicsit atb@sztak minket, egy helyi fiucska fejenkent 45 Q-lal olcsobban levitt volna minket a csonakjan. Heeee man, az 3 Cuba Libre!!!! :))) De addigra mi mar elkoteleztuk magunkat, raadasul a csomagjainkat ott hagytuk tiszul naluk, igy nem volt mese, veluk mentunk. Egy franko kis 6 szemelyes motoros csonakkal szeltuk keresztbe a tavat, elmentunk egy csodas madarsziget mellett (a fak konkratan feketellettek a madarakrol, majd lelassitottunk egy csodas tavirozsas obol mellett is, majd 45 perc hajborzolo szaguldas utan (huuuu de elveztem!!! :)) megerkeztunk Finca Tatinba, emi szinten egy hostel szeru, bungalos hely il concreto a dzsungel kozepeben. Azt hittem az elozoeket mar nem lehet fokozni, DE LEHET!!! Tenyleg maga a vad dzsungel, kicsit 5 lepest arrebb lepsz (vagy sokat iszol a cuba librebol, es megszedulsz) akkor mar a fejed bubjaig elsullyedsz a lapban... Csak a koveken, es a kikovezett uton lehet kozlekedni, meg a fahidokon, tele volt rengeteg madarral, rakokkal, pokokkal. Apropo pok!! Tegnap este mielott lefekudni keszultunk volna Szabi eszrevette, h egy baromi nagy barna pok van az agy mellett a falon... Na tobb sem kellett neki, meg szegeny poknak sem... Par oraval kesobb, mikor ejjel fejlampaval mentem ki pisilni, a WC mellett fogadott a haverja :))) Amugy teljesen jambor joszagok. Ha te nem tamadsz rajuk, nem bantanak...
A hely maga (Finca Tatin) engem teljesen lenyugozott, mint egy kommunaban, este egyutt ul le mindenki vacsizni, mindenki ugyanazt eszi (ill a vegaknak van vegakaja), egy nagy hosszu asztalnal ulunk vagy 20-an 15 orszagbol, es megy a babeli zurzavar. Alapvetoen 3 fo nyelven megy a tarsalgas (spanyol, angol, francia), mennek az eszmecserek, ki honnan, hova tart, mit latott, mit tapasztalt, email cim cserek stb. Van egy ping-pong asztal, egy csocso asztal, es darts is (mindegyiken lenyomtunk par derbit), meg egy csomo fuggoagy, hinta, fotelek, konyvessarok, szabadteri szauna es egy olyan bar, ami becsuletkasszaval mukodik (!!!) Nnna egy ilyen szerintetek mennyi ideig mukodne gazdasagosan Magyarorszagon? Szerintem egy napig sem!!! Itt viszont evek ota bevallt modszer :)) Este 10-ig megy a wirtschaft, majd lampaoltas, es mindenki eltunik a kis bungalow-jaban. Masnal reggel (17. nap) nem kellett koran kelnunk, ugyanis az EGESZ NAP A PIHENESE VOLT!!!!!!!!!!!! Rengeteg programlehetoseg all a kornyeken rendelkezesre, mi ugy dontottunk, h kajakkal fogjuk bebarangolni a kornyeket, ahol vmi csodalatos az elovilag, kocsagok, tukanok stb. ropkodnek korulotted. 2 db 2 szemelyes, es egy 1 szemelyes kajakkal indultunk utnak. Endre, Gabor es Andras egy vizeseshez mentek, mi Szabival ketten a pont ellenkezo iranyban levo lagunakat valasztottuk. 35 fok volt arnyekban, es hiaba kentuk be magunkat 30 faktoros kremmel, szarra egtunk a majd 5 oras kajakozas alatt a tuzo napon a to kozepen (mert hat hol mashol evezzunk pesze :))), ugyhogy az iccaka nem volt egyszeru az alvas. Azt sem tudtam melyik oldalamra fekudjek, h ne feszuljon a borom...Ma reggel meg bedobtunk gyorsan egy gyumolcsos palacsintat a Finca Tatin menzan, majd 8=ra jott ertunk a csonak es vitt minket a 20 km=re levo Livingstonba, ami mar a garifuna kultura otthona. A garifunak, akik amugy borszin tekinteteben feketek, a karibi-szigetekrol elmenekult fekete rabszolgak leszarmazottai, sajat nyelvuk , zenejuk, kulturajuk fejlodott itt ki az evszazadok alatt. Ez a varos teljesen mas, mint barmelyik korabbi az utunk soran, a lakossag 85-90 szazaleka fekete, tornacos hazak sorakoznak vegig a foutcajan, es minden masodik ablakon at kihallatszik a reggae illetve a garifuna zene. Ami meg erdekessege a varoskanak, h itt majdnem mindenki beszel angolul, de legalabbis ertenek. Mint azt megtudtuk a spontan mellenk szegodott helyi "vezetonktol" sok livingstoni a szomszedos Belize-be jar iskolaba, mert ott sokkal magasabb az oktatas szinvonala, mint Guatemalaban. Ezert is tudnak sokkal jobban angolul. Poloval - mert kesobb a nevet is megtudtuk - az utcan keztem el beszelgetni, mig egy helyi etkezde elott cigarettazva vartam a fiukra. Gyonyoru angolsaggal beszelo 50 koruli 4 gyermekes farmer volt emberunk, aki nem mellesleg nemcsak h tudta, h hol van Magyarorszag, de sajat helyi zenekaraval allitolag "turnezott" is mar szereny orszagunkban, akarcsak szamos szomszedos orszagban. Tobbet tudott Magyarorszag tortenelmerol mint sok altalanost vegzett nalaunk otthon. tatott szajjal hallgattam :) Allitolag o itt a garifunak kozossegenek helyi vezetoje, legalabbis ezt allitotta magarol, en meg miert is kerdojeleznem meg. Mar 10 perce beszelgethettunk, amikor invitalt minket, h korbevisz mnket a "valodi" Livingstonon, azaz a fekete negyeden. Nem kell felnunk, ha vele vagyunk, meg ok amugy is ok egy nyugodt nep, nem jarnak felfegyverkezve, mint sokan Guatemala mas reszein. Kicsit vonakodtunk, de vhogy megbizhatonak tunt, igy vele tartottunk. A lelkemre kototte, h ott benn ne fenykepezzek, mert azt nem szeretik, igy csak az emlekeinkben fog elni a bent ert latvany. Mit mondjak, lefordultunk a foutcarol es 2 perc alatt mintha egy masik kontinens (Afrika) legszegenyebb falvaba csoppentunk volna. Nyomor, kosz, szemettenger, buz, rengeteg fekete kiskolok, kutyak, csirkek, hajas feka orgasszonyok, de nemelyik annyira, h felellni sem tud az agybol. Osszevissza mentunk a hazak (hazak??, inkabb favityillok) kozott, csak remeltuk, h nem rantanak be minket vmelyikbe (nalunk volt minden penzunk, es iratunk), es nem kerulunk bele a holnap deli levesbe. Defelelmunk alaptalan volt, egy rovidke kulturseta utan visszakisert minket a foutra...
A szallasunk itt is bungalow-ban van, amit csak egy keskeny kis ut valaszt el a Karib-tengertol. Delutan egy gyors felfrissulest kovetoen a csonakos baratunk tovabbvitt minket a Playa Blanca-ra, egy gyonyoru feher homokos, palmafas obolbe, igy a delutan hatralevo reszer a Karib-tenger partjan furodve, pihenve toltottuk, stranropizunk, a sracok fociztak. Idilli nap volt ez is!!!! Holnap reggel Puero Barrios erintesevel indulunk vissza Guatemala City-be, ahol masnap reggel veget er a 3 hetes urazasunk. Otthoni ido szerint szerda delben erunk foldet Budapesten. Talan holnap meg be tudok jelentkezni, ha nem, akkor majd otthonrol. Csok mindenkinek!!!
2010. január 25., hétfő
2010. január 21., csütörtök
Haat ez itt maga a paradicsom!! Na ezen a kornyeken heteket el tudnek tolteni meg, ha hetente egyszer lenne "magyar nap", es erezhetnem neha a hazai izeket. Bavallom nekem nagyon hianyzik mar... Most Floresbol jelentkezem, Guatemala magasan legjobb hostelebol (Los Amigos), amit 2 holland srac alapitott par eve (itt bandaztak kinn Guatemalaban, megtetszett nekik Flores - nna ezt abszolut meg tudom erteni - es csinaltak ide egy fantasztikusan jo hangulatu hostelt. Ez maga az eden: a belso udvara olyan mint egy dzsungel, palmafak, bananfa, papagalyok, fahinta, bambusz butorok, olvaso sarok, netsarok, szines falak, isteni latin zene megy (alig birok megulni a seggemen), es vmi ISTENI ananaszos-kokuszos shake-t csinalnak, a pina colada-ban meg legalabb 1 deci rum van, es mindezt egy hatalmas nagy bodonben szervirozzak :))) Hmmm, jol is esik a 32 fokban - es most este 8 van mar itt :)) Tegnaptol kicsit lassabbra es pihenosebbre fogtuk a figurat, ami mar baromira rank is fert. Tegnal Tikalbol egy privat kisbusz vitt minket 5-unket (!!!!!!) Yaxha-ba (jol esett elterulni a kisbuszban a sok nyomorgas utan :)). Yaxha-ban a Sombrero Hotel nevu paradicsomi helyen szalltunk meg a Yaxha-laguna partjan. Haat ha lattatok mar meseset, suru dzsungeles kertben elszorva nehany bungalow, a lagunara nezo terasszal, a teraszon fuggoagyakkal, a kertben rengeteg szines madar, a bambusztetos bungalok tetejen majmok kacsingattak le rank, sot meg egy roka is szemezett velem a toparton, mikor kiultem kicsit PIHENNI, NAPOZNI, OLVASGATNI!!!! El sem hiszem, h ezt teszem. URISTEN DE HIANYZOTT MAR EGY KIS LAZULAS!!!! :)) A naplemente varazslatosan szep volt, a toparton ulve neztem vegig, meg fotozgattam :))
Keresunkre csinaltak nekunk olaszos tesztavacsorat, egesz jo volt, azt kell mondjam, amit nehany cuba libre-vel lefojtottam, majd kiultunk a teraszra es gyertyafeny mellett (10 utan lekapcsoljak az aramot) meg vagy este 11-ig beszelgettunk. Olyan kellemes augusztus esti balaton parti feeling volt, es vegre nem voltak szunyogok... Nem is ertem, h hogy nem, de nagyon elveztem.
Reggel 7-re jott ertunk egy auto, aki bevitt minket a romvaros bejarataig, onnan meg egy 200m-es hegymenettel ertuk el magat a romvarost, de mivel most maximalisan ki voltunk pihenve, igy nem jelentett gondot. Yaxha szinten nem egy turistak altal agyonlatogatott hely, megint csak mi voltunk oten az egesz parkban. Felmasztunk a legmagasabb piramis tetejere, ahonnan csodas kilatas volt a tobbi romra es a kornyezo dzsungelre es ott szepen megreggeliztunk, ahogy kell: a maradek jo kis hazai hansagi majkremet a 2 napja vett kisse megszikkadt edes kenyerrel (itt nem tesznek sot a kenyerbe, meg amugy masba sem nagyon - en otthon szerintem eleg soszegenyen taplalkozom az atlaghoz kepest, de itt nekem minden sotlan. Vagy azert mert kiizzadom napkozben, de sztem sokkal inkabb azert mert ok nem nagyon sozzak az eteleket, es sotartot sem tesznek ki, mindenhol kulon kerni kell). Szoval szepen komotosan megreggeliztunk fenn, aztan visszabattyogtunk a laguna partra ahol mar vart rank a csonakunk, h a lagunat atszelve az utolso kis romvarost (Topoxte) is megnezzuk, ami arrol hires, h ez volt az egyetlen varos, aminek noi uralkodoja volt (12 pap segitsegevel vezette), es o volt az egyetlen, aki nem hodolt be. Az egesz varos egy par rombol allt, viszont itt is mint minden romvarosban talaltunk nehany ujabb jo fototemat, ujabb szines madarak, orias hangyabolyok (elkepesztoen nagyok), es egy roka is arra koricalt, de ok errefele megszokottak es nem veszelyesek. Mikor Tikalrol irtam elfelejtettem megemliteni, h ott lattunk ormanyos medveket is, siman ott setalgattak az uton a turistak kozott, tunemenyesek voltak.
Flores ha nem tudnam, hogy Guatemalaban van azt gondolnam, h egy mediterran udulovaros, itt mar sokkal tobb a turista, sokkal kiepultebb, tisztabb, az emberek egyaltalan nem viselnek itt mar nepviseletet (mondjuk meg is pusztulnak itt a 30-35 fokban benne - es akkor itt a januar a leghidegebb honap:))), sokkal tobb az etterem, a hotelek, es persze ennel fogva az arak is, bar a cuba libre itt is csak 15 Q (375 Ft), a pina colada, amit fentebb emlitettem 20 Q (500Ft), de mondom egy bodonnel adnak, szoval meg mindig nem megfizethetetlen, de a kajak mar picit dragabbak, mert probalnak a turistak igenyei szerint fozni, ami meg ugye tobbe kerul.
Ma delutan elmentunk a sracokkal vasarolgatni... haat az nagy elmeny volt!!! Itt mindenre alkudni kell, de nagyon kemenyen, mert alapbol nagyon magas arat mondanak -ugy ertsd, h europai szemmel meg mindig olcso, de ha tudod, h odaadja a harmadaert is, akkor miert ne, meg amugy is nekik ez bele van kalkulalva az arba. Aki meg kuka az fizessen magasabb arat :)) Mi alkudtunk kemenyen es sikerrel :)) Mondjuk azt meg megnezem, h hogyan fogom beletomni oket a zsdakomba, ami mar amugy is fullos, es minden reggel 10 perc gimnasztika mire osszehuzom :)), de meg fogom oldani :))
Este tettunk egy kis setat a toparton, a Peten-Itza to Guatemala masodik legnagyobb tava, kiultunk a topartra, logattuk a labunkat es csodaltuk a naplementet, ami eddig a legvarazslatosabb volt, miota itt vagyunk, pedig aztan lattunk egy parat (a laguna partjan, piramis tetejen ulve, San Pedroban az Atitlan to partjan levo teraszunkrol stb), de ennyi varazslatos szinben pompazot most lattam eloszor.
Visszaterve a hostelbe egy bodon pina colada tarsasagaban csatlakoztam egy vegyes csapathoz, akik ez egyik kis asztalkanal beszelgettek (kijelolt dohanyzohely :), egy argentin biologus fiu, aki 2,5 honapot utazgat a tersegben, egy IT-s srac a UK-bol, akinek a szulei indiai szarmazasuak, amugy Kenyaban szulettek, o viszont mar a UK-ban, es 5 evi munkaviszony utan kapott 3 honap FIZETETT szabadsagot a cegtol (heeeeee DT, en 6,5 eve dolgozom itt, nem illene nekem is meghonoralni a sokevi faradtsagos munkamat egy hasonlo gesztussal?? Igazan nem utasitanam vissza!! :)) es egy indiai szarmazasu lannyal, aki ugyan Malaysiaban szuletett, de mar jo ideje Australiaban el, es egy 20 honapos (!!!! nem eliras!!!) uton van eppen, amibol meg 3,5 honap hatravan. Well, hozzajuk kepest en dogunalom vagyok. Magyar vagyok, Magyarorszagon szulettem, es itt is elek, noch dazu csak 3 hetre jottem. Tiszta ciki :))) ez persze csak vicc, nincs nekem ezzel semmi bajom, es halas vagyok a sorsnak azert, h az lehetk aki vagyok, ott es ugy elek, ahogy. :))
Szoval dobtunk egy laza eszmecseret, ittam szavaikat es elmenybeszamoloikat... Joo itt lenni, szeretem ezt a nyuzsit, a sok kulonbozo kulturabol erkezo fiatalok kohojat, el tudnek itt lenni meg egy par hetet, honapot... Meg talan fozni is megtanitanam oket :)))de sajna holnap reggel megyunk tovabb...
Na most megyek, megnezem, h meg mindig olyan jol keverik-e a koktelokat!! :)
Csooookolok es olelek mindenkit inenn a tavolbol!!! Hianyoztok am mar!!! Mindenki kivetel nelkul!!!:)))Cuppp, Viki
Keresunkre csinaltak nekunk olaszos tesztavacsorat, egesz jo volt, azt kell mondjam, amit nehany cuba libre-vel lefojtottam, majd kiultunk a teraszra es gyertyafeny mellett (10 utan lekapcsoljak az aramot) meg vagy este 11-ig beszelgettunk. Olyan kellemes augusztus esti balaton parti feeling volt, es vegre nem voltak szunyogok... Nem is ertem, h hogy nem, de nagyon elveztem.
Reggel 7-re jott ertunk egy auto, aki bevitt minket a romvaros bejarataig, onnan meg egy 200m-es hegymenettel ertuk el magat a romvarost, de mivel most maximalisan ki voltunk pihenve, igy nem jelentett gondot. Yaxha szinten nem egy turistak altal agyonlatogatott hely, megint csak mi voltunk oten az egesz parkban. Felmasztunk a legmagasabb piramis tetejere, ahonnan csodas kilatas volt a tobbi romra es a kornyezo dzsungelre es ott szepen megreggeliztunk, ahogy kell: a maradek jo kis hazai hansagi majkremet a 2 napja vett kisse megszikkadt edes kenyerrel (itt nem tesznek sot a kenyerbe, meg amugy masba sem nagyon - en otthon szerintem eleg soszegenyen taplalkozom az atlaghoz kepest, de itt nekem minden sotlan. Vagy azert mert kiizzadom napkozben, de sztem sokkal inkabb azert mert ok nem nagyon sozzak az eteleket, es sotartot sem tesznek ki, mindenhol kulon kerni kell). Szoval szepen komotosan megreggeliztunk fenn, aztan visszabattyogtunk a laguna partra ahol mar vart rank a csonakunk, h a lagunat atszelve az utolso kis romvarost (Topoxte) is megnezzuk, ami arrol hires, h ez volt az egyetlen varos, aminek noi uralkodoja volt (12 pap segitsegevel vezette), es o volt az egyetlen, aki nem hodolt be. Az egesz varos egy par rombol allt, viszont itt is mint minden romvarosban talaltunk nehany ujabb jo fototemat, ujabb szines madarak, orias hangyabolyok (elkepesztoen nagyok), es egy roka is arra koricalt, de ok errefele megszokottak es nem veszelyesek. Mikor Tikalrol irtam elfelejtettem megemliteni, h ott lattunk ormanyos medveket is, siman ott setalgattak az uton a turistak kozott, tunemenyesek voltak.
