Haat ez itt maga a paradicsom!! Na ezen a kornyeken heteket el tudnek tolteni meg, ha hetente egyszer lenne "magyar nap", es erezhetnem neha a hazai izeket. Bavallom nekem nagyon hianyzik mar... Most Floresbol jelentkezem, Guatemala magasan legjobb hostelebol (Los Amigos), amit 2 holland srac alapitott par eve (itt bandaztak kinn Guatemalaban, megtetszett nekik Flores - nna ezt abszolut meg tudom erteni - es csinaltak ide egy fantasztikusan jo hangulatu hostelt. Ez maga az eden: a belso udvara olyan mint egy dzsungel, palmafak, bananfa, papagalyok, fahinta, bambusz butorok, olvaso sarok, netsarok, szines falak, isteni latin zene megy (alig birok megulni a seggemen), es vmi ISTENI ananaszos-kokuszos shake-t csinalnak, a pina colada-ban meg legalabb 1 deci rum van, es mindezt egy hatalmas nagy bodonben szervirozzak :))) Hmmm, jol is esik a 32 fokban - es most este 8 van mar itt :)) Tegnaptol kicsit lassabbra es pihenosebbre fogtuk a figurat, ami mar baromira rank is fert. Tegnal Tikalbol egy privat kisbusz vitt minket 5-unket (!!!!!!) Yaxha-ba (jol esett elterulni a kisbuszban a sok nyomorgas utan :)). Yaxha-ban a Sombrero Hotel nevu paradicsomi helyen szalltunk meg a Yaxha-laguna partjan. Haat ha lattatok mar meseset, suru dzsungeles kertben elszorva nehany bungalow, a lagunara nezo terasszal, a teraszon fuggoagyakkal, a kertben rengeteg szines madar, a bambusztetos bungalok tetejen majmok kacsingattak le rank, sot meg egy roka is szemezett velem a toparton, mikor kiultem kicsit PIHENNI, NAPOZNI, OLVASGATNI!!!! El sem hiszem, h ezt teszem. URISTEN DE HIANYZOTT MAR EGY KIS LAZULAS!!!! :)) A naplemente varazslatosan szep volt, a toparton ulve neztem vegig, meg fotozgattam :))
Keresunkre csinaltak nekunk olaszos tesztavacsorat, egesz jo volt, azt kell mondjam, amit nehany cuba libre-vel lefojtottam, majd kiultunk a teraszra es gyertyafeny mellett (10 utan lekapcsoljak az aramot) meg vagy este 11-ig beszelgettunk. Olyan kellemes augusztus esti balaton parti feeling volt, es vegre nem voltak szunyogok... Nem is ertem, h hogy nem, de nagyon elveztem.
Reggel 7-re jott ertunk egy auto, aki bevitt minket a romvaros bejarataig, onnan meg egy 200m-es hegymenettel ertuk el magat a romvarost, de mivel most maximalisan ki voltunk pihenve, igy nem jelentett gondot. Yaxha szinten nem egy turistak altal agyonlatogatott hely, megint csak mi voltunk oten az egesz parkban. Felmasztunk a legmagasabb piramis tetejere, ahonnan csodas kilatas volt a tobbi romra es a kornyezo dzsungelre es ott szepen megreggeliztunk, ahogy kell: a maradek jo kis hazai hansagi majkremet a 2 napja vett kisse megszikkadt edes kenyerrel (itt nem tesznek sot a kenyerbe, meg amugy masba sem nagyon - en otthon szerintem eleg soszegenyen taplalkozom az atlaghoz kepest, de itt nekem minden sotlan. Vagy azert mert kiizzadom napkozben, de sztem sokkal inkabb azert mert ok nem nagyon sozzak az eteleket, es sotartot sem tesznek ki, mindenhol kulon kerni kell). Szoval szepen komotosan megreggeliztunk fenn, aztan visszabattyogtunk a laguna partra ahol mar vart rank a csonakunk, h a lagunat atszelve az utolso kis romvarost (Topoxte) is megnezzuk, ami arrol hires, h ez volt az egyetlen varos, aminek noi uralkodoja volt (12 pap segitsegevel vezette), es o volt az egyetlen, aki nem hodolt be. Az egesz varos egy par rombol allt, viszont itt is mint minden romvarosban talaltunk nehany ujabb jo fototemat, ujabb szines madarak, orias hangyabolyok (elkepesztoen nagyok), es egy roka is arra koricalt, de ok errefele megszokottak es nem veszelyesek. Mikor Tikalrol irtam elfelejtettem megemliteni, h ott lattunk ormanyos medveket is, siman ott setalgattak az uton a turistak kozott, tunemenyesek voltak.
