ELFARADTAM!!! Nem kicsit, nagyon! Oszinten be kell valljam legmereszebb almomban sem gondoltam, h ez ilyen strapas es faraszto lesz. Vagy csak en vagyok ilyen puhany, de ezt nem hiszem, mert azert a sracokon is latom, h kivannak, csak ok csendben turnek, mert hat megiscsak a teremtes koronai, nem mutathatjak magukat gyengenek. Egyszer-egyszer azert kicsuszik beloluk is, h de jo lenne ez, meg de jo lenne az stb.. Mar azon is elmorfondiroztunk, h hazaerve ki milyen kajat fog rendelni a csaladtol, mert megmondom az oszintet csordultig telitodtem a helyi kajaval, de jol is esne most a jo kis hazai gulyasleves nutellas palacsintaval (itt azt, h desszert nem is ismerik), vagy egy jo kis bableves, turoscsuszaval (jjaa turojuk sincs, meg sajt is csak 1-2 helyen volt, ott is meregdragan, mert csak a dringoknak szerzik be, mint ahogy felvagottat sem esznek, ha sikerul kipecaznod egy kajaldat, ahol adnak sonkas-sajtos melegszendvicset, akkor kb 2-3-szor annyit fizetsz, mint egy helyi foetelert.
Es hat baromi a hoseg, nehezek a zsakok, szinte minden reggel hajnalban kelunk, szoros es feszitett a program, engem zzzzzzzzzabalnak a szunyogok, de csak engem (ennek orulnek is a sracok, mert igy ok 1-2 csipessel megusszak, mig rajtam mar kb egy ep hely nincsen, ugy nezek ki, mint egy baranyhimlos vagy egy bubospestis) es ezek a helyi szunyogok valszeg mindenfele szennyet is bejuttatnak a bor ala mikor csipnek, mert kb 2-3szorosa itt egy szunyogcsipes, mint az otthoniak.
Teny es valo, h percenkent tobb uj inger er, mint otthon egy fel ev alatt (vagy azt mar megszoktam, nem tom), csak hat nincs pihenes, vagy max ha alszunk. Apropo alvas! Nekem nem tulsagosan nagy az alvasigenyem, otthon 11-ejfel korul fekszem es 7-8 kozott kelek, itt altalaban mar este 8 korul beajulok, es alszok 4-5-6-ig, attol fugg mikor indulunk, volt hogy 7-ig is alhattam. Jobb hajnalban elindulni amugy, mert akkor meg nincs olyan meleg, meg igy tobb helyen is lathattunk napfelkeltet (ha eppen nem volt tejfeher kod, mint ma hajnalban is - amikor Tikal maya romvaros egyik legmagasabb piramisarol szerettuk volna elvezni a nap elso sugarainak meleget, de ma nem nyertunk hangszorot...
Nnna a panaszirodat ezennel bezarom, mert orommel jelenthetem, h tul vagyok a 2 napos holtpontomon, ismet tudok nevetni, es elvezem, h itt vagyok ebben a csodas orszagban. Ehhez azonban be kellett iktatni egy egy napos upgradet. Ez azt jelenti, h itt Tikalban, ahonnan most is irok elvileg fuggoagyakon aludtunk volna ismet, de egy olyan helyen, ahol se aram, se viz sotetedes utan, viszont annal tobb szunyog, ugyhogy miutan ideertunk es meglattam a helyet azt mondtam, h ha 100 dollaromba is kerul ma este szallodaba megyek, vetett agyban alszom, forro vizzel lefurdok, iszok egy jo koktelt, vagy kettot, netezek egyet, majd egy jooooo nagyot alszom a pihe-puha friss es tiszta agynemuben, es egy napig latni sem akarom a halozsakomat!!! Meg szerencse h pont ott a kozelben volt is egy nagyon hangulatos kis szalloda (Brigi sztem ti is itt lehettetek az elmondasod alapjan). Kis bungalo jellegu szobak a gyonyoruen parkositott kertben, fuggoagyakon lehet pihenni, es isteni cafe latte/t adnak... Ja es csak 60 dollar volt a szoba... Ennyi kellett nekem es a pici lelkemnek, csak ennyi. Kicsit feltoltodtem, es ujra mehet minden tovabb!!!