Flores ha nem tudnam, hogy Guatemalaban van azt gondolnam, h egy mediterran udulovaros, itt mar sokkal tobb a turista, sokkal kiepultebb, tisztabb, az emberek egyaltalan nem viselnek itt mar nepviseletet (mondjuk meg is pusztulnak itt a 30-35 fokban benne - es akkor itt a januar a leghidegebb honap:))), sokkal tobb az etterem, a hotelek, es persze ennel fogva az arak is, bar a cuba libre itt is csak 15 Q (375 Ft), a pina colada, amit fentebb emlitettem 20 Q (500Ft), de mondom egy bodonnel adnak, szoval meg mindig nem megfizethetetlen, de a kajak mar picit dragabbak, mert probalnak a turistak igenyei szerint fozni, ami meg ugye tobbe kerul.
Ma delutan elmentunk a sracokkal vasarolgatni... haat az nagy elmeny volt!!! Itt mindenre alkudni kell, de nagyon kemenyen, mert alapbol nagyon magas arat mondanak -ugy ertsd, h europai szemmel meg mindig olcso, de ha tudod, h odaadja a harmadaert is, akkor miert ne, meg amugy is nekik ez bele van kalkulalva az arba. Aki meg kuka az fizessen magasabb arat :)) Mi alkudtunk kemenyen es sikerrel :)) Mondjuk azt meg megnezem, h hogyan fogom beletomni oket a zsdakomba, ami mar amugy is fullos, es minden reggel 10 perc gimnasztika mire osszehuzom :)), de meg fogom oldani :))
Este tettunk egy kis setat a toparton, a Peten-Itza to Guatemala masodik legnagyobb tava, kiultunk a topartra, logattuk a labunkat es csodaltuk a naplementet, ami eddig a legvarazslatosabb volt, miota itt vagyunk, pedig aztan lattunk egy parat (a laguna partjan, piramis tetejen ulve, San Pedroban az Atitlan to partjan levo teraszunkrol stb), de ennyi varazslatos szinben pompazot most lattam eloszor.
Visszaterve a hostelbe egy bodon pina colada tarsasagaban csatlakoztam egy vegyes csapathoz, akik ez egyik kis asztalkanal beszelgettek (kijelolt dohanyzohely :), egy argentin biologus fiu, aki 2,5 honapot utazgat a tersegben, egy IT-s srac a UK-bol, akinek a szulei indiai szarmazasuak, amugy Kenyaban szulettek, o viszont mar a UK-ban, es 5 evi munkaviszony utan kapott 3 honap FIZETETT szabadsagot a cegtol (heeeeee DT, en 6,5 eve dolgozom itt, nem illene nekem is meghonoralni a sokevi faradtsagos munkamat egy hasonlo gesztussal?? Igazan nem utasitanam vissza!! :)) es egy indiai szarmazasu lannyal, aki ugyan Malaysiaban szuletett, de mar jo ideje Australiaban el, es egy 20 honapos (!!!! nem eliras!!!) uton van eppen, amibol meg 3,5 honap hatravan. Well, hozzajuk kepest en dogunalom vagyok. Magyar vagyok, Magyarorszagon szulettem, es itt is elek, noch dazu csak 3 hetre jottem. Tiszta ciki :))) ez persze csak vicc, nincs nekem ezzel semmi bajom, es halas vagyok a sorsnak azert, h az lehetk aki vagyok, ott es ugy elek, ahogy. :))
Szoval dobtunk egy laza eszmecseret, ittam szavaikat es elmenybeszamoloikat... Joo itt lenni, szeretem ezt a nyuzsit, a sok kulonbozo kulturabol erkezo fiatalok kohojat, el tudnek itt lenni meg egy par hetet, honapot... Meg talan fozni is megtanitanam oket :)))de sajna holnap reggel megyunk tovabb...
Na most megyek, megnezem, h meg mindig olyan jol keverik-e a koktelokat!! :)
Csooookolok es olelek mindenkit inenn a tavolbol!!! Hianyoztok am mar!!! Mindenki kivetel nelkul!!!:)))Cuppp, Viki
2010. január 20., szerda
ELFARADTAM!!! Nem kicsit, nagyon! Oszinten be kell valljam legmereszebb almomban sem gondoltam, h ez ilyen strapas es faraszto lesz. Vagy csak en vagyok ilyen puhany, de ezt nem hiszem, mert azert a sracokon is latom, h kivannak, csak ok csendben turnek, mert hat megiscsak a teremtes koronai, nem mutathatjak magukat gyengenek. Egyszer-egyszer azert kicsuszik beloluk is, h de jo lenne ez, meg de jo lenne az stb.. Mar azon is elmorfondiroztunk, h hazaerve ki milyen kajat fog rendelni a csaladtol, mert megmondom az oszintet csordultig telitodtem a helyi kajaval, de jol is esne most a jo kis hazai gulyasleves nutellas palacsintaval (itt azt, h desszert nem is ismerik), vagy egy jo kis bableves, turoscsuszaval (jjaa turojuk sincs, meg sajt is csak 1-2 helyen volt, ott is meregdragan, mert csak a dringoknak szerzik be, mint ahogy felvagottat sem esznek, ha sikerul kipecaznod egy kajaldat, ahol adnak sonkas-sajtos melegszendvicset, akkor kb 2-3-szor annyit fizetsz, mint egy helyi foetelert.
Es hat baromi a hoseg, nehezek a zsakok, szinte minden reggel hajnalban kelunk, szoros es feszitett a program, engem zzzzzzzzzabalnak a szunyogok, de csak engem (ennek orulnek is a sracok, mert igy ok 1-2 csipessel megusszak, mig rajtam mar kb egy ep hely nincsen, ugy nezek ki, mint egy baranyhimlos vagy egy bubospestis) es ezek a helyi szunyogok valszeg mindenfele szennyet is bejuttatnak a bor ala mikor csipnek, mert kb 2-3szorosa itt egy szunyogcsipes, mint az otthoniak.
Teny es valo, h percenkent tobb uj inger er, mint otthon egy fel ev alatt (vagy azt mar megszoktam, nem tom), csak hat nincs pihenes, vagy max ha alszunk. Apropo alvas! Nekem nem tulsagosan nagy az alvasigenyem, otthon 11-ejfel korul fekszem es 7-8 kozott kelek, itt altalaban mar este 8 korul beajulok, es alszok 4-5-6-ig, attol fugg mikor indulunk, volt hogy 7-ig is alhattam. Jobb hajnalban elindulni amugy, mert akkor meg nincs olyan meleg, meg igy tobb helyen is lathattunk napfelkeltet (ha eppen nem volt tejfeher kod, mint ma hajnalban is - amikor Tikal maya romvaros egyik legmagasabb piramisarol szerettuk volna elvezni a nap elso sugarainak meleget, de ma nem nyertunk hangszorot...
Nnna a panaszirodat ezennel bezarom, mert orommel jelenthetem, h tul vagyok a 2 napos holtpontomon, ismet tudok nevetni, es elvezem, h itt vagyok ebben a csodas orszagban. Ehhez azonban be kellett iktatni egy egy napos upgradet. Ez azt jelenti, h itt Tikalban, ahonnan most is irok elvileg fuggoagyakon aludtunk volna ismet, de egy olyan helyen, ahol se aram, se viz sotetedes utan, viszont annal tobb szunyog, ugyhogy miutan ideertunk es meglattam a helyet azt mondtam, h ha 100 dollaromba is kerul ma este szallodaba megyek, vetett agyban alszom, forro vizzel lefurdok, iszok egy jo koktelt, vagy kettot, netezek egyet, majd egy jooooo nagyot alszom a pihe-puha friss es tiszta agynemuben, es egy napig latni sem akarom a halozsakomat!!! Meg szerencse h pont ott a kozelben volt is egy nagyon hangulatos kis szalloda (Brigi sztem ti is itt lehettetek az elmondasod alapjan). Kis bungalo jellegu szobak a gyonyoruen parkositott kertben, fuggoagyakon lehet pihenni, es isteni cafe latte/t adnak... Ja es csak 60 dollar volt a szoba... Ennyi kellett nekem es a pici lelkemnek, csak ennyi. Kicsit feltoltodtem, es ujra mehet minden tovabb!!!
Utoljara Lanquinbol irtam. A 12. nap reggel felkerekedtunk onnan es Sayaxche fele vettuk utunkat egy gringo jarattal (kulfoldiek altal berelt es elore lefoglalt kisbusz), gondoltuk ez majd kenyelmesebb lesz es nem nyomnak be 30 embert a 16 helyre, de sajna tevedtunk, mert bar ugyan csak 3-4 emberrel tobbet ultettek be, mint kellett volna, de annyit varialtak a buszokkal, h ki hova megy, 2-3-szor atszallitattak minket, meg minden kisfanal megalltunk, h ezzel 3 orat veszitettunk (majdnem 7 ora alatt tettuk meg az amugy 3,5 orasnak indult utat), es mar nem tudtunk csonakkal lemenni aznap delutan Aguateca romvarosaba Sayaxche-bol, hanem spontan modon akkor ugy modositottuk a programot, h fogtunk ott helyben egy platos autot (haat latnotok kellett volna azt a matuzsalemet... harmadszorra indult be), ami vegul egy kis dzsungelen keresztul egy kis kisebb kis romvaroska (Ceibal) maradvanyaihoz vitt. Annyira kicsi, es nem is nagyon ismert a turistak elott, h csak mi voltunk ott, de legalabb nem kellett mas turistakat kerulgetni. Kb az elso romhoz ertunk, amikor Szabi mar kialtott is, h itt egy szep kis madarpok. Szaladtunk is oda, es valoban az volt, raadasul a mergesebb fajtabol, aminek voros a hatan. Aztan nemsokkal kesobb sima feketet is lattunk, de a legnagyobb feeling akkor is a majmok voltak. Mar naplemente elott egy-ket oraval jartunk, kezdett sotetedni (az oserdo kozepebe amugy se nagyon sut be a nap), es mikor razenditettek kmorusban a bogomajmok, azt hittem lefosom a bokamat. Mellesleg olyan volt, mint az oroszlanboges... Aztan elokerultek a pokmajmok is, akik nem igazan csippazzak, ha valaki besetalgat a felsegteruletukre, ezt eroteljes faagrazassal, gyumolcsdobalassal is jelzik, de ha meg ebbol sem veszed az adast, akkor szimplan levizelnek!!!
Masnap hajnalra tettuk at a csonakos turat a Petexbatun-laguna mocsarvideken keresztul Aguateca-ba. Orrrunkig nem lattunk akkora kod volt hajnali 6/kor mikor elindultunk a kb 1 oras csonakutra. Poloban es rovidnadragban mentem, gondoltam feljon a nap es hoseg lesz, de meg jo, h az utso pillanatban betettem az esokabatomat, ugyanis, ahogy ezerrel suhantunk a motoros csonnakkal a kodben, a lecsapodott paratol szarra aztam volna. Odafele semmit nem lattunk (nem is ertem, h emberunk honnan vagta, h merre kell menni), viszont visszafele mar felszallt a kod, kisutott a nap, es tudtunk jo kis fotokat kesziteni a mocsarvidek madarairol, sot meg egy iguanat is sikerult lencsevegre kapni, amit emberunk szurt ki, es csak emiatt visszafordult nekunk...
Mar tegnap az Aguateca tura utan leindultunk Tikalba, az egyik leglatogatottabb guatemalai maja romvarosba, h a naplementet mar az egyik piramis tetejerol elvezhessuk. Ez az ut mar sokkal kenyelmesebb volt, rajtunk kivul csak 2 amerikai srac, egy amerikai hazaspar, meg 2 lengyel csaj ult, meg az ut is csak 1,5 ora volt. Csodas ez a kornyek, olyan, mint egy egzotikus nyaralohely, megfuszerezve a romvarossal. Nagyon elveztuk tegnap este is, meg ma delelott is Endre kiseloadasat a majakrol, a szamrendszerukrol, csillagaszatukrol, szokasaikrol, hogy aldoztak isteneik elott, hogyan haboruztak, vegul hogyan haltak ki ezek az egykor sokalt megelt maya varosok.
Most rohanok, mert megjott a busz ertunk, megyunk Yaxha-ba, egy masik romvarosba. Csoooook!!!
Es hat baromi a hoseg, nehezek a zsakok, szinte minden reggel hajnalban kelunk, szoros es feszitett a program, engem zzzzzzzzzabalnak a szunyogok, de csak engem (ennek orulnek is a sracok, mert igy ok 1-2 csipessel megusszak, mig rajtam mar kb egy ep hely nincsen, ugy nezek ki, mint egy baranyhimlos vagy egy bubospestis) es ezek a helyi szunyogok valszeg mindenfele szennyet is bejuttatnak a bor ala mikor csipnek, mert kb 2-3szorosa itt egy szunyogcsipes, mint az otthoniak.
Teny es valo, h percenkent tobb uj inger er, mint otthon egy fel ev alatt (vagy azt mar megszoktam, nem tom), csak hat nincs pihenes, vagy max ha alszunk. Apropo alvas! Nekem nem tulsagosan nagy az alvasigenyem, otthon 11-ejfel korul fekszem es 7-8 kozott kelek, itt altalaban mar este 8 korul beajulok, es alszok 4-5-6-ig, attol fugg mikor indulunk, volt hogy 7-ig is alhattam. Jobb hajnalban elindulni amugy, mert akkor meg nincs olyan meleg, meg igy tobb helyen is lathattunk napfelkeltet (ha eppen nem volt tejfeher kod, mint ma hajnalban is - amikor Tikal maya romvaros egyik legmagasabb piramisarol szerettuk volna elvezni a nap elso sugarainak meleget, de ma nem nyertunk hangszorot...
Nnna a panaszirodat ezennel bezarom, mert orommel jelenthetem, h tul vagyok a 2 napos holtpontomon, ismet tudok nevetni, es elvezem, h itt vagyok ebben a csodas orszagban. Ehhez azonban be kellett iktatni egy egy napos upgradet. Ez azt jelenti, h itt Tikalban, ahonnan most is irok elvileg fuggoagyakon aludtunk volna ismet, de egy olyan helyen, ahol se aram, se viz sotetedes utan, viszont annal tobb szunyog, ugyhogy miutan ideertunk es meglattam a helyet azt mondtam, h ha 100 dollaromba is kerul ma este szallodaba megyek, vetett agyban alszom, forro vizzel lefurdok, iszok egy jo koktelt, vagy kettot, netezek egyet, majd egy jooooo nagyot alszom a pihe-puha friss es tiszta agynemuben, es egy napig latni sem akarom a halozsakomat!!! Meg szerencse h pont ott a kozelben volt is egy nagyon hangulatos kis szalloda (Brigi sztem ti is itt lehettetek az elmondasod alapjan). Kis bungalo jellegu szobak a gyonyoruen parkositott kertben, fuggoagyakon lehet pihenni, es isteni cafe latte/t adnak... Ja es csak 60 dollar volt a szoba... Ennyi kellett nekem es a pici lelkemnek, csak ennyi. Kicsit feltoltodtem, es ujra mehet minden tovabb!!!
Utoljara Lanquinbol irtam. A 12. nap reggel felkerekedtunk onnan es Sayaxche fele vettuk utunkat egy gringo jarattal (kulfoldiek altal berelt es elore lefoglalt kisbusz), gondoltuk ez majd kenyelmesebb lesz es nem nyomnak be 30 embert a 16 helyre, de sajna tevedtunk, mert bar ugyan csak 3-4 emberrel tobbet ultettek be, mint kellett volna, de annyit varialtak a buszokkal, h ki hova megy, 2-3-szor atszallitattak minket, meg minden kisfanal megalltunk, h ezzel 3 orat veszitettunk (majdnem 7 ora alatt tettuk meg az amugy 3,5 orasnak indult utat), es mar nem tudtunk csonakkal lemenni aznap delutan Aguateca romvarosaba Sayaxche-bol, hanem spontan modon akkor ugy modositottuk a programot, h fogtunk ott helyben egy platos autot (haat latnotok kellett volna azt a matuzsalemet... harmadszorra indult be), ami vegul egy kis dzsungelen keresztul egy kis kisebb kis romvaroska (Ceibal) maradvanyaihoz vitt. Annyira kicsi, es nem is nagyon ismert a turistak elott, h csak mi voltunk ott, de legalabb nem kellett mas turistakat kerulgetni. Kb az elso romhoz ertunk, amikor Szabi mar kialtott is, h itt egy szep kis madarpok. Szaladtunk is oda, es valoban az volt, raadasul a mergesebb fajtabol, aminek voros a hatan. Aztan nemsokkal kesobb sima feketet is lattunk, de a legnagyobb feeling akkor is a majmok voltak. Mar naplemente elott egy-ket oraval jartunk, kezdett sotetedni (az oserdo kozepebe amugy se nagyon sut be a nap), es mikor razenditettek kmorusban a bogomajmok, azt hittem lefosom a bokamat. Mellesleg olyan volt, mint az oroszlanboges... Aztan elokerultek a pokmajmok is, akik nem igazan csippazzak, ha valaki besetalgat a felsegteruletukre, ezt eroteljes faagrazassal, gyumolcsdobalassal is jelzik, de ha meg ebbol sem veszed az adast, akkor szimplan levizelnek!!!
Masnap hajnalra tettuk at a csonakos turat a Petexbatun-laguna mocsarvideken keresztul Aguateca-ba. Orrrunkig nem lattunk akkora kod volt hajnali 6/kor mikor elindultunk a kb 1 oras csonakutra. Poloban es rovidnadragban mentem, gondoltam feljon a nap es hoseg lesz, de meg jo, h az utso pillanatban betettem az esokabatomat, ugyanis, ahogy ezerrel suhantunk a motoros csonnakkal a kodben, a lecsapodott paratol szarra aztam volna. Odafele semmit nem lattunk (nem is ertem, h emberunk honnan vagta, h merre kell menni), viszont visszafele mar felszallt a kod, kisutott a nap, es tudtunk jo kis fotokat kesziteni a mocsarvidek madarairol, sot meg egy iguanat is sikerult lencsevegre kapni, amit emberunk szurt ki, es csak emiatt visszafordult nekunk...
Mar tegnap az Aguateca tura utan leindultunk Tikalba, az egyik leglatogatottabb guatemalai maja romvarosba, h a naplementet mar az egyik piramis tetejerol elvezhessuk. Ez az ut mar sokkal kenyelmesebb volt, rajtunk kivul csak 2 amerikai srac, egy amerikai hazaspar, meg 2 lengyel csaj ult, meg az ut is csak 1,5 ora volt. Csodas ez a kornyek, olyan, mint egy egzotikus nyaralohely, megfuszerezve a romvarossal. Nagyon elveztuk tegnap este is, meg ma delelott is Endre kiseloadasat a majakrol, a szamrendszerukrol, csillagaszatukrol, szokasaikrol, hogy aldoztak isteneik elott, hogyan haboruztak, vegul hogyan haltak ki ezek az egykor sokalt megelt maya varosok.
Most rohanok, mert megjott a busz ertunk, megyunk Yaxha-ba, egy masik romvarosba. Csoooook!!!