Flores ha nem tudnam, hogy Guatemalaban van azt gondolnam, h egy mediterran udulovaros, itt mar sokkal tobb a turista, sokkal kiepultebb, tisztabb, az emberek egyaltalan nem viselnek itt mar nepviseletet (mondjuk meg is pusztulnak itt a 30-35 fokban benne - es akkor itt a januar a leghidegebb honap:))), sokkal tobb az etterem, a hotelek, es persze ennel fogva az arak is, bar a cuba libre itt is csak 15 Q (375 Ft), a pina colada, amit fentebb emlitettem 20 Q (500Ft), de mondom egy bodonnel adnak, szoval meg mindig nem megfizethetetlen, de a kajak mar picit dragabbak, mert probalnak a turistak igenyei szerint fozni, ami meg ugye tobbe kerul.
Ma delutan elmentunk a sracokkal vasarolgatni... haat az nagy elmeny volt!!! Itt mindenre alkudni kell, de nagyon kemenyen, mert alapbol nagyon magas arat mondanak -ugy ertsd, h europai szemmel meg mindig olcso, de ha tudod, h odaadja a harmadaert is, akkor miert ne, meg amugy is nekik ez bele van kalkulalva az arba. Aki meg kuka az fizessen magasabb arat :)) Mi alkudtunk kemenyen es sikerrel :)) Mondjuk azt meg megnezem, h hogyan fogom beletomni oket a zsdakomba, ami mar amugy is fullos, es minden reggel 10 perc gimnasztika mire osszehuzom :)), de meg fogom oldani :))
Este tettunk egy kis setat a toparton, a Peten-Itza to Guatemala masodik legnagyobb tava, kiultunk a topartra, logattuk a labunkat es csodaltuk a naplementet, ami eddig a legvarazslatosabb volt, miota itt vagyunk, pedig aztan lattunk egy parat (a laguna partjan, piramis tetejen ulve, San Pedroban az Atitlan to partjan levo teraszunkrol stb), de ennyi varazslatos szinben pompazot most lattam eloszor.
Visszaterve a hostelbe egy bodon pina colada tarsasagaban csatlakoztam egy vegyes csapathoz, akik ez egyik kis asztalkanal beszelgettek (kijelolt dohanyzohely :), egy argentin biologus fiu, aki 2,5 honapot utazgat a tersegben, egy IT-s srac a UK-bol, akinek a szulei indiai szarmazasuak, amugy Kenyaban szulettek, o viszont mar a UK-ban, es 5 evi munkaviszony utan kapott 3 honap FIZETETT szabadsagot a cegtol (heeeeee DT, en 6,5 eve dolgozom itt, nem illene nekem is meghonoralni a sokevi faradtsagos munkamat egy hasonlo gesztussal?? Igazan nem utasitanam vissza!! :)) es egy indiai szarmazasu lannyal, aki ugyan Malaysiaban szuletett, de mar jo ideje Australiaban el, es egy 20 honapos (!!!! nem eliras!!!) uton van eppen, amibol meg 3,5 honap hatravan. Well, hozzajuk kepest en dogunalom vagyok. Magyar vagyok, Magyarorszagon szulettem, es itt is elek, noch dazu csak 3 hetre jottem. Tiszta ciki :))) ez persze csak vicc, nincs nekem ezzel semmi bajom, es halas vagyok a sorsnak azert, h az lehetk aki vagyok, ott es ugy elek, ahogy. :))
Szoval dobtunk egy laza eszmecseret, ittam szavaikat es elmenybeszamoloikat... Joo itt lenni, szeretem ezt a nyuzsit, a sok kulonbozo kulturabol erkezo fiatalok kohojat, el tudnek itt lenni meg egy par hetet, honapot... Meg talan fozni is megtanitanam oket :)))de sajna holnap reggel megyunk tovabb...