Utoljara Lanquinbol irtam. A 12. nap reggel felkerekedtunk onnan es Sayaxche fele vettuk utunkat egy gringo jarattal (kulfoldiek altal berelt es elore lefoglalt kisbusz), gondoltuk ez majd kenyelmesebb lesz es nem nyomnak be 30 embert a 16 helyre, de sajna tevedtunk, mert bar ugyan csak 3-4 emberrel tobbet ultettek be, mint kellett volna, de annyit varialtak a buszokkal, h ki hova megy, 2-3-szor atszallitattak minket, meg minden kisfanal megalltunk, h ezzel 3 orat veszitettunk (majdnem 7 ora alatt tettuk meg az amugy 3,5 orasnak indult utat), es mar nem tudtunk csonakkal lemenni aznap delutan Aguateca romvarosaba Sayaxche-bol, hanem spontan modon akkor ugy modositottuk a programot, h fogtunk ott helyben egy platos autot (haat latnotok kellett volna azt a matuzsalemet... harmadszorra indult be), ami vegul egy kis dzsungelen keresztul egy kis kisebb kis romvaroska (Ceibal) maradvanyaihoz vitt. Annyira kicsi, es nem is nagyon ismert a turistak elott, h csak mi voltunk ott, de legalabb nem kellett mas turistakat kerulgetni. Kb az elso romhoz ertunk, amikor Szabi mar kialtott is, h itt egy szep kis madarpok. Szaladtunk is oda, es valoban az volt, raadasul a mergesebb fajtabol, aminek voros a hatan. Aztan nemsokkal kesobb sima feketet is lattunk, de a legnagyobb feeling akkor is a majmok voltak. Mar naplemente elott egy-ket oraval jartunk, kezdett sotetedni (az oserdo kozepebe amugy se nagyon sut be a nap), es mikor razenditettek kmorusban a bogomajmok, azt hittem lefosom a bokamat. Mellesleg olyan volt, mint az oroszlanboges... Aztan elokerultek a pokmajmok is, akik nem igazan csippazzak, ha valaki besetalgat a felsegteruletukre, ezt eroteljes faagrazassal, gyumolcsdobalassal is jelzik, de ha meg ebbol sem veszed az adast, akkor szimplan levizelnek!!!
Masnap hajnalra tettuk at a csonakos turat a Petexbatun-laguna mocsarvideken keresztul Aguateca-ba. Orrrunkig nem lattunk akkora kod volt hajnali 6/kor mikor elindultunk a kb 1 oras csonakutra. Poloban es rovidnadragban mentem, gondoltam feljon a nap es hoseg lesz, de meg jo, h az utso pillanatban betettem az esokabatomat, ugyanis, ahogy ezerrel suhantunk a motoros csonnakkal a kodben, a lecsapodott paratol szarra aztam volna. Odafele semmit nem lattunk (nem is ertem, h emberunk honnan vagta, h merre kell menni), viszont visszafele mar felszallt a kod, kisutott a nap, es tudtunk jo kis fotokat kesziteni a mocsarvidek madarairol, sot meg egy iguanat is sikerult lencsevegre kapni, amit emberunk szurt ki, es csak emiatt visszafordult nekunk...
Mar tegnap az Aguateca tura utan leindultunk Tikalba, az egyik leglatogatottabb guatemalai maja romvarosba, h a naplementet mar az egyik piramis tetejerol elvezhessuk. Ez az ut mar sokkal kenyelmesebb volt, rajtunk kivul csak 2 amerikai srac, egy amerikai hazaspar, meg 2 lengyel csaj ult, meg az ut is csak 1,5 ora volt. Csodas ez a kornyek, olyan, mint egy egzotikus nyaralohely, megfuszerezve a romvarossal. Nagyon elveztuk tegnap este is, meg ma delelott is Endre kiseloadasat a majakrol, a szamrendszerukrol, csillagaszatukrol, szokasaikrol, hogy aldoztak isteneik elott, hogyan haboruztak, vegul hogyan haltak ki ezek az egykor sokalt megelt maya varosok.
Most rohanok, mert megjott a busz ertunk, megyunk Yaxha-ba, egy masik romvarosba. Csoooook!!!
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