2010. január 18., hétfő
Udvozlet Magyarorszag!! Lanquin-bol jelentkezem, egy vilag vegi kis falubol, ahol egy fantasztikus kis paradicsomot hoztak letre kifejezetten gringoknak a Cahaban folyo partjan. Ha el tudtok kepzelni egy varazslatos paradicsomi helyet, na akkor ez az. Hatalmas nagy teruleten csodalatosan parkositott, viragositott kertben bambusztetos, kis teraszos bungalok, elotte fuggoagyakkal, szalonnasuto taborhelyek, ahol estenkent gitarozgatnak, enekelnek az itt "tanyazo" izraeli "barataink", es egy nagy etterem (este barkent es szorakozohelykent uzemel), a hatterben pedig a hompolygo folyo (vadvizi evezni is lehet rajta) es a hegyek. Nekunk nem jutott bungalo, mert ugye nem foglaltunk semmilyen szallast elore, ezert mi egy kis kor alaku nadtetos lodzson fuggoagyakon alszunk. Haat mit mondjak baromi feelinges!!
De azert nem mennek el az ide vezeto ut mellett... Hajnali 5 kor indultunk Nebajbol egy 12 szemelyes kisbusszal. Mar indulaskor kb 15-en ultunk benn, kesobb meg vagy 3 helyen vettunk fel helyi utasokat, amivel eddig a rovidebb utazasaink alkalmaval nem is volt igazan problema, de most egy 5 oras utra indultunk Cobanba, reszben folduton (nem is akarmilyenen), es hat itt most nagyon nem volt mindegy, h milyen "kenyelmi" korulmenyek kozott zakatolunk vegig. Andras szegeny gyakorlatilag fel fenekkel ult egy potszeken es egy csavar allt bele a hataba, Szabi feloldalasan ult, combjaban egy helyi termetes asszonysag konyokevel, aki raadasul mar egy par napja nem lathatott szappant meg vizet, noch dazu nem kicsit volt kehes is, ami hipohonder baratunknal rendesen elrugta a pottyost. Es azert meg biztos ami biztos masik oldalan egy fiucska is ranehezedett. Cobanban at kellett szallnunk egy masik kisbuszba, ahol meg kevesebb volt a hely, Andras oleben konkreten egy kb. 80 kilos helyi emberke ult fel fenekkel - na itt a turelmerol hires Andrasnal is elszakadt mar a cerna, de gyakorlatilag Endren kivul mindannyian totalisan kiakadtunk mar az ut vegere, es akkor meg jott az, h kiszalltunk Lanquinban es onnan meg gyalog kellett felbaktatni a falu kozpontjabol egy dombon at a 32 fokban a 15-20 kilos zsakjainkkal a szallasunkig. Addigra mar mindannyiunkban csak az tartotta a lelket, h egyszer erjunk fel, azonnal elkezdunk inni, es ma csunyan lealjasodunk. Igy is volt ledobtuk a cuccainkat es kettesevel kertuk a sort meg a Cuba Libre-t (ki-ki mit). A hely amugy tenyleg olyan, mint egy nemzetkozi tabor, rengeteg izraeli, amcsi, nemetek, danok, van itt mindenfele nemzetisegu, tobbnyire 20-as- 30-as eveiben jaro fiatalok, akiknek a tobbsege honapokra jottek (nem csak Guatemalaba, hanem a legtobbjuk elindul Mexico-bol es lemennek egesz Del-Amerikaig, es kozben ha elfogy a penzuk, akkor beallnak vhol dolgozni.
A hely masik kulonlegessege, h van gringo kaja, ugyhogy tegnap rantott csirkemellet ettunk sult krumplival es salataval!!!!!!!!! Haaat nem gondoltam volna, h 11-12 nap utan ennyire fog hianyozni a hazai kaja, mert en imadom a mexicoi konyhat, a guatemalai meg hasonlo kicsit csak kevesbe fuszeres, de mint minden jot ezt is hamar meg lehet unni, es hat most rettentoen jol esett egy kis europai etelt enni, megha nem is tudjak ugy elkesziteni itt, mint ahogy otthon megszoktuk, de egyikunk sem panaszkodott :)) Delutan pihi volt, furodtunk a kb 15-16 fokos folyoban (feludito elmeny volt), majd ismet pihi estig, aztan beindult a party feeling, este 7-kor kinyitott a bar, es hat ra is cuppantunk a Cuba Libre "csapra". Nem tudom megmondani, h hany poharral ittunk az amugy kb. 160 Ft-ba kerulo italbol :))), de mindenki szepen becsiccsentett, es csak azt vettuk eszre, h aprankent fogy el a csapat, aki hamarabb "elfaradt", az maszott be a fuggoagyba (vagy a tul nagy lendulet miatt amelle :)))Amugy nagyon jo hangulat volt a barban, volt zene, pulton tancolas minden, ami kell :) Ma reggel viszont 8-kor kelni kellett - na ez nem volt vmi tul jooo - mert indult a gringo jarat (nagy platos auto, hatul alltunk vagy 10-en-12-en rajta)es mentunk a Semuc Champey vizeseshez es a Las Marias barlanghoz. A 9 kilometeres utat tobb mint fel ora alatt tettuk meg, mert borzasztoak itt az utak, de nem bantuk, mert amugy a taj csodalatos, volt miben gyonyorkodni. Mikor megerkeztunk eloszor felmasztunk egy kozeli kilatohoz, ahol vmi csodalatos latvany tarult elenk: turkizkek es elenkzold szinekben pompazo viz erintetlen oserdovel megfuszerezve. A tgnapi darido utan nehezen vettem ra magam, h felmasszak, de jol dontottem, mert ezt az elmenyt igazan kar lett volna kihagyni, raadasul a jo levego teljesen kitisztitotta a kicsit masnapos buksinkat :) Es a legjobb resze ezutan jott: lefele menet egeszen kozelrol lathattunk bogomajmokat, akik Endre szerint nem szoktak ilyen kozel jonni, ehhez kepest nekunk ott pozoltak a fenykepezogep elott...
Totalis oserdo feeling, sikotokztak, rohangaltak a fak kozott, elmondhatatlan elmeny.
Majd lejjebb csorogtunk, egeszen a vizesesig, es megmartoztunk a turkizkek vizben, ami tele volt apro halakkal, akik jelezven, h ez az o felsegteruletuk neha bele-belecsippentettek a labunkba, fenekunkbe, de meg ez sem tudta megzavarni ezt az idilli pillanatot :)
Nemreg ertunk vissza, elotte meg setalgattunk kicsit a faluban, megneztuk a helyi temetot, aminek az az erdekessege, h ok nem lefele, hanem felfele (!!!) temetkeznek, es a sirok mindenfele szinben pompaznak (kek, sarga, zold, rozsaszin, meg amit el birtok kepzelni) van, h tobb sir egymas tetejen, es legfelul giccsesebbnel giccsesebb muviragok, sziv alaku agyon cicomaszott sirdiszek stb...
Felmasztunk a dombra megnezni a falu templomat, ahol eppen mise ment, amibe kicsit belehallgattunk, de mivel en konkretan elajulok a tomjentol (gyerekkorom ota kizarolag a temlom hatuljaban tudok megallni ha tomjeneznek), nna itt meg csak ugy omlott ki a templomajton a fust, ezert inkabb a templom elotti kis platzon nehany helyi kisfiuval kokettaltam, amig a fiuk bent voltak :))
Ma meg itt alszunk egy ejszakat - szerintem ma egy kicsit szolidabb estet tartunk :)) - aztan reggel tovabbmegyunk eszakra a Rio Pasion partjan fekvo Sayaxche varoskajaba, ahonnan majd egy 2 oras csonakuttal a kozeli Petexbatun laguna mocsarvideken at Aguateca romvarosaba erkezunk.
De errol majd legkozelebb fogok bovebben irni. Csok mindenkinek!!! V.
De azert nem mennek el az ide vezeto ut mellett... Hajnali 5 kor indultunk Nebajbol egy 12 szemelyes kisbusszal. Mar indulaskor kb 15-en ultunk benn, kesobb meg vagy 3 helyen vettunk fel helyi utasokat, amivel eddig a rovidebb utazasaink alkalmaval nem is volt igazan problema, de most egy 5 oras utra indultunk Cobanba, reszben folduton (nem is akarmilyenen), es hat itt most nagyon nem volt mindegy, h milyen "kenyelmi" korulmenyek kozott zakatolunk vegig. Andras szegeny gyakorlatilag fel fenekkel ult egy potszeken es egy csavar allt bele a hataba, Szabi feloldalasan ult, combjaban egy helyi termetes asszonysag konyokevel, aki raadasul mar egy par napja nem lathatott szappant meg vizet, noch dazu nem kicsit volt kehes is, ami hipohonder baratunknal rendesen elrugta a pottyost. Es azert meg biztos ami biztos masik oldalan egy fiucska is ranehezedett. Cobanban at kellett szallnunk egy masik kisbuszba, ahol meg kevesebb volt a hely, Andras oleben konkreten egy kb. 80 kilos helyi emberke ult fel fenekkel - na itt a turelmerol hires Andrasnal is elszakadt mar a cerna, de gyakorlatilag Endren kivul mindannyian totalisan kiakadtunk mar az ut vegere, es akkor meg jott az, h kiszalltunk Lanquinban es onnan meg gyalog kellett felbaktatni a falu kozpontjabol egy dombon at a 32 fokban a 15-20 kilos zsakjainkkal a szallasunkig. Addigra mar mindannyiunkban csak az tartotta a lelket, h egyszer erjunk fel, azonnal elkezdunk inni, es ma csunyan lealjasodunk. Igy is volt ledobtuk a cuccainkat es kettesevel kertuk a sort meg a Cuba Libre-t (ki-ki mit). A hely amugy tenyleg olyan, mint egy nemzetkozi tabor, rengeteg izraeli, amcsi, nemetek, danok, van itt mindenfele nemzetisegu, tobbnyire 20-as- 30-as eveiben jaro fiatalok, akiknek a tobbsege honapokra jottek (nem csak Guatemalaba, hanem a legtobbjuk elindul Mexico-bol es lemennek egesz Del-Amerikaig, es kozben ha elfogy a penzuk, akkor beallnak vhol dolgozni.
A hely masik kulonlegessege, h van gringo kaja, ugyhogy tegnap rantott csirkemellet ettunk sult krumplival es salataval!!!!!!!!! Haaat nem gondoltam volna, h 11-12 nap utan ennyire fog hianyozni a hazai kaja, mert en imadom a mexicoi konyhat, a guatemalai meg hasonlo kicsit csak kevesbe fuszeres, de mint minden jot ezt is hamar meg lehet unni, es hat most rettentoen jol esett egy kis europai etelt enni, megha nem is tudjak ugy elkesziteni itt, mint ahogy otthon megszoktuk, de egyikunk sem panaszkodott :)) Delutan pihi volt, furodtunk a kb 15-16 fokos folyoban (feludito elmeny volt), majd ismet pihi estig, aztan beindult a party feeling, este 7-kor kinyitott a bar, es hat ra is cuppantunk a Cuba Libre "csapra". Nem tudom megmondani, h hany poharral ittunk az amugy kb. 160 Ft-ba kerulo italbol :))), de mindenki szepen becsiccsentett, es csak azt vettuk eszre, h aprankent fogy el a csapat, aki hamarabb "elfaradt", az maszott be a fuggoagyba (vagy a tul nagy lendulet miatt amelle :)))Amugy nagyon jo hangulat volt a barban, volt zene, pulton tancolas minden, ami kell :) Ma reggel viszont 8-kor kelni kellett - na ez nem volt vmi tul jooo - mert indult a gringo jarat (nagy platos auto, hatul alltunk vagy 10-en-12-en rajta)es mentunk a Semuc Champey vizeseshez es a Las Marias barlanghoz. A 9 kilometeres utat tobb mint fel ora alatt tettuk meg, mert borzasztoak itt az utak, de nem bantuk, mert amugy a taj csodalatos, volt miben gyonyorkodni. Mikor megerkeztunk eloszor felmasztunk egy kozeli kilatohoz, ahol vmi csodalatos latvany tarult elenk: turkizkek es elenkzold szinekben pompazo viz erintetlen oserdovel megfuszerezve. A tgnapi darido utan nehezen vettem ra magam, h felmasszak, de jol dontottem, mert ezt az elmenyt igazan kar lett volna kihagyni, raadasul a jo levego teljesen kitisztitotta a kicsit masnapos buksinkat :) Es a legjobb resze ezutan jott: lefele menet egeszen kozelrol lathattunk bogomajmokat, akik Endre szerint nem szoktak ilyen kozel jonni, ehhez kepest nekunk ott pozoltak a fenykepezogep elott...
Totalis oserdo feeling, sikotokztak, rohangaltak a fak kozott, elmondhatatlan elmeny.
Majd lejjebb csorogtunk, egeszen a vizesesig, es megmartoztunk a turkizkek vizben, ami tele volt apro halakkal, akik jelezven, h ez az o felsegteruletuk neha bele-belecsippentettek a labunkba, fenekunkbe, de meg ez sem tudta megzavarni ezt az idilli pillanatot :)
Nemreg ertunk vissza, elotte meg setalgattunk kicsit a faluban, megneztuk a helyi temetot, aminek az az erdekessege, h ok nem lefele, hanem felfele (!!!) temetkeznek, es a sirok mindenfele szinben pompaznak (kek, sarga, zold, rozsaszin, meg amit el birtok kepzelni) van, h tobb sir egymas tetejen, es legfelul giccsesebbnel giccsesebb muviragok, sziv alaku agyon cicomaszott sirdiszek stb...
Felmasztunk a dombra megnezni a falu templomat, ahol eppen mise ment, amibe kicsit belehallgattunk, de mivel en konkretan elajulok a tomjentol (gyerekkorom ota kizarolag a temlom hatuljaban tudok megallni ha tomjeneznek), nna itt meg csak ugy omlott ki a templomajton a fust, ezert inkabb a templom elotti kis platzon nehany helyi kisfiuval kokettaltam, amig a fiuk bent voltak :))
Ma meg itt alszunk egy ejszakat - szerintem ma egy kicsit szolidabb estet tartunk :)) - aztan reggel tovabbmegyunk eszakra a Rio Pasion partjan fekvo Sayaxche varoskajaba, ahonnan majd egy 2 oras csonakuttal a kozeli Petexbatun laguna mocsarvideken at Aguateca romvarosaba erkezunk.
De errol majd legkozelebb fogok bovebben irni. Csok mindenkinek!!! V.
2010. január 16., szombat
Haliho! Ujra itt vagyok. Most Nebaj-bol jelentkezem, es mielott folytatnam az utinaplot, elobb kiterek nehany erdekessegre, amit itt Guatemalaban tapasztaltam. Az egyik ilyen dolog, h Guatemalaban nincsen csoki!!! Ezereves kakaotermelo videk, de a kakaopor jelentos reszet exportaljak, max chocolate con leche (azaz csokistej / kakao) formajaban tudsz inni nehany helyen, de nincs csokigyaruk, eddig egyetlen egy helyen San Marcosban skerult egy olyan boltot talalni, ahol volt 2 fele importalt csoki (Snickers, Mars) es egyfele mexicoi csoki. Ennyi. Ott gyorsan fel is tankoltunk, mert hat nem elet az elet csoki nelkul, ugye:) Viszont annal tobb a chips. Szinte minden boltban kaphato, a bolt profiljatol fuggetlenul :), ugyanis nemreg jott be az orszagba, es hihetetlen nagy slager. Jartunkba keltunkbe orszaguton tomerdek chipset szallito teherautot latunk, ahol nagy zsakokban teritik a kulonbozo chipseket. Borzaszto nagy a szegenyseg Guatemalaban, de ha van egy kis penzuk chipsre koltik. Viccesen hangzik, de igy van.
A masik erdekesseg - ami amugy egy pozitivum - hogy sehol nem latni dohanyzo embereket. EGYET SEM!!! Es mindenhol ki van irva, h dohanyozni tilos, amit nekunk gringoknak irnak ki, mert amugy ok abszolut nem dohanyoznak. Viszont ez ram is jo hatassal van, 4 doboz cigit hoztam ki magammal a 3 hetre, es 1 het elteltevel meg mindig az elso doboznak a felenel tartok..
Internet.. Szinte minden utcaban van egy internet kavezo, es rajtunk kivul sok helyi (foleg fiatal) hasznalja, de nem csak netezesre, hanem word doksikban irogatnak (oneletrajz vagy egyeb hivatalos levelet), meg a kisebb gyerekek jatszanak a gepeken. Ertheto, hiszen a haztartasok jelentos reszeben meg TV sincs, nemhogy szamitogep, az internet access-rol mar nem is beszelve. Amugy europai szemmel nem draga az internetezes itt (1 ora 5-10Q kozott van 125-250 Ft).
Egy masik vicces dolog, aminek szemtanuja voltam a San Marcosbol Nebajba buszozasunk alkalmaval az az volt, h a csirkebuszon, ami tobb, mint 1,5-2 orat vitt minket betettek egy DVD-t (mellesleg egy olyan akciofilmet, amit meg Magyarorszagon nem is jatszanak - Mexicon keresztul hamar leer az USA-bol), es a fullra tomott csirkebuszban nepviseletbe oltozott indianok ezerrel a kis TV-re cuppanva neztek a filmet. Mondom nekik ez baromi nagy dolog, mert a legtobbnek otthon nincsen TV-je. (Ez alol Guatemala city, Antigua es nehany nagyobb varos persze kivetelt jelent, de itt videken, ahol most vagyunk nem jellemzo) Ugyanigy a muszaki cikkeket arusito bolt kirakataban is vagy feltucat gyerek ul a kovon es ra van cuppanva a kirakatba kiallitott TV-ben eppen sugarzott filmre vagy musorra. De ma ugyanezt tapasztaltam Chajulban a piacon is, ahol kb 10-12 kis koszos kepu kiskolok vett korbe egy db TV-t, amiben vmi mese ment. Tunemenyesek voltak :)
Uzletek! Nos itt nincsenek nagy plazak, a boltok 90%-a a garazsbol lett kialakitva, igy ahogy mondom, de meg az etkezdek nagy resze is. A legviccesebb egy jogi iroda volt (ezt le is fotoztam), ami szinten egy garazsbol lett kialakitva, szepen ki volt festve, butorok, szamitogep benne, es ult benn a ugyvedur es dolgozgatott. Haat komikus egy latvany volt :)Egy plaza-hoz hasonlo uzlethazat lattunk San Marcosban, de kb annyira kihalt volt, mint a balatoni uzletek oktoberben :)
A helyi kozlekedes az egyik kedvenc temam, erre mar tobbedszer terek ki, most sem hagyhatom ki, h ne adjak meg nemi adalekot a korabban kozzetettekhez. A csirkebuszokrol is sokat irtam mar, de a soforok vezetesi stilusara meg nem tertem ki. Well, mit mondjak mennek mint a meszesek, mindegy, h hegyen-volgyon, kanyargos uton, vagy a varosban megyunk, nyomjak ezerrel, es persze 100m-kent dudalnak. Siman elkezdenek elozni egy belathatatlan kanyarban, csak elotte dudalnak egy orbitalisat, es ezzel le is van tudva.. o jelezte, h jon es kesz. Gondolom emiatt van az, hogy az orszaguton (!!!) szinte lepten nyomon bazi nagy fekvorendoroket helyeztek el, de meg ez sem nagyon riasztja el oket, picit fekez, dob egy baromi nagyot a buszon, de akkorat, h majd bevered a fejed a plafonba, es megy tovabb.