Na most megyek, megnezem, h meg mindig olyan jol keverik-e a koktelokat!! :)
Csooookolok es olelek mindenkit inenn a tavolbol!!! Hianyoztok am mar!!! Mindenki kivetel nelkul!!!:)))Cuppp, Viki
2010. január 21., csütörtök
2010. január 20., szerda
ELFARADTAM!!! Nem kicsit, nagyon! Oszinten be kell valljam legmereszebb almomban sem gondoltam, h ez ilyen strapas es faraszto lesz. Vagy csak en vagyok ilyen puhany, de ezt nem hiszem, mert azert a sracokon is latom, h kivannak, csak ok csendben turnek, mert hat megiscsak a teremtes koronai, nem mutathatjak magukat gyengenek. Egyszer-egyszer azert kicsuszik beloluk is, h de jo lenne ez, meg de jo lenne az stb.. Mar azon is elmorfondiroztunk, h hazaerve ki milyen kajat fog rendelni a csaladtol, mert megmondom az oszintet csordultig telitodtem a helyi kajaval, de jol is esne most a jo kis hazai gulyasleves nutellas palacsintaval (itt azt, h desszert nem is ismerik), vagy egy jo kis bableves, turoscsuszaval (jjaa turojuk sincs, meg sajt is csak 1-2 helyen volt, ott is meregdragan, mert csak a dringoknak szerzik be, mint ahogy felvagottat sem esznek, ha sikerul kipecaznod egy kajaldat, ahol adnak sonkas-sajtos melegszendvicset, akkor kb 2-3-szor annyit fizetsz, mint egy helyi foetelert.
Es hat baromi a hoseg, nehezek a zsakok, szinte minden reggel hajnalban kelunk, szoros es feszitett a program, engem zzzzzzzzzabalnak a szunyogok, de csak engem (ennek orulnek is a sracok, mert igy ok 1-2 csipessel megusszak, mig rajtam mar kb egy ep hely nincsen, ugy nezek ki, mint egy baranyhimlos vagy egy bubospestis) es ezek a helyi szunyogok valszeg mindenfele szennyet is bejuttatnak a bor ala mikor csipnek, mert kb 2-3szorosa itt egy szunyogcsipes, mint az otthoniak.
Teny es valo, h percenkent tobb uj inger er, mint otthon egy fel ev alatt (vagy azt mar megszoktam, nem tom), csak hat nincs pihenes, vagy max ha alszunk. Apropo alvas! Nekem nem tulsagosan nagy az alvasigenyem, otthon 11-ejfel korul fekszem es 7-8 kozott kelek, itt altalaban mar este 8 korul beajulok, es alszok 4-5-6-ig, attol fugg mikor indulunk, volt hogy 7-ig is alhattam. Jobb hajnalban elindulni amugy, mert akkor meg nincs olyan meleg, meg igy tobb helyen is lathattunk napfelkeltet (ha eppen nem volt tejfeher kod, mint ma hajnalban is - amikor Tikal maya romvaros egyik legmagasabb piramisarol szerettuk volna elvezni a nap elso sugarainak meleget, de ma nem nyertunk hangszorot...
Nnna a panaszirodat ezennel bezarom, mert orommel jelenthetem, h tul vagyok a 2 napos holtpontomon, ismet tudok nevetni, es elvezem, h itt vagyok ebben a csodas orszagban. Ehhez azonban be kellett iktatni egy egy napos upgradet. Ez azt jelenti, h itt Tikalban, ahonnan most is irok elvileg fuggoagyakon aludtunk volna ismet, de egy olyan helyen, ahol se aram, se viz sotetedes utan, viszont annal tobb szunyog, ugyhogy miutan ideertunk es meglattam a helyet azt mondtam, h ha 100 dollaromba is kerul ma este szallodaba megyek, vetett agyban alszom, forro vizzel lefurdok, iszok egy jo koktelt, vagy kettot, netezek egyet, majd egy jooooo nagyot alszom a pihe-puha friss es tiszta agynemuben, es egy napig latni sem akarom a halozsakomat!!! Meg szerencse h pont ott a kozelben volt is egy nagyon hangulatos kis szalloda (Brigi sztem ti is itt lehettetek az elmondasod alapjan). Kis bungalo jellegu szobak a gyonyoruen parkositott kertben, fuggoagyakon lehet pihenni, es isteni cafe latte/t adnak... Ja es csak 60 dollar volt a szoba... Ennyi kellett nekem es a pici lelkemnek, csak ennyi. Kicsit feltoltodtem, es ujra mehet minden tovabb!!!
Utoljara Lanquinbol irtam. A 12. nap reggel felkerekedtunk onnan es Sayaxche fele vettuk utunkat egy gringo jarattal (kulfoldiek altal berelt es elore lefoglalt kisbusz), gondoltuk ez majd kenyelmesebb lesz es nem nyomnak be 30 embert a 16 helyre, de sajna tevedtunk, mert bar ugyan csak 3-4 emberrel tobbet ultettek be, mint kellett volna, de annyit varialtak a buszokkal, h ki hova megy, 2-3-szor atszallitattak minket, meg minden kisfanal megalltunk, h ezzel 3 orat veszitettunk (majdnem 7 ora alatt tettuk meg az amugy 3,5 orasnak indult utat), es mar nem tudtunk csonakkal lemenni aznap delutan Aguateca romvarosaba Sayaxche-bol, hanem spontan modon akkor ugy modositottuk a programot, h fogtunk ott helyben egy platos autot (haat latnotok kellett volna azt a matuzsalemet... harmadszorra indult be), ami vegul egy kis dzsungelen keresztul egy kis kisebb kis romvaroska (Ceibal) maradvanyaihoz vitt. Annyira kicsi, es nem is nagyon ismert a turistak elott, h csak mi voltunk ott, de legalabb nem kellett mas turistakat kerulgetni. Kb az elso romhoz ertunk, amikor Szabi mar kialtott is, h itt egy szep kis madarpok. Szaladtunk is oda, es valoban az volt, raadasul a mergesebb fajtabol, aminek voros a hatan. Aztan nemsokkal kesobb sima feketet is lattunk, de a legnagyobb feeling akkor is a majmok voltak. Mar naplemente elott egy-ket oraval jartunk, kezdett sotetedni (az oserdo kozepebe amugy se nagyon sut be a nap), es mikor razenditettek kmorusban a bogomajmok, azt hittem lefosom a bokamat. Mellesleg olyan volt, mint az oroszlanboges... Aztan elokerultek a pokmajmok is, akik nem igazan csippazzak, ha valaki besetalgat a felsegteruletukre, ezt eroteljes faagrazassal, gyumolcsdobalassal is jelzik, de ha meg ebbol sem veszed az adast, akkor szimplan levizelnek!!!
Masnap hajnalra tettuk at a csonakos turat a Petexbatun-laguna mocsarvideken keresztul Aguateca-ba. Orrrunkig nem lattunk akkora kod volt hajnali 6/kor mikor elindultunk a kb 1 oras csonakutra. Poloban es rovidnadragban mentem, gondoltam feljon a nap es hoseg lesz, de meg jo, h az utso pillanatban betettem az esokabatomat, ugyanis, ahogy ezerrel suhantunk a motoros csonnakkal a kodben, a lecsapodott paratol szarra aztam volna. Odafele semmit nem lattunk (nem is ertem, h emberunk honnan vagta, h merre kell menni), viszont visszafele mar felszallt a kod, kisutott a nap, es tudtunk jo kis fotokat kesziteni a mocsarvidek madarairol, sot meg egy iguanat is sikerult lencsevegre kapni, amit emberunk szurt ki, es csak emiatt visszafordult nekunk...