Jjja es siman szoptatnak a nok a buszon, ez teljesen termeszetes, mint ahogy az is, h a piacon, de lattam mar szoptato not az utcan is egy villanyoszlopnak tamaszkodva.
Haaat gyerek az van boven!!! Itt 1 negyzetkilometeren tobb gyerek van, mint nalunk egy egesz keruletben (na jo a 8. kerulet getto resze kivetelt kepez:)). Minden utca hemzseg a gyerektol, de nagyon jo feje, mindenhol utanunk szolna, vagy utanunk szaladnak. Nagyon kis cukik :)
Az utolso erdekesseg, aztan most mar tenyleg folytatom az utinaplot :) Guatemalaban eddig mindenhol maximalis volt a mobil terero. Ez egyszeruen hihetetlen. Erden (a fovarostol 21km-re) a Brigieknek ki kell menni a kert egyik sarkaba telefonalni, mert mashol szakadozik a terero, itt meg az utolso kis porfeszekbol is tudtam sms-ezni a baratokkal, csaladdal. Mondjuk rengeteg mobil atjatszot latni szana szerte, amit valoszinuleg az utobbi 1-2 evben epithettek ki. De ugyanilzen rohamtempoban epulnek az utak is, Endre csak kamillazik, h 1 ev alatt menni uj ut epult, es azt kell mondjam SZUPER minosegben. Hat ebben is lenne mit tanulnunk a guatemalaiaktol.
Na ennyit mara az erdekessegekrol, legkozelebb majd meg folytatom...
Na vhol ott hagytam abba, h San Marcosban pihentunk egy napot, a 3 srac meg megmaszta a Tajumulcot. Hajnali 5 korul indultak es du 5 korul ertek vissza (du 2-3-ra terveztek), ebbol is latszott, h jo dontes volt, h nem mentem, tutira nem birtam volna az elozo 3 napi turazgatasok utan. Picit sajnalom, h ez nekem kimaradt, de nem banom, kellett az az 1 nap pihi.
Masnap reggel, azaz a 8. napon egy hosszabb utazas vart rank, ugyanis San Marcosbol fel kellett jutnunk Nebaj-ig az ixil majak kozpontjaba. Itt lehet amugy latni a legdiszesebb, legszinesebb maja nepviseletet, bar ma mar tobbnyire csak a nok es a kislanyok viselik, de tenyleg gyonyoruek. A szallasunk egy helyi hostelben van, a 4 fiu van egy szobaban 2 db 2 emeletes agyon (tiszta koli feeling:)), en meg bekerultem 2 amerikai csaj melle harmadiknak, ok 9 honapot toltenek itt kinn Guatemalaban, dolgoznak a hostelben ill az alatta levo kifejezetten gringoknak (kulfoldieknek) letrehozott kavezo/etterem-ben, es mellette spanyolt tanulnak. De sok olyan kulfoldi is van itt Nebajban, akik csak nyelvet tanulni jonnek es helyi csaladoknal laknak. Na az eleg feelinges lehet!! :)) En amugy ezt a koli feelinget is nagyon birom, van egy kis tarsalgonk (sala), ahova este befeszkeltuk magunkat a sracokkal es nemi vilagmegvalto beszelgetes kozepette fenekere vertunk a nap folyaman vett egy uveg helyi rumnak. Ma (a 9. napon) kicsit tovabb aludhattunk (1/2 8 - 3/4 8 korul keltunk), mert reggeli utan a szomszedos Chajul varoskajaba utaztunk egy helyi kisbuszban (ma megdontottuk amugy az eddigi rekordot: 30-an ultunk a 16 szemelyes kisbuszban - U can imagine :))Tunemenyes varoska, itt aztan tenyleg szinte mindenki nepviseletben jar, a meg termekeny nok(gyk: menopauza elottiek) szines pom-pom vegu salat tekernek a fejukre, a mar idosebb asszonyok pedig szines asztalteritonek tuno (amugy sulyra nagyon nehez)stolafeleseget kotnek a fejukre, es abban setalgatnak a 30 fok melegben, mikozben rajtunk egy szal poloban is folyik a viz es folyamatosan keressuk az arnyekot. Hatalmas nyuzsgo piac fogad minket - huuu ezt IMADOM!!!, sot a templomteren egy helyi vallasi performance-ban is reszunk volt, 2-3 fiatalember il concreto transzba esve adott elo kulonbozo konyorgeseket es imadsagokat, egy eleg hangos hatterzenevel, amit kesobb a varoska feletti dombot megmaszva fentrol is ugy hallottunk, mintha meg a teren allnank.
A Chajultol kb 30 percnyi kellemes setara levo dombtetore amugy azert kaptattunk fel, mert abban biztunk, h szemtanui lehetunk egy maya aldozatbemutatasnak. Multkor ugye pont lekestunk rola, de most szerencsenk volt, mert mar a varoska hatarabol lattuk, h fustol fenn a dombteto. Felertunk es abban a rendkivuli kegyben volt reszunk, hogy a 83 eves emberke, aki a ceremoniat tartotta odahivott minket, kozvetlen kozel - Endre evek ota jar ki, es elmondasa szerint ilyet nem szoktak kulfoldieknek megengedni, o is csak tavolabbrol nezhette eddig - de most gyakorlatilag ott alltunk mindannyian a tuz korul. Endre ugye folyekonyan beszel spanyolul, igy tudott a bacsikaval kommunikalni. Megkerdezte tolunk, h honnan jottunk, o mondta, h Magyarorszagrol. Akkor beletett meg jopar gyertyat a tuzbe, ugy hogy a gyertyak kanoca osszert kor alakban a tuz kozepen majd a kezet az egnek emelve minden iranyba elmondott egy imat, majd megaldotta Magyarorszagot es a magyarokat, majd mindannyiunkat ott helyben megaldott, es vagy 3-szor elmondta, h mennyire orul, h mi ilyen messzire utaztunk, h megismerjuk az o kulturajukat, majd mindannyiunkat megolelt. Felejthetetlen elmeny volt!
Chajulbol Nebajba hazafele jovet tettunk egy kis kiterot, egy kb 1-1,5 oras turat egy vizeshez, majd leintettunk 2 tuk-tukot a fouton es visszajottunk vele Nebajba.
Holnap megint koran kelunk, mert ismet hosszu ut all elottunk Cobanba, de allitolag ez a Cuchumatanes Highway az egyik legszebb videken visz keresztul. Foly kov.
A masik erdekesseg - ami amugy egy pozitivum - hogy sehol nem latni dohanyzo embereket. EGYET SEM!!! Es mindenhol ki van irva, h dohanyozni tilos, amit nekunk gringoknak irnak ki, mert amugy ok abszolut nem dohanyoznak. Viszont ez ram is jo hatassal van, 4 doboz cigit hoztam ki magammal a 3 hetre, es 1 het elteltevel meg mindig az elso doboznak a felenel tartok..
Internet.. Szinte minden utcaban van egy internet kavezo, es rajtunk kivul sok helyi (foleg fiatal) hasznalja, de nem csak netezesre, hanem word doksikban irogatnak (oneletrajz vagy egyeb hivatalos levelet), meg a kisebb gyerekek jatszanak a gepeken. Ertheto, hiszen a haztartasok jelentos reszeben meg TV sincs, nemhogy szamitogep, az internet access-rol mar nem is beszelve. Amugy europai szemmel nem draga az internetezes itt (1 ora 5-10Q kozott van 125-250 Ft).
Egy masik vicces dolog, aminek szemtanuja voltam a San Marcosbol Nebajba buszozasunk alkalmaval az az volt, h a csirkebuszon, ami tobb, mint 1,5-2 orat vitt minket betettek egy DVD-t (mellesleg egy olyan akciofilmet, amit meg Magyarorszagon nem is jatszanak - Mexicon keresztul hamar leer az USA-bol), es a fullra tomott csirkebuszban nepviseletbe oltozott indianok ezerrel a kis TV-re cuppanva neztek a filmet. Mondom nekik ez baromi nagy dolog, mert a legtobbnek otthon nincsen TV-je. (Ez alol Guatemala city, Antigua es nehany nagyobb varos persze kivetelt jelent, de itt videken, ahol most vagyunk nem jellemzo) Ugyanigy a muszaki cikkeket arusito bolt kirakataban is vagy feltucat gyerek ul a kovon es ra van cuppanva a kirakatba kiallitott TV-ben eppen sugarzott filmre vagy musorra. De ma ugyanezt tapasztaltam Chajulban a piacon is, ahol kb 10-12 kis koszos kepu kiskolok vett korbe egy db TV-t, amiben vmi mese ment. Tunemenyesek voltak :)
Uzletek! Nos itt nincsenek nagy plazak, a boltok 90%-a a garazsbol lett kialakitva, igy ahogy mondom, de meg az etkezdek nagy resze is. A legviccesebb egy jogi iroda volt (ezt le is fotoztam), ami szinten egy garazsbol lett kialakitva, szepen ki volt festve, butorok, szamitogep benne, es ult benn a ugyvedur es dolgozgatott. Haat komikus egy latvany volt :)Egy plaza-hoz hasonlo uzlethazat lattunk San Marcosban, de kb annyira kihalt volt, mint a balatoni uzletek oktoberben :)
A helyi kozlekedes az egyik kedvenc temam, erre mar tobbedszer terek ki, most sem hagyhatom ki, h ne adjak meg nemi adalekot a korabban kozzetettekhez. A csirkebuszokrol is sokat irtam mar, de a soforok vezetesi stilusara meg nem tertem ki. Well, mit mondjak mennek mint a meszesek, mindegy, h hegyen-volgyon, kanyargos uton, vagy a varosban megyunk, nyomjak ezerrel, es persze 100m-kent dudalnak. Siman elkezdenek elozni egy belathatatlan kanyarban, csak elotte dudalnak egy orbitalisat, es ezzel le is van tudva.. o jelezte, h jon es kesz. Gondolom emiatt van az, hogy az orszaguton (!!!) szinte lepten nyomon bazi nagy fekvorendoroket helyeztek el, de meg ez sem nagyon riasztja el oket, picit fekez, dob egy baromi nagyot a buszon, de akkorat, h majd bevered a fejed a plafonba, es megy tovabb.
Jjja es siman szoptatnak a nok a buszon, ez teljesen termeszetes, mint ahogy az is, h a piacon, de lattam mar szoptato not az utcan is egy villanyoszlopnak tamaszkodva.
Haaat gyerek az van boven!!! Itt 1 negyzetkilometeren tobb gyerek van, mint nalunk egy egesz keruletben (na jo a 8. kerulet getto resze kivetelt kepez:)). Minden utca hemzseg a gyerektol, de nagyon jo feje, mindenhol utanunk szolna, vagy utanunk szaladnak. Nagyon kis cukik :)
Az utolso erdekesseg, aztan most mar tenyleg folytatom az utinaplot :) Guatemalaban eddig mindenhol maximalis volt a mobil terero. Ez egyszeruen hihetetlen. Erden (a fovarostol 21km-re) a Brigieknek ki kell menni a kert egyik sarkaba telefonalni, mert mashol szakadozik a terero, itt meg az utolso kis porfeszekbol is tudtam sms-ezni a baratokkal, csaladdal. Mondjuk rengeteg mobil atjatszot latni szana szerte, amit valoszinuleg az utobbi 1-2 evben epithettek ki. De ugyanilzen rohamtempoban epulnek az utak is, Endre csak kamillazik, h 1 ev alatt menni uj ut epult, es azt kell mondjam SZUPER minosegben. Hat ebben is lenne mit tanulnunk a guatemalaiaktol.
Na ennyit mara az erdekessegekrol, legkozelebb majd meg folytatom...
Na vhol ott hagytam abba, h San Marcosban pihentunk egy napot, a 3 srac meg megmaszta a Tajumulcot. Hajnali 5 korul indultak es du 5 korul ertek vissza (du 2-3-ra terveztek), ebbol is latszott, h jo dontes volt, h nem mentem, tutira nem birtam volna az elozo 3 napi turazgatasok utan. Picit sajnalom, h ez nekem kimaradt, de nem banom, kellett az az 1 nap pihi.
Masnap reggel, azaz a 8. napon egy hosszabb utazas vart rank, ugyanis San Marcosbol fel kellett jutnunk Nebaj-ig az ixil majak kozpontjaba. Itt lehet amugy latni a legdiszesebb, legszinesebb maja nepviseletet, bar ma mar tobbnyire csak a nok es a kislanyok viselik, de tenyleg gyonyoruek. A szallasunk egy helyi hostelben van, a 4 fiu van egy szobaban 2 db 2 emeletes agyon (tiszta koli feeling:)), en meg bekerultem 2 amerikai csaj melle harmadiknak, ok 9 honapot toltenek itt kinn Guatemalaban, dolgoznak a hostelben ill az alatta levo kifejezetten gringoknak (kulfoldieknek) letrehozott kavezo/etterem-ben, es mellette spanyolt tanulnak. De sok olyan kulfoldi is van itt Nebajban, akik csak nyelvet tanulni jonnek es helyi csaladoknal laknak. Na az eleg feelinges lehet!! :)) En amugy ezt a koli feelinget is nagyon birom, van egy kis tarsalgonk (sala), ahova este befeszkeltuk magunkat a sracokkal es nemi vilagmegvalto beszelgetes kozepette fenekere vertunk a nap folyaman vett egy uveg helyi rumnak. Ma (a 9. napon) kicsit tovabb aludhattunk (1/2 8 - 3/4 8 korul keltunk), mert reggeli utan a szomszedos Chajul varoskajaba utaztunk egy helyi kisbuszban (ma megdontottuk amugy az eddigi rekordot: 30-an ultunk a 16 szemelyes kisbuszban - U can imagine :))Tunemenyes varoska, itt aztan tenyleg szinte mindenki nepviseletben jar, a meg termekeny nok(gyk: menopauza elottiek) szines pom-pom vegu salat tekernek a fejukre, a mar idosebb asszonyok pedig szines asztalteritonek tuno (amugy sulyra nagyon nehez)stolafeleseget kotnek a fejukre, es abban setalgatnak a 30 fok melegben, mikozben rajtunk egy szal poloban is folyik a viz es folyamatosan keressuk az arnyekot. Hatalmas nyuzsgo piac fogad minket - huuu ezt IMADOM!!!, sot a templomteren egy helyi vallasi performance-ban is reszunk volt, 2-3 fiatalember il concreto transzba esve adott elo kulonbozo konyorgeseket es imadsagokat, egy eleg hangos hatterzenevel, amit kesobb a varoska feletti dombot megmaszva fentrol is ugy hallottunk, mintha meg a teren allnank.
A Chajultol kb 30 percnyi kellemes setara levo dombtetore amugy azert kaptattunk fel, mert abban biztunk, h szemtanui lehetunk egy maya aldozatbemutatasnak. Multkor ugye pont lekestunk rola, de most szerencsenk volt, mert mar a varoska hatarabol lattuk, h fustol fenn a dombteto. Felertunk es abban a rendkivuli kegyben volt reszunk, hogy a 83 eves emberke, aki a ceremoniat tartotta odahivott minket, kozvetlen kozel - Endre evek ota jar ki, es elmondasa szerint ilyet nem szoktak kulfoldieknek megengedni, o is csak tavolabbrol nezhette eddig - de most gyakorlatilag ott alltunk mindannyian a tuz korul. Endre ugye folyekonyan beszel spanyolul, igy tudott a bacsikaval kommunikalni. Megkerdezte tolunk, h honnan jottunk, o mondta, h Magyarorszagrol. Akkor beletett meg jopar gyertyat a tuzbe, ugy hogy a gyertyak kanoca osszert kor alakban a tuz kozepen majd a kezet az egnek emelve minden iranyba elmondott egy imat, majd megaldotta Magyarorszagot es a magyarokat, majd mindannyiunkat ott helyben megaldott, es vagy 3-szor elmondta, h mennyire orul, h mi ilyen messzire utaztunk, h megismerjuk az o kulturajukat, majd mindannyiunkat megolelt. Felejthetetlen elmeny volt!
Chajulbol Nebajba hazafele jovet tettunk egy kis kiterot, egy kb 1-1,5 oras turat egy vizeshez, majd leintettunk 2 tuk-tukot a fouton es visszajottunk vele Nebajba.
Holnap megint koran kelunk, mert ismet hosszu ut all elottunk Cobanba, de allitolag ez a Cuchumatanes Highway az egyik legszebb videken visz keresztul. Foly kov.
2010. január 14., csütörtök
2010. január 13., szerda
Sziasztok! Tobben reklamaltatok, h hol vannak az igert kepek. Nos kb mar 700 fotot lottem a kozel egy het alatt, de sajna eddig meg egyik internet cafe-ban sem volt kartyaolvaso, legalabbis olyan nem, ami az en kartyamrol leszedne a kepeket, de azert nem adom fel. Ha megsem sikerulne, akkor majd otthon tartunk egy elmenybeszamolos vetitest...