Mar tegnap az Aguateca tura utan leindultunk Tikalba, az egyik leglatogatottabb guatemalai maja romvarosba, h a naplementet mar az egyik piramis tetejerol elvezhessuk. Ez az ut mar sokkal kenyelmesebb volt, rajtunk kivul csak 2 amerikai srac, egy amerikai hazaspar, meg 2 lengyel csaj ult, meg az ut is csak 1,5 ora volt. Csodas ez a kornyek, olyan, mint egy egzotikus nyaralohely, megfuszerezve a romvarossal. Nagyon elveztuk tegnap este is, meg ma delelott is Endre kiseloadasat a majakrol, a szamrendszerukrol, csillagaszatukrol, szokasaikrol, hogy aldoztak isteneik elott, hogyan haboruztak, vegul hogyan haltak ki ezek az egykor sokalt megelt maya varosok.
Most rohanok, mert megjott a busz ertunk, megyunk Yaxha-ba, egy masik romvarosba. Csoooook!!!
Es hat baromi a hoseg, nehezek a zsakok, szinte minden reggel hajnalban kelunk, szoros es feszitett a program, engem zzzzzzzzzabalnak a szunyogok, de csak engem (ennek orulnek is a sracok, mert igy ok 1-2 csipessel megusszak, mig rajtam mar kb egy ep hely nincsen, ugy nezek ki, mint egy baranyhimlos vagy egy bubospestis) es ezek a helyi szunyogok valszeg mindenfele szennyet is bejuttatnak a bor ala mikor csipnek, mert kb 2-3szorosa itt egy szunyogcsipes, mint az otthoniak.
Teny es valo, h percenkent tobb uj inger er, mint otthon egy fel ev alatt (vagy azt mar megszoktam, nem tom), csak hat nincs pihenes, vagy max ha alszunk. Apropo alvas! Nekem nem tulsagosan nagy az alvasigenyem, otthon 11-ejfel korul fekszem es 7-8 kozott kelek, itt altalaban mar este 8 korul beajulok, es alszok 4-5-6-ig, attol fugg mikor indulunk, volt hogy 7-ig is alhattam. Jobb hajnalban elindulni amugy, mert akkor meg nincs olyan meleg, meg igy tobb helyen is lathattunk napfelkeltet (ha eppen nem volt tejfeher kod, mint ma hajnalban is - amikor Tikal maya romvaros egyik legmagasabb piramisarol szerettuk volna elvezni a nap elso sugarainak meleget, de ma nem nyertunk hangszorot...
Nnna a panaszirodat ezennel bezarom, mert orommel jelenthetem, h tul vagyok a 2 napos holtpontomon, ismet tudok nevetni, es elvezem, h itt vagyok ebben a csodas orszagban. Ehhez azonban be kellett iktatni egy egy napos upgradet. Ez azt jelenti, h itt Tikalban, ahonnan most is irok elvileg fuggoagyakon aludtunk volna ismet, de egy olyan helyen, ahol se aram, se viz sotetedes utan, viszont annal tobb szunyog, ugyhogy miutan ideertunk es meglattam a helyet azt mondtam, h ha 100 dollaromba is kerul ma este szallodaba megyek, vetett agyban alszom, forro vizzel lefurdok, iszok egy jo koktelt, vagy kettot, netezek egyet, majd egy jooooo nagyot alszom a pihe-puha friss es tiszta agynemuben, es egy napig latni sem akarom a halozsakomat!!! Meg szerencse h pont ott a kozelben volt is egy nagyon hangulatos kis szalloda (Brigi sztem ti is itt lehettetek az elmondasod alapjan). Kis bungalo jellegu szobak a gyonyoruen parkositott kertben, fuggoagyakon lehet pihenni, es isteni cafe latte/t adnak... Ja es csak 60 dollar volt a szoba... Ennyi kellett nekem es a pici lelkemnek, csak ennyi. Kicsit feltoltodtem, es ujra mehet minden tovabb!!!