Nnna vhol ott tartottam legutobb, h 11-en, hetfon hajnalban 3-kor keltunk, mert 4-kor mar indult fel a buszunk Santa Clara-ba, ahonnan egy kb 50 perces eros hegymenettel lehetett feljutni a 2100m-es Indian Orra. Azert kellett ilyen koran kelnunk, h tutira felerjunk, mire 6.20 korul a nap felkel, ugyanis errol a pontrol az egesz Atitlan tavat es a kornyezo hegyeket meg lehet csodálni a felkelo nap varazslatos fenyeben. Mondanom sem kell egy lelek nem volt meg az utcakon hajnali f5 korul, amikor a helyi munkasokat szallito busz kidobott minket Santa Clara egyik szolidan megvilagitott utcacskajaban. Probaltunk volna keresni vkit, aki utba igazit minket, h melyik osvenyen induljunk el, de egy jo darabig egy teremtett lelket sem lattunk, csak nehany kobor kutya kovalygott el mellettunk. Apropo kobor kutyak: meg kiutazasunk elott olvastam tobb helyen, h Guatemalaban mennyi kobor kutya van, es kicsit paraztam is elore, h mi lesz ha nekunk tamadnak vhol. Mondjuk kaptunk Tetanuszt is, de azert nem orultem volna neki, ha megkostolgatnanak. Szoval valoban rengeteg a kobor kutya, sokszor falkakba verodve csallingaznak az utcakon, meg a faluk kozott, de abszolut szelidek es baratsagosak. Ahol lehet etetjuk oket a maradekainkkal, mert sajnaljuk csoringereket. A helyiek nem bannak veluk tul jol, valszeg azert mert nekik sincs sokszor mit enni, akkor meg majd talan a kutyakat fogjak kenyeztetni. Szoval itt a kutyak nem olyan kis hazikedvencek, mint nalunk. Amelyik eppen nem kobor, az ki van kotve, es van, h napokig nem kapnak enni. Szornyen gebek szegenyek, es borzaszto ezt latni :(
Visszaterve az alapsztorihoz (mert aztan baromira el birok veszni a reszletekbe, meg tenyleg annyi mindenrol lehetne meg irni, h csak nnna :)), szoval ott rottuk hajnalban az utcakat Santa Clara-ban mint 4 musketas, mire az elso embert meglattuk, aki el is igazitott minket, ugyhogy hamarosan ra is leltunk egy szuk kis gyalogosvenyre, ami Santa Clara-bol San Pedro-ba vezet at, es amin keresztul - mint a nap folyaman kesobb tapasztaltuk - rengeteg helyi jar at gyalog dolgozni, gyerekek iskolaba stb..Feher embernek kb 1,5 ora gyalogut, amit ok 45-50 perc alatt tesznek meg, papucskaban, a nok nepviseletben stb.. Mi turabakancsban es turaszeroban nem tudtunk veluk lepest tartani.. Na de nem ugrom elore.. Felcsatoltuk a fejlamapakat es olyan hajnali 5 ora korul elindultunk az osvenyen San Pedro iranyaba. Kumma sotet volt, de nagyon feelinges volt fejlampaval baktatni egy keskeny kis dzsungel osvenyen. Csak annyit tudtunk, h vhol majd lesz egy kis elagazas, ahol nekunk majd felfele kell mennunk, de hal Istennek addigra mar talalkoztunk munkaba sieto helyiekkel, igy a segitsegukkel raleltunk az utunkra. Onnan meg egy 25-30 perc meneteles volt felfele, mire eljutottunk a mara mar egesz jol kiepitett kilatohelyhez. Ertsd ahogy mondom, egy helyi szivar telken all ez a csucs, es bambuszbol, meg fabol epitett egy komoly kis kilatot, szekekkel, fotelekkel stb, szoval teljes kenyelemben nezheted a napfelkletet. (Ennek persze ara van, mint itt mindennek, mert a gazda altalaban ott all a kapuban es szedi be a kis kapuadojat. Nekunk most makunk volt, vagy beteg volt, vagy csak tovabb lustalkodott aznap, mert se le, se fel nem talalkoztunk vele). Nos, ahogy felertunk nem telt bele sok ido, aprankent erkeztek fel mas napfelkeltere ehezo kulfoldiek, 2 sved lany es egy ir srac egy helyi vezetovel, meg egy masik kis 3 fos csoport, asszem talan danok, ugyhogy mig vartuk, h a nap elobukjon a hegyek kozul, tartottunk egy kis eszmecseret, ki hol jart, mit latott, hova erdemes menni stb, majd a sved lanyok helyi vezetoje forro kavet varazsolt elo a zsakjabol, amit muanyag poharakban szervirozott, es amivel - volt olyan jo fej - minket is megkinalt. Hat mit mondjak nagyon jol jott, mert kumma hideg volt ott fenn hajnalban, 3 reteg ruha, kapucnis dzseki, plussz egy kis vekony kesztyu is volt rajtam, es igy sem volt melegem. Ez persze csak addig tartott mig fel nem jott a nap, utana percenkent vettem le magamrol egy reteget. A napfelkelte valoban csodalatos volt fentrol, raadasul mig fent voltunk pont kitort a Fuego vulkan a tavolban, es lattuk, ahogy az oldalan hompolyog le az izzo lava, es omlik ki a fust belole.. Hat akkor mar azt is lencsevegre kaptuk persze :)
Meg egy jo masfel oras battyogas volt lefele, mire gyalog beertunk a San Pedro-val szomszedos telepules szelere. Leintettuk az elso kisbuszt, aki eloszor 10 Q-ert (240Ft) akart elvinni minket, de aztan Endre pikk-pakk lealkudta 5-re, igy mar pattantunk is be. Onnan meg jooo 2km lett volna San Pedro varoskaja, ahol a szallasunk volt, de addigra mar egyikunk sem kivant egy lepest sem tenni. Gyors reggeli a tegnapi kis amigo-nal, ahol baromi jo salsa zene volt, es elozo este hivott is, h menjek be ingyen salsa oktatasra, de a San Pedro vulkan megmaszasa utan vhogy egyetlen porcikam sem kivant salsa-zni :) Reggeli utan pakolas es irany a kikotobe, ahonnan csonakkal vissza Panajachelbe, majd onnan ismet csirkebuszokkal tobbszori atszallassal Xela-ba. A csonakutra meg annyit visszaternek, h itt ezek a csonakok is ugy mukodnek, mint a csirkebuszok, nagy ordibalas a kikotoben, h melyik hova megy, utkozben pedig leintegeteses alapon minden kis stegen megallnak, ahonnan vki integet. Nincs semmi menetrend, es barmennyi (ahogy mondom) embert felvesznek, meg ha a vegen egymas oleben is ulnek az emberek. Szoval itt a helykihasznaltsag boven 100% felett van. :)A masik erdekesseg igy a kozlekedessel kapcsolatban az az, h a legtobb embernek kis platos autoja vagy kisbusza van, pont azert, mert utkozben barki barkit leinthet, es 2-3-5 Q-ert elviszi azon az uton, amin amugy is jar. Mi is utaztunk igy mar nemegyszer, de a platon utazast eloszor tegnap elvezhettuk, amikor a Chikaban vulkan kratertavahoz akartunk feljutni a nagyzsakokkal.. Baro elmeny volt!!! :)Hihetetlen kedvesek ezek az emberek, es bar mindenhol megneznek minket, de segitenek mindenben, mindenhol befogadnak minket, es szeretettel vesznek korul.
Na szoval vhol ott tartottam, h tegnapelott (11-en) delutan megerkeztunk Xela-ba, ahol a cuccaink lepakolasa utan felmentunk egy maig aktivan hasznalt maya aldozati helyre, ami egy hegy tetejen all (a valtozatossag kedveert masztunk megint egy kicsit felfele :)). Mikor felertunk pont akkor lett vege egy ilyen aldozati szertartasnak. Ezt ugy kell elkepzelni, h van egy ember (mamacska vagy papacska), aki, mint egy pap levezenyli a szertartast, melynek kereteben gyumolcsot, kenyeret,egyeb eteleket es italokat, sokszor elo allatokat aldoznak fel a jobb elet, tobb penz, jobb egeszseg stb. remenyeben. Tobb ilyen fustolgo kis kupacot is lattunk, meg rengeteg kobor kutyat, akik kapargattak ki a meg nem teljesen lekozmalt maradekokat a hamuk fogsagabol. Kicsit visszas is volt nekem, h ez egy szent helyuk es hagyjak, h a kobor kutyak ott kapargasszanak..Lefele menet bementunk egy helyi harci maszk-keszito muhelybe, ahol megcsodaltuk a sok szines fabol faragott es kezzel festett maszkot, amit manapsag mar csak kulonbozo sziesztak alkalmaval tanc kozben viselnek nehanyan. A helyi TV egyik musoraban pont volt szerencsem latni egy ilyen esemenyt, ahol maszkban tancoltak :)Eleg vicces volt. Amugy is vicces ahogy tancolnak, nekem ossze-vissza tipeges-topogasnak tunt, nem egy latvanyos, szep tanc, mint a kubai salsa, vagy egyeb mas latin tancok (samba, rumba stb.)
A maszkmuhelybol visszaterve tettunk egy kis setat a varoskaban, bementunk a varos fo templomaba, amit mi gringok (feherek, kulfoldiek) csak az oldalbejaraton keresztul kozelithettunk meg - sok helyivel egyetemben, ugyanis a fo bejaraton csak bizonyos magasabb rendu mamacskak es papacskak mehetnek be (pl akik a szertartasokat is tartjak fenn a hegyen). Eppen nem mise ment, hanem a mise elotti kozos rozsafuzert imadkoztak. Egyebkent annyira mas itt egy katolikus templom mint nalunk, minden fabol faragott, a teto, az oltarok, a szobrok.. Egyebkent nagyon hangulatos volt. Itt ternek ki egy par mondat erejeig a vallashoz. A guatemalaiak jelentos resze katolikus vallasu, raadasul nagyon meghatarozza a hit az eletuket, rendszeresen jarnak misere, kozos imadsagokra, vagy csak ugy napkozben beugranak 5 percre egyet imadkozni. (JJa es meg a biciklit is betoljak a templomba, sot fotoztam Antigua-ban egy mellekoltart. ahova ki volt kotve egy bicikli :)) Jezus neve, kepe szinte mindehol kinn van, szinte minden buszon van elol egy Jezus kep (matrica), vagy ki van irva, h Jesus vive, azaz Jezus el, de ha nem Jezus, akkor Szuz Maria kepe, boltok ajtajan, kocsik szelvedojen, mindenhol, ez itt teljesen termeszetes.
A templombol kijove vegigsetaltunk a helyi piacon, vettunk egy-ket erdekes helyi gyumolcsot, es egy neniketol nehany szeletet a sajat maga sutotte ananasztortabol. Ez volt a szulinapi tortam :)Egesz fincsi volt :)
Xela eleg magasan fekszik a hegyekben, igy brutal hideg volt, mikor mar lement a nap. En 2-3 reteg ruhaban + halozsakban aludtam, de igy sem volt melegem. Nem ugy reggel, mikor arra ebredtem, h ajjjjaj a helyi kor engem is utolert, irany a kozos helyiseg a folyoson!!! Aztan gyorsan 3 szentabletta es egy solus (belfertotlenito), ugyanis meg fel ora es indulunk tovabb San Marcosba (ahonnan most is irok Nektek), utkozben erintve a mar emlitett Chikaban kratertavat. Haat a tegnapi napomat rendesen megbelyegezte a hasmars, ahol csak lehetett szaladtam konnyiteni magamon, ennek koszonhetoen meg eleg gyengenek is ereztem magam, de azert felmasztam a hegyre a tobbiekkel, h onnan megcsodaljam a koderdon keresztul a kratertavat, de onnan mar nem vallatam, h 582 lepcson (a fiuk megszamoltak) lemenjek a tohoz es onnan vissza, hanem mi Szabival fenn maradtunk a kilatonal, es ott megvartuk a sracokat. Addig nyomtunk egy-ket kor rablo romit, h vhogy elussuk az idot :)
A hegyrol vissaerve ismet talaltunk egy csaladot, akiknek a platos autojan hatul meg volt annyi hely, h epp felferjunk, bar a lefele ut mar kicsit kenyelmetlenebb volt tobbeknek, nekem meg pont jutott hely a kerekdobon, ugyhogy en lefele is elveztem, soooot!!! Ok levittek minket a falu kozpontjaba, onnan meg egy helyieket szallito kisbusszal mentunk tovabb (11 szemelyes kisbuszban 19-en...el tudjatok kepzelni:)) San Juan-ba, ahonnan meg egy jo 40 perces buszozassal ertunk San Marcosba, aki Szent Mark apostolrol kapta a nevet, es a varoska televan az o jelkepevel, azaz az oroszlannal. Oroszlanos kapuk, kisebb nagyobb oroszlanszobrok szerte a varosban, es a ketedralis kapuja is tele van oroszlannal. Maga a varoska az elso modernebb varos Guatemala-ban, ahol eddig voltunk, itt mar alig viselnek nepviseletet, csak az idosebbek, es ott is csak az asszonyok, de azert ez a varoska is eleg szegenykes. Most epitenek egy csomo utat..nagy a felfordulas. Amugy is hatalmas fejlodesen megy keresztul Guatemala, Endre szerint 2-3 ev alatt hihetetlenul sok aszfaltut epult, es ez a folyamat most is tart...
A 3 srac (Endre, Gabor, Andras) ma felmaszott a Tajumulco-ra, ami a 4220m-es magassagaval a legnagyobb vulkan Guatemalaban, es bar verzo szivvel, de nekem le kellett mondanom, mert ad1 borzasszto izomlazam volt (van is meg) a San Pedro maszastol, meg az Indian Orrtol, ad2 meg tegnap este is hasmenesem volt, es hulla faradt is voltam, ma meg megint hajnali 4-kor kellett volna kelni, es ez igy egyutt nekem sok volt. Az embernek tisztaban kell lenni a hataraival, en most suroltam, es ugy iteltem meg, h ha most eromon felul megmaszom a Tajumulcot - ami nem is biztos, h sikerult volna - akkor megjobban kicsinalom magam, es az a hatralevo 2 het rovasara ment volna, igy meg ma kipihenem magam es ujult erovel mgyek bele az elottunk allo kalandokba :) Azt hiszem - es igy utolag is ugy ertekelem - hogy ez egy nagyon jo dontest volt! (A Tajumulco nem megy arrebb, meg megmaszhatom legkozelebb is :)) Szabi amugy sem maszott volna Tajumulcot a 2-szer mutott terdevel, igy ma tartunk egy pihenonapot, f10-ig aludtunk, aztan reggeliztunk egyet a fo teren (ahol meg most is all egy baromi magas, feldiszitett karacsonyfa :)), aztan nyakunkba vattuk a varoskat... NNa innen folytatom legkozelebb!! Pussz, V.
Nnna vhol ott tartottam legutobb, h 11-en, hetfon hajnalban 3-kor keltunk, mert 4-kor mar indult fel a buszunk Santa Clara-ba, ahonnan egy kb 50 perces eros hegymenettel lehetett feljutni a 2100m-es Indian Orra. Azert kellett ilyen koran kelnunk, h tutira felerjunk, mire 6.20 korul a nap felkel, ugyanis errol a pontrol az egesz Atitlan tavat es a kornyezo hegyeket meg lehet csodálni a felkelo nap varazslatos fenyeben. Mondanom sem kell egy lelek nem volt meg az utcakon hajnali f5 korul, amikor a helyi munkasokat szallito busz kidobott minket Santa Clara egyik szolidan megvilagitott utcacskajaban. Probaltunk volna keresni vkit, aki utba igazit minket, h melyik osvenyen induljunk el, de egy jo darabig egy teremtett lelket sem lattunk, csak nehany kobor kutya kovalygott el mellettunk. Apropo kobor kutyak: meg kiutazasunk elott olvastam tobb helyen, h Guatemalaban mennyi kobor kutya van, es kicsit paraztam is elore, h mi lesz ha nekunk tamadnak vhol. Mondjuk kaptunk Tetanuszt is, de azert nem orultem volna neki, ha megkostolgatnanak. Szoval valoban rengeteg a kobor kutya, sokszor falkakba verodve csallingaznak az utcakon, meg a faluk kozott, de abszolut szelidek es baratsagosak. Ahol lehet etetjuk oket a maradekainkkal, mert sajnaljuk csoringereket. A helyiek nem bannak veluk tul jol, valszeg azert mert nekik sincs sokszor mit enni, akkor meg majd talan a kutyakat fogjak kenyeztetni. Szoval itt a kutyak nem olyan kis hazikedvencek, mint nalunk. Amelyik eppen nem kobor, az ki van kotve, es van, h napokig nem kapnak enni. Szornyen gebek szegenyek, es borzaszto ezt latni :(
Visszaterve az alapsztorihoz (mert aztan baromira el birok veszni a reszletekbe, meg tenyleg annyi mindenrol lehetne meg irni, h csak nnna :)), szoval ott rottuk hajnalban az utcakat Santa Clara-ban mint 4 musketas, mire az elso embert meglattuk, aki el is igazitott minket, ugyhogy hamarosan ra is leltunk egy szuk kis gyalogosvenyre, ami Santa Clara-bol San Pedro-ba vezet at, es amin keresztul - mint a nap folyaman kesobb tapasztaltuk - rengeteg helyi jar at gyalog dolgozni, gyerekek iskolaba stb..Feher embernek kb 1,5 ora gyalogut, amit ok 45-50 perc alatt tesznek meg, papucskaban, a nok nepviseletben stb.. Mi turabakancsban es turaszeroban nem tudtunk veluk lepest tartani.. Na de nem ugrom elore.. Felcsatoltuk a fejlamapakat es olyan hajnali 5 ora korul elindultunk az osvenyen San Pedro iranyaba. Kumma sotet volt, de nagyon feelinges volt fejlampaval baktatni egy keskeny kis dzsungel osvenyen. Csak annyit tudtunk, h vhol majd lesz egy kis elagazas, ahol nekunk majd felfele kell mennunk, de hal Istennek addigra mar talalkoztunk munkaba sieto helyiekkel, igy a segitsegukkel raleltunk az utunkra. Onnan meg egy 25-30 perc meneteles volt felfele, mire eljutottunk a mara mar egesz jol kiepitett kilatohelyhez. Ertsd ahogy mondom, egy helyi szivar telken all ez a csucs, es bambuszbol, meg fabol epitett egy komoly kis kilatot, szekekkel, fotelekkel stb, szoval teljes kenyelemben nezheted a napfelkletet. (Ennek persze ara van, mint itt mindennek, mert a gazda altalaban ott all a kapuban es szedi be a kis kapuadojat. Nekunk most makunk volt, vagy beteg volt, vagy csak tovabb lustalkodott aznap, mert se le, se fel nem talalkoztunk vele). Nos, ahogy felertunk nem telt bele sok ido, aprankent erkeztek fel mas napfelkeltere ehezo kulfoldiek, 2 sved lany es egy ir srac egy helyi vezetovel, meg egy masik kis 3 fos csoport, asszem talan danok, ugyhogy mig vartuk, h a nap elobukjon a hegyek kozul, tartottunk egy kis eszmecseret, ki hol jart, mit latott, hova erdemes menni stb, majd a sved lanyok helyi vezetoje forro kavet varazsolt elo a zsakjabol, amit muanyag poharakban szervirozott, es amivel - volt olyan jo fej - minket is megkinalt. Hat mit mondjak nagyon jol jott, mert kumma hideg volt ott fenn hajnalban, 3 reteg ruha, kapucnis dzseki, plussz egy kis vekony kesztyu is volt rajtam, es igy sem volt melegem. Ez persze csak addig tartott mig fel nem jott a nap, utana percenkent vettem le magamrol egy reteget. A napfelkelte valoban csodalatos volt fentrol, raadasul mig fent voltunk pont kitort a Fuego vulkan a tavolban, es lattuk, ahogy az oldalan hompolyog le az izzo lava, es omlik ki a fust belole.. Hat akkor mar azt is lencsevegre kaptuk persze :)
Meg egy jo masfel oras battyogas volt lefele, mire gyalog beertunk a San Pedro-val szomszedos telepules szelere. Leintettuk az elso kisbuszt, aki eloszor 10 Q-ert (240Ft) akart elvinni minket, de aztan Endre pikk-pakk lealkudta 5-re, igy mar pattantunk is be. Onnan meg jooo 2km lett volna San Pedro varoskaja, ahol a szallasunk volt, de addigra mar egyikunk sem kivant egy lepest sem tenni. Gyors reggeli a tegnapi kis amigo-nal, ahol baromi jo salsa zene volt, es elozo este hivott is, h menjek be ingyen salsa oktatasra, de a San Pedro vulkan megmaszasa utan vhogy egyetlen porcikam sem kivant salsa-zni :) Reggeli utan pakolas es irany a kikotobe, ahonnan csonakkal vissza Panajachelbe, majd onnan ismet csirkebuszokkal tobbszori atszallassal Xela-ba. A csonakutra meg annyit visszaternek, h itt ezek a csonakok is ugy mukodnek, mint a csirkebuszok, nagy ordibalas a kikotoben, h melyik hova megy, utkozben pedig leintegeteses alapon minden kis stegen megallnak, ahonnan vki integet. Nincs semmi menetrend, es barmennyi (ahogy mondom) embert felvesznek, meg ha a vegen egymas oleben is ulnek az emberek. Szoval itt a helykihasznaltsag boven 100% felett van. :)A masik erdekesseg igy a kozlekedessel kapcsolatban az az, h a legtobb embernek kis platos autoja vagy kisbusza van, pont azert, mert utkozben barki barkit leinthet, es 2-3-5 Q-ert elviszi azon az uton, amin amugy is jar. Mi is utaztunk igy mar nemegyszer, de a platon utazast eloszor tegnap elvezhettuk, amikor a Chikaban vulkan kratertavahoz akartunk feljutni a nagyzsakokkal.. Baro elmeny volt!!! :)Hihetetlen kedvesek ezek az emberek, es bar mindenhol megneznek minket, de segitenek mindenben, mindenhol befogadnak minket, es szeretettel vesznek korul.
Na szoval vhol ott tartottam, h tegnapelott (11-en) delutan megerkeztunk Xela-ba, ahol a cuccaink lepakolasa utan felmentunk egy maig aktivan hasznalt maya aldozati helyre, ami egy hegy tetejen all (a valtozatossag kedveert masztunk megint egy kicsit felfele :)). Mikor felertunk pont akkor lett vege egy ilyen aldozati szertartasnak. Ezt ugy kell elkepzelni, h van egy ember (mamacska vagy papacska), aki, mint egy pap levezenyli a szertartast, melynek kereteben gyumolcsot, kenyeret,egyeb eteleket es italokat, sokszor elo allatokat aldoznak fel a jobb elet, tobb penz, jobb egeszseg stb. remenyeben. Tobb ilyen fustolgo kis kupacot is lattunk, meg rengeteg kobor kutyat, akik kapargattak ki a meg nem teljesen lekozmalt maradekokat a hamuk fogsagabol. Kicsit visszas is volt nekem, h ez egy szent helyuk es hagyjak, h a kobor kutyak ott kapargasszanak..Lefele menet bementunk egy helyi harci maszk-keszito muhelybe, ahol megcsodaltuk a sok szines fabol faragott es kezzel festett maszkot, amit manapsag mar csak kulonbozo sziesztak alkalmaval tanc kozben viselnek nehanyan. A helyi TV egyik musoraban pont volt szerencsem latni egy ilyen esemenyt, ahol maszkban tancoltak :)Eleg vicces volt. Amugy is vicces ahogy tancolnak, nekem ossze-vissza tipeges-topogasnak tunt, nem egy latvanyos, szep tanc, mint a kubai salsa, vagy egyeb mas latin tancok (samba, rumba stb.)
A maszkmuhelybol visszaterve tettunk egy kis setat a varoskaban, bementunk a varos fo templomaba, amit mi gringok (feherek, kulfoldiek) csak az oldalbejaraton keresztul kozelithettunk meg - sok helyivel egyetemben, ugyanis a fo bejaraton csak bizonyos magasabb rendu mamacskak es papacskak mehetnek be (pl akik a szertartasokat is tartjak fenn a hegyen). Eppen nem mise ment, hanem a mise elotti kozos rozsafuzert imadkoztak. Egyebkent annyira mas itt egy katolikus templom mint nalunk, minden fabol faragott, a teto, az oltarok, a szobrok.. Egyebkent nagyon hangulatos volt. Itt ternek ki egy par mondat erejeig a vallashoz. A guatemalaiak jelentos resze katolikus vallasu, raadasul nagyon meghatarozza a hit az eletuket, rendszeresen jarnak misere, kozos imadsagokra, vagy csak ugy napkozben beugranak 5 percre egyet imadkozni. (JJa es meg a biciklit is betoljak a templomba, sot fotoztam Antigua-ban egy mellekoltart. ahova ki volt kotve egy bicikli :)) Jezus neve, kepe szinte mindehol kinn van, szinte minden buszon van elol egy Jezus kep (matrica), vagy ki van irva, h Jesus vive, azaz Jezus el, de ha nem Jezus, akkor Szuz Maria kepe, boltok ajtajan, kocsik szelvedojen, mindenhol, ez itt teljesen termeszetes.
A templombol kijove vegigsetaltunk a helyi piacon, vettunk egy-ket erdekes helyi gyumolcsot, es egy neniketol nehany szeletet a sajat maga sutotte ananasztortabol. Ez volt a szulinapi tortam :)Egesz fincsi volt :)
Xela eleg magasan fekszik a hegyekben, igy brutal hideg volt, mikor mar lement a nap. En 2-3 reteg ruhaban + halozsakban aludtam, de igy sem volt melegem. Nem ugy reggel, mikor arra ebredtem, h ajjjjaj a helyi kor engem is utolert, irany a kozos helyiseg a folyoson!!! Aztan gyorsan 3 szentabletta es egy solus (belfertotlenito), ugyanis meg fel ora es indulunk tovabb San Marcosba (ahonnan most is irok Nektek), utkozben erintve a mar emlitett Chikaban kratertavat. Haat a tegnapi napomat rendesen megbelyegezte a hasmars, ahol csak lehetett szaladtam konnyiteni magamon, ennek koszonhetoen meg eleg gyengenek is ereztem magam, de azert felmasztam a hegyre a tobbiekkel, h onnan megcsodaljam a koderdon keresztul a kratertavat, de onnan mar nem vallatam, h 582 lepcson (a fiuk megszamoltak) lemenjek a tohoz es onnan vissza, hanem mi Szabival fenn maradtunk a kilatonal, es ott megvartuk a sracokat. Addig nyomtunk egy-ket kor rablo romit, h vhogy elussuk az idot :)
A hegyrol vissaerve ismet talaltunk egy csaladot, akiknek a platos autojan hatul meg volt annyi hely, h epp felferjunk, bar a lefele ut mar kicsit kenyelmetlenebb volt tobbeknek, nekem meg pont jutott hely a kerekdobon, ugyhogy en lefele is elveztem, soooot!!! Ok levittek minket a falu kozpontjaba, onnan meg egy helyieket szallito kisbusszal mentunk tovabb (11 szemelyes kisbuszban 19-en...el tudjatok kepzelni:)) San Juan-ba, ahonnan meg egy jo 40 perces buszozassal ertunk San Marcosba, aki Szent Mark apostolrol kapta a nevet, es a varoska televan az o jelkepevel, azaz az oroszlannal. Oroszlanos kapuk, kisebb nagyobb oroszlanszobrok szerte a varosban, es a ketedralis kapuja is tele van oroszlannal. Maga a varoska az elso modernebb varos Guatemala-ban, ahol eddig voltunk, itt mar alig viselnek nepviseletet, csak az idosebbek, es ott is csak az asszonyok, de azert ez a varoska is eleg szegenykes. Most epitenek egy csomo utat..nagy a felfordulas. Amugy is hatalmas fejlodesen megy keresztul Guatemala, Endre szerint 2-3 ev alatt hihetetlenul sok aszfaltut epult, es ez a folyamat most is tart...
A 3 srac (Endre, Gabor, Andras) ma felmaszott a Tajumulco-ra, ami a 4220m-es magassagaval a legnagyobb vulkan Guatemalaban, es bar verzo szivvel, de nekem le kellett mondanom, mert ad1 borzasszto izomlazam volt (van is meg) a San Pedro maszastol, meg az Indian Orrtol, ad2 meg tegnap este is hasmenesem volt, es hulla faradt is voltam, ma meg megint hajnali 4-kor kellett volna kelni, es ez igy egyutt nekem sok volt. Az embernek tisztaban kell lenni a hataraival, en most suroltam, es ugy iteltem meg, h ha most eromon felul megmaszom a Tajumulcot - ami nem is biztos, h sikerult volna - akkor megjobban kicsinalom magam, es az a hatralevo 2 het rovasara ment volna, igy meg ma kipihenem magam es ujult erovel mgyek bele az elottunk allo kalandokba :) Azt hiszem - es igy utolag is ugy ertekelem - hogy ez egy nagyon jo dontest volt! (A Tajumulco nem megy arrebb, meg megmaszhatom legkozelebb is :)) Szabi amugy sem maszott volna Tajumulcot a 2-szer mutott terdevel, igy ma tartunk egy pihenonapot, f10-ig aludtunk, aztan reggeliztunk egyet a fo teren (ahol meg most is all egy baromi magas, feldiszitett karacsonyfa :)), aztan nyakunkba vattuk a varoskat... NNa innen folytatom legkozelebb!! Pussz, V.
2010. január 12., kedd
Haliho mindenkinek!! Ahogy igertem most behozom a 2 napos lemaradasomat es egy hosszabb beszamoloval kenyeztetlek Benneteket!
Huuu azt sem tudom hol kezdjem, mert ebben a 2 napban hihetetlen sok elmeny ert minket, lehet hogy jobb, ha idorendben veszem sorba es akkor talan semmi nem marad ki.
Masodik nap reggel f9-re egy kisbusz jott ertunk, aki felvitt minket a Pacaya-vulkan bejaratahoz, ill addig ahonnan mar csak gyalog, vagy a lusta turistak szamar lohaton lehetett tovabbmenni. A Pacaya-vulkan az egyike a Guatemalaban a mai napig mukodo, aktiv vulkanoknak, igy csak egy bizonyos pontig engedtek minket menni, mert ha meg par lepest teszunk akkor mar a forro lavaban csaszkalunk. Amugy curva nagy szel volt, es baromi strapas volt feljutni, ugyanis ezen a porhanyos lavahamun kellett joparszaz metert felfele menni, ami ugy nez ki, hogy lepsz egyet es egy felet visszacsuszol. :) Viszont lefele kenzelmes volt, mert szinte sielve jottunk. A kisbusz visszavitt Antigua-ba a szallasunkra ahol felkaptuk a zsakjaink es irany a helyi buszpalyaudvar. Haat en itt ezen a ponton szembesultem vele, h milyen qrva nehez is a hatizsakom (a repteri mazsalason 20,8 kilot mutatott), de hat ugye odaig taxi vitte, ott feladtam, majd ujra auto Antigua-ba, igy ez volt az elso alkalom, h a hatamra kellett vegyem. Haat mit mondjak, a buszpalyaudvarig, ami 5 percre volt a szallasunktol fullra kipurcantam. Sok eszem van, a fiuk direkt felhivtak a figyelmemet, h okosan pakoljak, de en csak azt figyeltem a pakolasnal, h beleferjek a 20 kilos repteri limitbe, azt mar nem, h en ezt el is fogom-e birni... Szabi jo fej volt, mert felajanlotta, h neki csak 16 kilos a zsakja, csereljunk, vigyem en az ovet, o meg az enyemet.. Haat mar ez a majd 5 kilo minusz is hatalmas konnyebbseg volt. Es persze levontam a grande tanulsagot a kovetkezo ilyen hatizsakos utazasomra egy csomo felesleges dolgot otthon hagyok, csakhat valahogy mostohabb korulmenyekre szamitotttam, meg a fel patikat magammal hoztam, es szerintem meg a ruhakat is szelektalhattam volna jobban, legfeljebb itt helyben mostam vagy mosattam volna... Next time.. NNa vissza az eredeti sztorihoz.. A palyaudva kozvetlen szomszedsagaban van a piac, es Endre kitalalta, h annak erdekeben, h ne vesztegessunk el sok idot, kajaljunk a piacon. Nos a kollegaim, akik jol ismernek eteren tudjak, hogy meg az obudai piacon sem eszek, sem ott helyben, de meg onnan hozott etelt sem (altalaban a Don Pepebol rendelek, vagy kimegyek veluk vmelyik kornyezo kockasteritos kisvendeglobe menuzni), ugyhogy szerintem dobtak volna egy hatast, ha lattak volna, hogy en aki a higieniara, meg a kajara eleg haklis vagyok, egy koszos guatemalai piacon egy hanyagul letorolt muanyagteritos asztalkan nehany joarcu helyi tarsasagaban falatozgatok vidaman :)A kaja egyebkent meglepoen jo volt (de az elkepzeleseimet mindenkeppen felulmulta.. )es alig parszaz ft-bol ettunk egy rizslevest (felejtheto volt), meg egy tal sult csirket rizzsel, meg vmi franciasalatara hajazo, de total mas izu cuccal. Ez utobbi egyveleg egesz jo volt. Vartam, hogy masnap reggel ramjon a higfosas, de hal Istennek a jo kis hazai palinka kello vedettseget adott, nem ugy mint egyik kedves utitarsamnak, akinek a reggeli laza pu-bol gatyamosas lett a vege :)
De ne ugorjunk ilyen nagyot, mert masnap reggelig azert meg tobb emlitesre melto kalandon mentunk keresztul. Miota megerkeztunk Guatemala-ba azota vartam a pillanatot, h vegre felulhessek egy hires-hirhedt csirkebuszra. A csirkebuszokrol annyit kell tudni, hogy ezek az USA-bol leselejtezett, ott korabban school bus-kent funkcionalt matuzsalemek, amiket a guatemalaiak a szivarvany minden szinere befestettek, mindenfele motivumokkal diszitettek, es amugy magankezben mukodnek. Haat asszem a BKV-nak lenne mit tanulni a jovedelmezo mukodtetest illetoen...ugyanis ugy kepzeljetek, hogy a 10 soros buszban europai szemmel nezve 2-szer 2 szemelyes padok vannak, ahova 1 sorban 6 nem ritkan 8 gutemalai is betuszakolja magat, akinek meg nem marad hely, az valahol csung, jo esetben a buszon belul... Vannak ugynevezett soforkisero mindenesek, akik meg a busz indulasa elott folyamatosan hangosan uvoltozik, hogy hova megy a busz es gyujtik be az utasokat. Ha bolintasz mar kapja is le rolad a 20 kilos zsakot es SZALAD fel vele egy kis letran a busz tetejere, ahol is kikoti, es mar egy torpemajmot megszegyenito modon szalad is le a letran a kovetkezo csomagert, mikozben tovabb uvoltozi az busz vegallomasanak nevet... Ha mar ugy gondolja, hogy legalabb a busz fele megtelt, akkor szepen lassan elindul, de kozben le-leugrandozik a buszrol, es szedegeti ossze meg az embereket a kornyezo ill utbaeso utcakbol. Kozben a sofor 100 m-kent dudal egyet, h tutira mindenki meghallja, akinek meg kell hallania. Jjja es mindegy am, h mindez hajnali 4-kor van, vagy delben... A fo, h minel tobb zse-t beszedjenek. Amugy nagyon vicces elmeny. Mindenhol nagy szemeket meresztettek rank, ami igy par nap tavlataban ertheto is, eddig ugyanis 6 csirkebuszon utaztam, de mas turistaval meg nem talakoztunk. En raadasul ugye szoke is vagyok, nna az meg itt kuriozum, mert kivetel nelkul mindenki fekete haju, ugyhogy nagy sikerem van, foleg a gyerekek koreben. Mondjuk ez a vonzalom kolcsonos, egyszeruen tunemenyesek a helyi gyerekek, csak ma kb 3-at akartam orokbe fogadni :) De nem akarok Andzselina Dzsolira hajazni..
Nos, mi egy ilyen jol megtomott chicken bus-szal indultunk utnak Antigua-bol eredetileg San Pedro-ba, kb 3 atszallassal, de sajna aznap este csak Panajachel-ig jutottunk, ugyanis 20 perccel Pana-ba erkezesunk elott elment az utolso csonak San Pedro-ba. Ez picit kellemetlenul erintett minket, mert masnap koran reggel terveztunk felindulni a San Pedro vulkanra (errol mar tegnap tettem nemi emlitest), de mit volt tenni, kivettunk szobakat Panajachelben, Endre meg leszaladt a kikotobe ahol megtudta, h reggel 7-kor indul az elso csonak San Pedroba. Az ut kb 25-30 perc, ugyhogy talan nem is csuszik olyan sokat a program..
Haat a szallasunk Panajachelben nem volt kispiskota. Tobbszor is magunkhoz kellett szolitanunk a fiucskat, mert nem egett a villanykorte a mosdoban, majd miutan megnyitottam a zuhanyt konstataltam, hogy a vizsugar 90%-a a falra megy, ahelyett, hogy ram jonne, arrol mar nem is beszelve, h az egyik ablakuveg hianyzott, es itt kumma hidegek az ejszakak... Na de 1 ejszaka nem a vilagvege gondoltuk... Ahha de csak csont hideg viz volt, es mivel a hajunk tele volt vulkanporral muszaj volt hajat is mosni...hat mit mondjak hangosan visitottam a zuhany alatt, de tuleltem... Azt is ertettem, h miert nem volt villanykorte..hogy ne lassuk azt a mocskot, amit tobb hete-honapja nem mostak fel a padlorol...
Cuccok lepakolva, egy ¨gyors¨ vacsi az egyik kis csaladi vallalkozasban mukodtetett vendeglatoegysegben.. Anya es nagylany benn foznek, 3-4 ev koruli kislany terit nekunk kinn (egyesevel hoz ki mindent :)) Na gondoltuk itt ejfel elott nem lesz eves...Hat nem sokat tevedtunk, szerintem meg a csirkenek is akkor vagtak el a nyakat, amikor leadtuk a rendelest. Ehhez kepest nekem a fel kajam hideg volt, es annyira jo sem... (Ja amugy sztem mar vagy 2 kilot fogytam az 5 nap alatt, de hal Istennek vannak tartalekaim :).
Masnap reggel kicammogtunk a kikotobe es elindultunk egy 8-10 fos kis motoros csonakkal San Pedro-ba. Hat ha lattatok mar varazslatos tavat, haat az az Atitlan-to, amit korbe hatalmas 2-3 ezer meteres vulkanok vesznek korbe, de ellatni meg a tavolibb Fuego-ig is, ami itt tartozkodasunk alatt tobbszor is kitort...