Utoljara Lanquinbol irtam. A 12. nap reggel felkerekedtunk onnan es Sayaxche fele vettuk utunkat egy gringo jarattal (kulfoldiek altal berelt es elore lefoglalt kisbusz), gondoltuk ez majd kenyelmesebb lesz es nem nyomnak be 30 embert a 16 helyre, de sajna tevedtunk, mert bar ugyan csak 3-4 emberrel tobbet ultettek be, mint kellett volna, de annyit varialtak a buszokkal, h ki hova megy, 2-3-szor atszallitattak minket, meg minden kisfanal megalltunk, h ezzel 3 orat veszitettunk (majdnem 7 ora alatt tettuk meg az amugy 3,5 orasnak indult utat), es mar nem tudtunk csonakkal lemenni aznap delutan Aguateca romvarosaba Sayaxche-bol, hanem spontan modon akkor ugy modositottuk a programot, h fogtunk ott helyben egy platos autot (haat latnotok kellett volna azt a matuzsalemet... harmadszorra indult be), ami vegul egy kis dzsungelen keresztul egy kis kisebb kis romvaroska (Ceibal) maradvanyaihoz vitt. Annyira kicsi, es nem is nagyon ismert a turistak elott, h csak mi voltunk ott, de legalabb nem kellett mas turistakat kerulgetni. Kb az elso romhoz ertunk, amikor Szabi mar kialtott is, h itt egy szep kis madarpok. Szaladtunk is oda, es valoban az volt, raadasul a mergesebb fajtabol, aminek voros a hatan. Aztan nemsokkal kesobb sima feketet is lattunk, de a legnagyobb feeling akkor is a majmok voltak. Mar naplemente elott egy-ket oraval jartunk, kezdett sotetedni (az oserdo kozepebe amugy se nagyon sut be a nap), es mikor razenditettek kmorusban a bogomajmok, azt hittem lefosom a bokamat. Mellesleg olyan volt, mint az oroszlanboges... Aztan elokerultek a pokmajmok is, akik nem igazan csippazzak, ha valaki besetalgat a felsegteruletukre, ezt eroteljes faagrazassal, gyumolcsdobalassal is jelzik, de ha meg ebbol sem veszed az adast, akkor szimplan levizelnek!!!
Masnap hajnalra tettuk at a csonakos turat a Petexbatun-laguna mocsarvideken keresztul Aguateca-ba. Orrrunkig nem lattunk akkora kod volt hajnali 6/kor mikor elindultunk a kb 1 oras csonakutra. Poloban es rovidnadragban mentem, gondoltam feljon a nap es hoseg lesz, de meg jo, h az utso pillanatban betettem az esokabatomat, ugyanis, ahogy ezerrel suhantunk a motoros csonnakkal a kodben, a lecsapodott paratol szarra aztam volna. Odafele semmit nem lattunk (nem is ertem, h emberunk honnan vagta, h merre kell menni), viszont visszafele mar felszallt a kod, kisutott a nap, es tudtunk jo kis fotokat kesziteni a mocsarvidek madarairol, sot meg egy iguanat is sikerult lencsevegre kapni, amit emberunk szurt ki, es csak emiatt visszafordult nekunk...
Mar tegnap az Aguateca tura utan leindultunk Tikalba, az egyik leglatogatottabb guatemalai maja romvarosba, h a naplementet mar az egyik piramis tetejerol elvezhessuk. Ez az ut mar sokkal kenyelmesebb volt, rajtunk kivul csak 2 amerikai srac, egy amerikai hazaspar, meg 2 lengyel csaj ult, meg az ut is csak 1,5 ora volt. Csodas ez a kornyek, olyan, mint egy egzotikus nyaralohely, megfuszerezve a romvarossal. Nagyon elveztuk tegnap este is, meg ma delelott is Endre kiseloadasat a majakrol, a szamrendszerukrol, csillagaszatukrol, szokasaikrol, hogy aldoztak isteneik elott, hogyan haboruztak, vegul hogyan haltak ki ezek az egykor sokalt megelt maya varosok.