Gyorsan ledobtuk a cuccainkat a kis hotelunkbe (itt mindent hotelnek hivnak, ahol szobakat adnak ki, megha a WC/furdo a folyoson van akkor is. Nos ehhez tartozott privat mosdo, de mondanom sem kell itt is hideg viz volt csak... Brrr...
Viszont karpotol minket a csodalatos kis varoska San Pedro hangulata, es a szallasunk teraszarol belatni az egesz Atitlan tavat...ahogy a helyi asszonykak a toban felmesztelenul mossak a csaladi szennyest, meg ahogy a fiuk es ferfiak kis roskadozo pici csonakjaikban rakasznak a tavon.
Olyan 10 ora korul vegul elindultunk felfele a 3020 m-es San Pedro vulkanra helyi kiseronkkel Juan-nal, aki egyben a body guardunk is volt, ugyanis az a remhir jarja, h helyi banditak fosztogatjak a vulkanra turazokat.. Elkepzelheto ez is, de szerintem sokkal valoszinubb, hogy meg tobb penzt akarnak kicsikarni az idelatogato turistakbol, igy kitalaltak egy ilyen legendat... Mindenesetre Juan nagyon jo fej volt, sokat meselt nekunk utkozben, ram - mint egyetlen nore - meg kulonosen nagy figyelmet forditott, ha lemaradtam megvart, ha elobb indultam vmelyik pihenohelyrol mar pattant is fel. A tura maga qrva kemeny volt, gondoltam mi az az 1500m szintkulonbseg, a Magas-Tatraban egymas utan 2 nap megtettunk ennyit, csak azt hagytam ki a szamitasbol, h itt 28 fok van, magas paratartalom, a kiindulasi magassagunk is kb 5-600m-rel magasabb, es hogy meredeken felfele vezet az ut..ahogy mondom..3,5 oran keresztul meneteltunk folyamatosan felfele... Azt hittem, h ott pusztulok meg, de vegul felertunk. A latvany mindenert karpotolt, majd elfogyasztottuk a rogbi labda nagysagu mezedes csucs-ananaszunkat, es az Andras altal meg otthonrol hott jo kis hazai kolbaszkat kis megsaradt kenzerkevel, majd leindultunk... A lefele menet sem volt kispiskota, se a terdem, se a bokam nem ereztem mire leertunk.. Sotetedesre 6 korul mar a szallason voltunk...
Megint egy gyors vacsi, kis helyi sorocske, meg tequila aztan irany haza, mert ma hajnalban 3-kor (igen nem eliras) keltunk, mert masztunk fel a 2100m-es Indian Orra, h onnan csodaljuk meg a napfelkeltet.
A fiuk azert meg este jol megvicceltek. Itt van egy olyan helyi szokas, h akinek szulinapja van, annak aza jtaja elott a csald/baratok tuzijatekot tartnak. Nos miutan visszaertunk a szllasra gondoltam kimegyek es meg elszivok egy utso cigit. Mikor nyitni szerettem volna az ajto, mintha bomba robbant volna az erkelyen..Ugy hatraugrottam, h majd beestem a WC ajton, es kettetort a kezemben a cigi. Mire a rabbanasok zaja elcsitult kimentem, es kiderult, h ok vicceltek meg egz halom petardaval, akkor ugyanis mar otthoni ido szerint szulinapom volt....
Ezuton koszonom mindenkinek az sms-eket...
Na folyt kov, mert 2 oraja itt potyogok. :) Most megyek unnepelni. Pussz mindenkinek!
Huuu azt sem tudom hol kezdjem, mert ebben a 2 napban hihetetlen sok elmeny ert minket, lehet hogy jobb, ha idorendben veszem sorba es akkor talan semmi nem marad ki.
Masodik nap reggel f9-re egy kisbusz jott ertunk, aki felvitt minket a Pacaya-vulkan bejaratahoz, ill addig ahonnan mar csak gyalog, vagy a lusta turistak szamar lohaton lehetett tovabbmenni. A Pacaya-vulkan az egyike a Guatemalaban a mai napig mukodo, aktiv vulkanoknak, igy csak egy bizonyos pontig engedtek minket menni, mert ha meg par lepest teszunk akkor mar a forro lavaban csaszkalunk. Amugy curva nagy szel volt, es baromi strapas volt feljutni, ugyanis ezen a porhanyos lavahamun kellett joparszaz metert felfele menni, ami ugy nez ki, hogy lepsz egyet es egy felet visszacsuszol. :) Viszont lefele kenzelmes volt, mert szinte sielve jottunk. A kisbusz visszavitt Antigua-ba a szallasunkra ahol felkaptuk a zsakjaink es irany a helyi buszpalyaudvar. Haat en itt ezen a ponton szembesultem vele, h milyen qrva nehez is a hatizsakom (a repteri mazsalason 20,8 kilot mutatott), de hat ugye odaig taxi vitte, ott feladtam, majd ujra auto Antigua-ba, igy ez volt az elso alkalom, h a hatamra kellett vegyem. Haat mit mondjak, a buszpalyaudvarig, ami 5 percre volt a szallasunktol fullra kipurcantam. Sok eszem van, a fiuk direkt felhivtak a figyelmemet, h okosan pakoljak, de en csak azt figyeltem a pakolasnal, h beleferjek a 20 kilos repteri limitbe, azt mar nem, h en ezt el is fogom-e birni... Szabi jo fej volt, mert felajanlotta, h neki csak 16 kilos a zsakja, csereljunk, vigyem en az ovet, o meg az enyemet.. Haat mar ez a majd 5 kilo minusz is hatalmas konnyebbseg volt. Es persze levontam a grande tanulsagot a kovetkezo ilyen hatizsakos utazasomra egy csomo felesleges dolgot otthon hagyok, csakhat valahogy mostohabb korulmenyekre szamitotttam, meg a fel patikat magammal hoztam, es szerintem meg a ruhakat is szelektalhattam volna jobban, legfeljebb itt helyben mostam vagy mosattam volna... Next time.. NNa vissza az eredeti sztorihoz.. A palyaudva kozvetlen szomszedsagaban van a piac, es Endre kitalalta, h annak erdekeben, h ne vesztegessunk el sok idot, kajaljunk a piacon. Nos a kollegaim, akik jol ismernek eteren tudjak, hogy meg az obudai piacon sem eszek, sem ott helyben, de meg onnan hozott etelt sem (altalaban a Don Pepebol rendelek, vagy kimegyek veluk vmelyik kornyezo kockasteritos kisvendeglobe menuzni), ugyhogy szerintem dobtak volna egy hatast, ha lattak volna, hogy en aki a higieniara, meg a kajara eleg haklis vagyok, egy koszos guatemalai piacon egy hanyagul letorolt muanyagteritos asztalkan nehany joarcu helyi tarsasagaban falatozgatok vidaman :)A kaja egyebkent meglepoen jo volt (de az elkepzeleseimet mindenkeppen felulmulta.. )es alig parszaz ft-bol ettunk egy rizslevest (felejtheto volt), meg egy tal sult csirket rizzsel, meg vmi franciasalatara hajazo, de total mas izu cuccal. Ez utobbi egyveleg egesz jo volt. Vartam, hogy masnap reggel ramjon a higfosas, de hal Istennek a jo kis hazai palinka kello vedettseget adott, nem ugy mint egyik kedves utitarsamnak, akinek a reggeli laza pu-bol gatyamosas lett a vege :)
De ne ugorjunk ilyen nagyot, mert masnap reggelig azert meg tobb emlitesre melto kalandon mentunk keresztul. Miota megerkeztunk Guatemala-ba azota vartam a pillanatot, h vegre felulhessek egy hires-hirhedt csirkebuszra. A csirkebuszokrol annyit kell tudni, hogy ezek az USA-bol leselejtezett, ott korabban school bus-kent funkcionalt matuzsalemek, amiket a guatemalaiak a szivarvany minden szinere befestettek, mindenfele motivumokkal diszitettek, es amugy magankezben mukodnek. Haat asszem a BKV-nak lenne mit tanulni a jovedelmezo mukodtetest illetoen...ugyanis ugy kepzeljetek, hogy a 10 soros buszban europai szemmel nezve 2-szer 2 szemelyes padok vannak, ahova 1 sorban 6 nem ritkan 8 gutemalai is betuszakolja magat, akinek meg nem marad hely, az valahol csung, jo esetben a buszon belul... Vannak ugynevezett soforkisero mindenesek, akik meg a busz indulasa elott folyamatosan hangosan uvoltozik, hogy hova megy a busz es gyujtik be az utasokat. Ha bolintasz mar kapja is le rolad a 20 kilos zsakot es SZALAD fel vele egy kis letran a busz tetejere, ahol is kikoti, es mar egy torpemajmot megszegyenito modon szalad is le a letran a kovetkezo csomagert, mikozben tovabb uvoltozi az busz vegallomasanak nevet... Ha mar ugy gondolja, hogy legalabb a busz fele megtelt, akkor szepen lassan elindul, de kozben le-leugrandozik a buszrol, es szedegeti ossze meg az embereket a kornyezo ill utbaeso utcakbol. Kozben a sofor 100 m-kent dudal egyet, h tutira mindenki meghallja, akinek meg kell hallania. Jjja es mindegy am, h mindez hajnali 4-kor van, vagy delben... A fo, h minel tobb zse-t beszedjenek. Amugy nagyon vicces elmeny. Mindenhol nagy szemeket meresztettek rank, ami igy par nap tavlataban ertheto is, eddig ugyanis 6 csirkebuszon utaztam, de mas turistaval meg nem talakoztunk. En raadasul ugye szoke is vagyok, nna az meg itt kuriozum, mert kivetel nelkul mindenki fekete haju, ugyhogy nagy sikerem van, foleg a gyerekek koreben. Mondjuk ez a vonzalom kolcsonos, egyszeruen tunemenyesek a helyi gyerekek, csak ma kb 3-at akartam orokbe fogadni :) De nem akarok Andzselina Dzsolira hajazni..
Nos, mi egy ilyen jol megtomott chicken bus-szal indultunk utnak Antigua-bol eredetileg San Pedro-ba, kb 3 atszallassal, de sajna aznap este csak Panajachel-ig jutottunk, ugyanis 20 perccel Pana-ba erkezesunk elott elment az utolso csonak San Pedro-ba. Ez picit kellemetlenul erintett minket, mert masnap koran reggel terveztunk felindulni a San Pedro vulkanra (errol mar tegnap tettem nemi emlitest), de mit volt tenni, kivettunk szobakat Panajachelben, Endre meg leszaladt a kikotobe ahol megtudta, h reggel 7-kor indul az elso csonak San Pedroba. Az ut kb 25-30 perc, ugyhogy talan nem is csuszik olyan sokat a program..
Haat a szallasunk Panajachelben nem volt kispiskota. Tobbszor is magunkhoz kellett szolitanunk a fiucskat, mert nem egett a villanykorte a mosdoban, majd miutan megnyitottam a zuhanyt konstataltam, hogy a vizsugar 90%-a a falra megy, ahelyett, hogy ram jonne, arrol mar nem is beszelve, h az egyik ablakuveg hianyzott, es itt kumma hidegek az ejszakak... Na de 1 ejszaka nem a vilagvege gondoltuk... Ahha de csak csont hideg viz volt, es mivel a hajunk tele volt vulkanporral muszaj volt hajat is mosni...hat mit mondjak hangosan visitottam a zuhany alatt, de tuleltem... Azt is ertettem, h miert nem volt villanykorte..hogy ne lassuk azt a mocskot, amit tobb hete-honapja nem mostak fel a padlorol...
Cuccok lepakolva, egy ¨gyors¨ vacsi az egyik kis csaladi vallalkozasban mukodtetett vendeglatoegysegben.. Anya es nagylany benn foznek, 3-4 ev koruli kislany terit nekunk kinn (egyesevel hoz ki mindent :)) Na gondoltuk itt ejfel elott nem lesz eves...Hat nem sokat tevedtunk, szerintem meg a csirkenek is akkor vagtak el a nyakat, amikor leadtuk a rendelest. Ehhez kepest nekem a fel kajam hideg volt, es annyira jo sem... (Ja amugy sztem mar vagy 2 kilot fogytam az 5 nap alatt, de hal Istennek vannak tartalekaim :).
Masnap reggel kicammogtunk a kikotobe es elindultunk egy 8-10 fos kis motoros csonakkal San Pedro-ba. Hat ha lattatok mar varazslatos tavat, haat az az Atitlan-to, amit korbe hatalmas 2-3 ezer meteres vulkanok vesznek korbe, de ellatni meg a tavolibb Fuego-ig is, ami itt tartozkodasunk alatt tobbszor is kitort...
Gyorsan ledobtuk a cuccainkat a kis hotelunkbe (itt mindent hotelnek hivnak, ahol szobakat adnak ki, megha a WC/furdo a folyoson van akkor is. Nos ehhez tartozott privat mosdo, de mondanom sem kell itt is hideg viz volt csak... Brrr...
Viszont karpotol minket a csodalatos kis varoska San Pedro hangulata, es a szallasunk teraszarol belatni az egesz Atitlan tavat...ahogy a helyi asszonykak a toban felmesztelenul mossak a csaladi szennyest, meg ahogy a fiuk es ferfiak kis roskadozo pici csonakjaikban rakasznak a tavon.
Olyan 10 ora korul vegul elindultunk felfele a 3020 m-es San Pedro vulkanra helyi kiseronkkel Juan-nal, aki egyben a body guardunk is volt, ugyanis az a remhir jarja, h helyi banditak fosztogatjak a vulkanra turazokat.. Elkepzelheto ez is, de szerintem sokkal valoszinubb, hogy meg tobb penzt akarnak kicsikarni az idelatogato turistakbol, igy kitalaltak egy ilyen legendat... Mindenesetre Juan nagyon jo fej volt, sokat meselt nekunk utkozben, ram - mint egyetlen nore - meg kulonosen nagy figyelmet forditott, ha lemaradtam megvart, ha elobb indultam vmelyik pihenohelyrol mar pattant is fel. A tura maga qrva kemeny volt, gondoltam mi az az 1500m szintkulonbseg, a Magas-Tatraban egymas utan 2 nap megtettunk ennyit, csak azt hagytam ki a szamitasbol, h itt 28 fok van, magas paratartalom, a kiindulasi magassagunk is kb 5-600m-rel magasabb, es hogy meredeken felfele vezet az ut..ahogy mondom..3,5 oran keresztul meneteltunk folyamatosan felfele... Azt hittem, h ott pusztulok meg, de vegul felertunk. A latvany mindenert karpotolt, majd elfogyasztottuk a rogbi labda nagysagu mezedes csucs-ananaszunkat, es az Andras altal meg otthonrol hott jo kis hazai kolbaszkat kis megsaradt kenzerkevel, majd leindultunk... A lefele menet sem volt kispiskota, se a terdem, se a bokam nem ereztem mire leertunk.. Sotetedesre 6 korul mar a szallason voltunk...
Megint egy gyors vacsi, kis helyi sorocske, meg tequila aztan irany haza, mert ma hajnalban 3-kor (igen nem eliras) keltunk, mert masztunk fel a 2100m-es Indian Orra, h onnan csodaljuk meg a napfelkeltet.
A fiuk azert meg este jol megvicceltek. Itt van egy olyan helyi szokas, h akinek szulinapja van, annak aza jtaja elott a csald/baratok tuzijatekot tartnak. Nos miutan visszaertunk a szllasra gondoltam kimegyek es meg elszivok egy utso cigit. Mikor nyitni szerettem volna az ajto, mintha bomba robbant volna az erkelyen..Ugy hatraugrottam, h majd beestem a WC ajton, es kettetort a kezemben a cigi. Mire a rabbanasok zaja elcsitult kimentem, es kiderult, h ok vicceltek meg egz halom petardaval, akkor ugyanis mar otthoni ido szerint szulinapom volt....
Ezuton koszonom mindenkinek az sms-eket...
Na folyt kov, mert 2 oraja itt potyogok. :) Most megyek unnepelni. Pussz mindenkinek!
2010. január 11., hétfő
Sikerult 15 perccel az internet kavezo bezarasa elott idernunk (egesz nap turaztunk - fenn voltunk a San Pedro-n 3020 m magasan, kipurcantunk, mint allat, mert bar 1500-as szintet mentunk, de mindezt 28 fokban es brutal paratartalom mellett, il concrato az eletemert kuzdottem mire felertunk, de megerte, mert a fenn ert latvany mindenert karpotolt, az Atitlan-to teljes nagysagaban, plussz a kornyezo vulkanok. Nekem mar csak presztizsbol fel kellett mennem, mert nekem volt a legnagyobb szam, hogy tegyunk bele a programba 3 nap magashegyi turazast, szoval nem volt mese, teljesiteni kellett. De 10-kor indultunk, es 7 ora alatt jartuk meg oda-vissza. Haat mit mondjak QQQQQrva kemeny volt, de megerte!! :)
Egy szo mint szaz most eselyem nincs beszamolni az elmult 2 nap esemenyeirol, pedig higgyetek el lenne mirol, de mindjart kisopornek innen. Holnap hajnalban 5 korul felmegyunk az Indian-orra, onnan megnezzuk a napfelkeltet, szerintem olyan 10-11 korul visszaerunk (a ti idotok szerint du 5 ora korul) akkor megprobalok ujra feljonni, es beszamolni, mert most kar is lenne belekezdeni. Szoval kitartas!!!! :)
Egy szo mint szaz most eselyem nincs beszamolni az elmult 2 nap esemenyeirol, pedig higgyetek el lenne mirol, de mindjart kisopornek innen. Holnap hajnalban 5 korul felmegyunk az Indian-orra, onnan megnezzuk a napfelkeltet, szerintem olyan 10-11 korul visszaerunk (a ti idotok szerint du 5 ora korul) akkor megprobalok ujra feljonni, es beszamolni, mert most kar is lenne belekezdeni. Szoval kitartas!!!! :)
2010. január 8., péntek
Buenos Dias!! Nektek inkabb Buenas noches! :)
28 orai repkedes, tranzit, es szamtalan atvizsgalas utan tegnap ejjel (nektek ma hajnalban) megerkeztunk Guatemala City-be! Az utazas viszontagsagaira most kevesbe szeretnek kiterni, mert aki utazott mar az USA-ba, vagy az USA-n keresztul az ugyis ismeri, aki meg nem, azt meg nem akarom elrettenteni :)
Baromi makunk volt, mert mindannyiunk hatizsakja epsegben megerkezett Guatemala-ba, raadasul kilepve a repter epuletebol 2 helyi emberke is allt Mirador-os tablacskaval rank varva, ugyanis Endre valszeg elfelejtette lemondani az elso emberket, aki meg az A verzio szerint¨a guatemalavarosi Patricia Bed and Breakfast-be vitt volna minket, mikozben nekunk ugye modosult a programunk es mar ejszaka lejottunk Antigua-ba, de vegul elsikaltuk ezt a kis felreertest ott helyben. Mondjuk inkabb 2 kocsi varjon rank ejjel f12-kor, mint egy se... Endre amugy is felkeszitett minket, h ez Guatemala, nem biztos, h ott is lesz az ember, meg ha igerte is...
Helyi ido szerint ejjel fel 1 kor meg is erkeztunk a szallasunkra, ami helyi viszonylatokban eleg jonak mondhato, egyszeru szobak, 2 agy, 1 pici kis ejjeli szekreny meg egy 4 agu fogas a falon. BASTA! Viszont szep szines minden, a falak is, meg az agytakaro is stb. Egy problemam volt csak, h qrva hideg volt a szobaban, en halozsakban es polarpulcsiban aludtam, plussz meg egy salat tekertem a nyakamra, az ablakon ugyanis ujjnyi resek tatongtak... Elvileg nem volt olyan hideg ejjel 5-10 fok korul lehetett, de itt nem futenek, meg szerintem a faradtsagtol is mas volt a hoerzetunk. Viszont meg volt langyos viz, ami errefele nagy kincs, de hat most meg Antigua-ban vagyunk, ez meg viszonylag civilizalt kornyek, lesz ez meg igy sem...
Annak ellenere, h kb hajnali 2 korul hulla faradtan fekudtem le, reggel 7 korul kipattant a szemem es agybol hallgattam a varazslatos madarfuttykoncertet, ami az udvaron ment. Fantasztikus volt, de tenyleg, itt meg a madarak is mashogy futyulnek :)
Reggel 9 korul vegul nyakunkba vettuk a varost... haat mit mondjak, vmi varazslatos!!!! Olyan hangulata van, ami leirhatatlan. Ejjel nagyon nyugisnak es kihaltnak tunt a varos, egy embert, meg egy kocsit sem lattunk, reggelre viszont egy megbolydult mehkashoz hasonlitott, motorosok tomkelege atlag 2-3 fovel a fedelzeten, neha egy egesz csaladdal :), kis tuk-tukok, szodas autok, szines csirkebuszok es tomenytelen, mosolygos, lathatoan stresszmentes szinesbe oltozott emberke. Istenem, de joooo ezt latni!!! Mennyire masak itt az emberek mint otthon. Hihetetlen baratsagosak, kedvesek, segitokeszek es turelmesek, ami kell is hozzank, mire kinyogjuk az angol, minimalis olasz es meg minimalisabb spanyol ossznyelvtudasunkbol, h mit is szeretnenk, vagy mit keresunk. Jonnek ugyan folyamatosan a kis helyi portekaikat arulo asszonyok, gyerekek stb, de nem olyan ramenosek es levakarhatatlanok, mint az arabok, ha szepen mondod nekik, h koszi nem, akkor tovabbmennek. Az egy masik dolog, h 1 percen belul ott terem egy masik, de egyelore ez sem tudja megzavarni a remek hangulatunkat. Gyonyoru napsuteses idonk van, 25-26 fok korulire saccolom, es hat mikozben a fenseges reggelinket falatozgattuk az egyik kis utcafrontron konyvesboltnak tuno, de a belso udvaraban egy varazslatosan hangulatos kis kavezos reggelizos helyet rejto teraszon, halat adtunk, h nem a jeget vakarjuk otthon az autorol reggel (elkepzelem, ahogy most gondolatban kopkodtok :)), hanem egy rovid naciban, poloban es pacskerban ucsorogve szivjuk magunkba a varos magaval ragado hangulatat egy fenseges kave es egy terulj-terulj asztalkam guatemalai reggeli tarsasagaban. Ha valamihez hasonlitani szeretnem Antigua-t, akkor olyan, mint Szentendre csak persze guatemalai modra. Mindenhol macsakakoves kis utcak, szines hazak, pici boltocskak, rengeteg templom, romok, kavezok, ettermek...megspekelve palmafakkal, meg rengeteg gyonyoru egzotikus viragzo fakkal. Leirhatatlan!! Most tartunk egy kis sziesztat, aztan delutan folytatjuk a varoska felfedezeset...
28 orai repkedes, tranzit, es szamtalan atvizsgalas utan tegnap ejjel (nektek ma hajnalban) megerkeztunk Guatemala City-be! Az utazas viszontagsagaira most kevesbe szeretnek kiterni, mert aki utazott mar az USA-ba, vagy az USA-n keresztul az ugyis ismeri, aki meg nem, azt meg nem akarom elrettenteni :)
Baromi makunk volt, mert mindannyiunk hatizsakja epsegben megerkezett Guatemala-ba, raadasul kilepve a repter epuletebol 2 helyi emberke is allt Mirador-os tablacskaval rank varva, ugyanis Endre valszeg elfelejtette lemondani az elso emberket, aki meg az A verzio szerint¨a guatemalavarosi Patricia Bed and Breakfast-be vitt volna minket, mikozben nekunk ugye modosult a programunk es mar ejszaka lejottunk Antigua-ba, de vegul elsikaltuk ezt a kis felreertest ott helyben. Mondjuk inkabb 2 kocsi varjon rank ejjel f12-kor, mint egy se... Endre amugy is felkeszitett minket, h ez Guatemala, nem biztos, h ott is lesz az ember, meg ha igerte is...
Helyi ido szerint ejjel fel 1 kor meg is erkeztunk a szallasunkra, ami helyi viszonylatokban eleg jonak mondhato, egyszeru szobak, 2 agy, 1 pici kis ejjeli szekreny meg egy 4 agu fogas a falon. BASTA! Viszont szep szines minden, a falak is, meg az agytakaro is stb. Egy problemam volt csak, h qrva hideg volt a szobaban, en halozsakban es polarpulcsiban aludtam, plussz meg egy salat tekertem a nyakamra, az ablakon ugyanis ujjnyi resek tatongtak... Elvileg nem volt olyan hideg ejjel 5-10 fok korul lehetett, de itt nem futenek, meg szerintem a faradtsagtol is mas volt a hoerzetunk. Viszont meg volt langyos viz, ami errefele nagy kincs, de hat most meg Antigua-ban vagyunk, ez meg viszonylag civilizalt kornyek, lesz ez meg igy sem...
Annak ellenere, h kb hajnali 2 korul hulla faradtan fekudtem le, reggel 7 korul kipattant a szemem es agybol hallgattam a varazslatos madarfuttykoncertet, ami az udvaron ment. Fantasztikus volt, de tenyleg, itt meg a madarak is mashogy futyulnek :)
Reggel 9 korul vegul nyakunkba vettuk a varost... haat mit mondjak, vmi varazslatos!!!! Olyan hangulata van, ami leirhatatlan. Ejjel nagyon nyugisnak es kihaltnak tunt a varos, egy embert, meg egy kocsit sem lattunk, reggelre viszont egy megbolydult mehkashoz hasonlitott, motorosok tomkelege atlag 2-3 fovel a fedelzeten, neha egy egesz csaladdal :), kis tuk-tukok, szodas autok, szines csirkebuszok es tomenytelen, mosolygos, lathatoan stresszmentes szinesbe oltozott emberke. Istenem, de joooo ezt latni!!! Mennyire masak itt az emberek mint otthon. Hihetetlen baratsagosak, kedvesek, segitokeszek es turelmesek, ami kell is hozzank, mire kinyogjuk az angol, minimalis olasz es meg minimalisabb spanyol ossznyelvtudasunkbol, h mit is szeretnenk, vagy mit keresunk. Jonnek ugyan folyamatosan a kis helyi portekaikat arulo asszonyok, gyerekek stb, de nem olyan ramenosek es levakarhatatlanok, mint az arabok, ha szepen mondod nekik, h koszi nem, akkor tovabbmennek. Az egy masik dolog, h 1 percen belul ott terem egy masik, de egyelore ez sem tudja megzavarni a remek hangulatunkat. Gyonyoru napsuteses idonk van, 25-26 fok korulire saccolom, es hat mikozben a fenseges reggelinket falatozgattuk az egyik kis utcafrontron konyvesboltnak tuno, de a belso udvaraban egy varazslatosan hangulatos kis kavezos reggelizos helyet rejto teraszon, halat adtunk, h nem a jeget vakarjuk otthon az autorol reggel (elkepzelem, ahogy most gondolatban kopkodtok :)), hanem egy rovid naciban, poloban es pacskerban ucsorogve szivjuk magunkba a varos magaval ragado hangulatat egy fenseges kave es egy terulj-terulj asztalkam guatemalai reggeli tarsasagaban. Ha valamihez hasonlitani szeretnem Antigua-t, akkor olyan, mint Szentendre csak persze guatemalai modra. Mindenhol macsakakoves kis utcak, szines hazak, pici boltocskak, rengeteg templom, romok, kavezok, ettermek...megspekelve palmafakkal, meg rengeteg gyonyoru egzotikus viragzo fakkal. Leirhatatlan!! Most tartunk egy kis sziesztat, aztan delutan folytatjuk a varoska felfedezeset...
2010. január 5., kedd
No, még el sem indultunk, de úgy néz ki a program már megint változik.. Most Endre kitalálta - hozzáteszem van benne logika - hogy nincs sok értelme megaludni Guatemala City-ben és reggel kihurcolkodni a “vidéki” buszhoz, majd onnan busszal le Antigua-ba, hanem mi lenne, ha a reptérről rögtön Antiguaba mennénk? Talált is egy szállást (http://internacionalmochilero.com/), ahol beszélnek angolul (megnéztem egész klassznak tűnik), ezzel nem is lenne gond, azonban a menetrendszerinti járatok csak este 10-ig mennek Antigua-ba a reptérről, mi meg mit ad Isten 22: 01-kor szállunk le, így esélytelen, hogy elérjük.
Szóval most megy a szervezkedés és alkudozás, hogy egy kisbusz levigyen minket még aznap este / éjjel Antigua-ba, csak háát Endre szerint pofátlanul sokat kérnek érte. Endrénk ugyan nem részletezte, hogy mégis milyen árszinten mozog most a licit, de ismerve őt, kb 2-3 dolláron mehet a harc :)
Azért nem baj, hogy lesz velünk valaki, aki a megfogja a költégeket, nehogy ellszálljon az agyunk és limóval akarjuk körbeutazni az országot :)
Más! Tegnap este elkezdődött a Nagy Bepakoló Show!!! Rendszerezés, témák szerinti bezacskózás (gyógyszerek, zanzi kaják, túlélő felszerelések stb.), felcimkézés, ruhaszelektálás, és részben már elkezdtük megtömni a 60 illetve 75 literes túrazsákjainkat, nagy gondot fordítva arra, hogy a 4 liter pálinka a 8 fél literes ásványvizes palackokba töltve a 2 hátizsákban tutira helyet kapjon. Ha kell lemondok a hajszárítóról, de a gyomorfertőtlenítő pálinkának a zsákban a helye :)
Apropo! A hajszárításról jut eszembe, tegnap reggel mikor a “félfürdőszobanagyaságú” tükörben szasszonkefével és turbóhajszárítóval alkottam a “dolgozós” frizurámat megfordult a fejemben, hogy mindezt Guatemalában vajon hogy fogom “megvalósítani”? Ok, hogy a sminkkészlet és a schmuck-ok itthon maradnak, a körömcipőimre és a csipkés harisnyákra sem lesz kinn szükség, de NEKEM az általános komfortérzetemhez egyszerűen KELL az, hogy ápoltan nézzek ki, ergo a hajam ne úgy nézzen ki, mint egy szénaboglya. Mégiscsak Nőből vagyok!!! :) Vagy úgysem lesz ott tükör, nem fogom látni?? Amúgy ha nem kapunk az amcsiknál a reptéren átalakítót (220V-ról 110V-ra , akkor úgyis buktam a projektet…
Vagy túl sokat aggódok??? A fenébe is… mégiscsak ez lesz életem első “kalandtúrája”, bele az ismeretlenbe; engedtessék már meg nekem egy kis nyafkaság.
Aztán ígérem összeszedem magam, és egy hangom sem lesz !! Na jóóóó, az ember csak olyat vállaljon be, amit tutira teljesít is, úgyhogy csak annyit ígérek, hogy igyexem… Igyexem állni a “sarat”, a hideg vízet, a hajnali keléseket (brrrrrrrr!!!), mindenféle pókokat, szúnyogokat és egyéb csodabogarakat, és a még ki tudja milyen egyéb rank váró “kihívásokat” :)
Szóval most megy a szervezkedés és alkudozás, hogy egy kisbusz levigyen minket még aznap este / éjjel Antigua-ba, csak háát Endre szerint pofátlanul sokat kérnek érte. Endrénk ugyan nem részletezte, hogy mégis milyen árszinten mozog most a licit, de ismerve őt, kb 2-3 dolláron mehet a harc :)
Azért nem baj, hogy lesz velünk valaki, aki a megfogja a költégeket, nehogy ellszálljon az agyunk és limóval akarjuk körbeutazni az országot :)
Más! Tegnap este elkezdődött a Nagy Bepakoló Show!!! Rendszerezés, témák szerinti bezacskózás (gyógyszerek, zanzi kaják, túlélő felszerelések stb.), felcimkézés, ruhaszelektálás, és részben már elkezdtük megtömni a 60 illetve 75 literes túrazsákjainkat, nagy gondot fordítva arra, hogy a 4 liter pálinka a 8 fél literes ásványvizes palackokba töltve a 2 hátizsákban tutira helyet kapjon. Ha kell lemondok a hajszárítóról, de a gyomorfertőtlenítő pálinkának a zsákban a helye :)
Apropo! A hajszárításról jut eszembe, tegnap reggel mikor a “félfürdőszobanagyaságú” tükörben szasszonkefével és turbóhajszárítóval alkottam a “dolgozós” frizurámat megfordult a fejemben, hogy mindezt Guatemalában vajon hogy fogom “megvalósítani”? Ok, hogy a sminkkészlet és a schmuck-ok itthon maradnak, a körömcipőimre és a csipkés harisnyákra sem lesz kinn szükség, de NEKEM az általános komfortérzetemhez egyszerűen KELL az, hogy ápoltan nézzek ki, ergo a hajam ne úgy nézzen ki, mint egy szénaboglya. Mégiscsak Nőből vagyok!!! :) Vagy úgysem lesz ott tükör, nem fogom látni?? Amúgy ha nem kapunk az amcsiknál a reptéren átalakítót (220V-ról 110V-ra , akkor úgyis buktam a projektet…
Vagy túl sokat aggódok??? A fenébe is… mégiscsak ez lesz életem első “kalandtúrája”, bele az ismeretlenbe; engedtessék már meg nekem egy kis nyafkaság.
Aztán ígérem összeszedem magam, és egy hangom sem lesz !! Na jóóóó, az ember csak olyat vállaljon be, amit tutira teljesít is, úgyhogy csak annyit ígérek, hogy igyexem… Igyexem állni a “sarat”, a hideg vízet, a hajnali keléseket (brrrrrrrr!!!), mindenféle pókokat, szúnyogokat és egyéb csodabogarakat, és a még ki tudja milyen egyéb rank váró “kihívásokat” :)
2010. január 3., vasárnap
Egy szomorú és tragikus eseménnyel indult sajnos az év: Endre, a túrevezetőnk édesapja hosszasabb betegség után 30-án reggel elhúnyt. A legkorábbi lehetséges időpont a temetésre jan 7-e - az indulásunk napja - és mivel a világnál természetesebb dolog, hogy neki az édespja temetésen ott a helye, így úgy néz ki, hogy 4-en vágunk neki az útnak, és ő a lehetőségeihez mérten igyekszik majd csatlakozni hozzánk 1-2 nappal később. Volt olyan kedves, h a temérdek intéznivalója közepette megszervezte nekünk az első éjszakai szállásunkat Guatemala City-ben a Patricia's Bed & Breakfast-ben (http://www.patriciashotel.com/) , ugyanis ad1: helyi idő szerint este 10-kor érünk ki, és akkor már nem lenne túl kellemes ott szállás után kóvályogni, ad2: Endrén kívül egyikünk sem beszél spanyolul, bár még Guatemala Cityben elég nagy eséllyel találunk vkit, aki beszél angolul, nnna de onnan kilépve, már semmit nem érünk az angol nyelvtudásunkkal, a németet meg már meg sem említem :)
Felokosított minket, h mire figyeljünk majd oda, pl, h a sofőr tutira le akar majd húzni minket, meg a recepción is lehet, h ki akarják majd fizettetni velünk a reptéri shuttle-t, ami elvileg benne van a szállás árában, de ne hagyjuk magunkat átverni. Részletes leírást kaptunk, hogy hogyan jutunk el a "csirkebusszal"(mely nevét az utasokkal együtt utazó baromfiakról kapta :)) másnap reggel Antigua-ba, h ne ijedjünk meg, ha amint kinyitjuk a taxi ajtaját, máris tépik le rólunk a zsákot és viszik fel a buszra... jó esetben az Antigua-ba tartóra :)) stb-stb...
Háát izgalmas kalandnak ígérkezik, amúgy is, de így Endre nélkül meg még különösebben. Para mondjuk nincs bennem, csak egészséges izgalom. Amúgy meg ott lesz velem 3 srác, olyan nagy baj nem történhet velem :)) Az még picit kérdéses, h túravezető hiányában hogyan jutunk fel a 2552m-es, máig aktív Pacaya-vulkánra a 2. nap, de valahogy most az az érzésem, h mire oda jutunk, ez is meg fog oldódni :)
Na úgyhogy ezeken nem is morfondírozok tovább, van itt még elég tennivaló az indulás előtt :)
Már csak 4-et alszunk, és INDULÁÁÁÁÁÁÁÁÁS!!!!
Felokosított minket, h mire figyeljünk majd oda, pl, h a sofőr tutira le akar majd húzni minket, meg a recepción is lehet, h ki akarják majd fizettetni velünk a reptéri shuttle-t, ami elvileg benne van a szállás árában, de ne hagyjuk magunkat átverni. Részletes leírást kaptunk, hogy hogyan jutunk el a "csirkebusszal"(mely nevét az utasokkal együtt utazó baromfiakról kapta :)) másnap reggel Antigua-ba, h ne ijedjünk meg, ha amint kinyitjuk a taxi ajtaját, máris tépik le rólunk a zsákot és viszik fel a buszra... jó esetben az Antigua-ba tartóra :)) stb-stb...
Háát izgalmas kalandnak ígérkezik, amúgy is, de így Endre nélkül meg még különösebben. Para mondjuk nincs bennem, csak egészséges izgalom. Amúgy meg ott lesz velem 3 srác, olyan nagy baj nem történhet velem :)) Az még picit kérdéses, h túravezető hiányában hogyan jutunk fel a 2552m-es, máig aktív Pacaya-vulkánra a 2. nap, de valahogy most az az érzésem, h mire oda jutunk, ez is meg fog oldódni :)
Na úgyhogy ezeken nem is morfondírozok tovább, van itt még elég tennivaló az indulás előtt :)
Már csak 4-et alszunk, és INDULÁÁÁÁÁÁÁÁÁS!!!!
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