Most rohanok, mert megjott a busz ertunk, megyunk Yaxha-ba, egy masik romvarosba. Csoooook!!!
2010. január 18., hétfő
Udvozlet Magyarorszag!! Lanquin-bol jelentkezem, egy vilag vegi kis falubol, ahol egy fantasztikus kis paradicsomot hoztak letre kifejezetten gringoknak a Cahaban folyo partjan. Ha el tudtok kepzelni egy varazslatos paradicsomi helyet, na akkor ez az. Hatalmas nagy teruleten csodalatosan parkositott, viragositott kertben bambusztetos, kis teraszos bungalok, elotte fuggoagyakkal, szalonnasuto taborhelyek, ahol estenkent gitarozgatnak, enekelnek az itt "tanyazo" izraeli "barataink", es egy nagy etterem (este barkent es szorakozohelykent uzemel), a hatterben pedig a hompolygo folyo (vadvizi evezni is lehet rajta) es a hegyek. Nekunk nem jutott bungalo, mert ugye nem foglaltunk semmilyen szallast elore, ezert mi egy kis kor alaku nadtetos lodzson fuggoagyakon alszunk. Haat mit mondjak baromi feelinges!!
De azert nem mennek el az ide vezeto ut mellett... Hajnali 5 kor indultunk Nebajbol egy 12 szemelyes kisbusszal. Mar indulaskor kb 15-en ultunk benn, kesobb meg vagy 3 helyen vettunk fel helyi utasokat, amivel eddig a rovidebb utazasaink alkalmaval nem is volt igazan problema, de most egy 5 oras utra indultunk Cobanba, reszben folduton (nem is akarmilyenen), es hat itt most nagyon nem volt mindegy, h milyen "kenyelmi" korulmenyek kozott zakatolunk vegig. Andras szegeny gyakorlatilag fel fenekkel ult egy potszeken es egy csavar allt bele a hataba, Szabi feloldalasan ult, combjaban egy helyi termetes asszonysag konyokevel, aki raadasul mar egy par napja nem lathatott szappant meg vizet, noch dazu nem kicsit volt kehes is, ami hipohonder baratunknal rendesen elrugta a pottyost. Es azert meg biztos ami biztos masik oldalan egy fiucska is ranehezedett. Cobanban at kellett szallnunk egy masik kisbuszba, ahol meg kevesebb volt a hely, Andras oleben konkreten egy kb. 80 kilos helyi emberke ult fel fenekkel - na itt a turelmerol hires Andrasnal is elszakadt mar a cerna, de gyakorlatilag Endren kivul mindannyian totalisan kiakadtunk mar az ut vegere, es akkor meg jott az, h kiszalltunk Lanquinban es onnan meg gyalog kellett felbaktatni a falu kozpontjabol egy dombon at a 32 fokban a 15-20 kilos zsakjainkkal a szallasunkig. Addigra mar mindannyiunkban csak az tartotta a lelket, h egyszer erjunk fel, azonnal elkezdunk inni, es ma csunyan lealjasodunk. Igy is volt ledobtuk a cuccainkat es kettesevel kertuk a sort meg a Cuba Libre-t (ki-ki mit). A hely amugy tenyleg olyan, mint egy nemzetkozi tabor, rengeteg izraeli, amcsi, nemetek, danok, van itt mindenfele nemzetisegu, tobbnyire 20-as- 30-as eveiben jaro fiatalok, akiknek a tobbsege honapokra jottek (nem csak Guatemalaba, hanem a legtobbjuk elindul Mexico-bol es lemennek egesz Del-Amerikaig, es kozben ha elfogy a penzuk, akkor beallnak vhol dolgozni.
A hely masik kulonlegessege, h van gringo kaja, ugyhogy tegnap rantott csirkemellet ettunk sult krumplival es salataval!!!!!!!!! Haaat nem gondoltam volna, h 11-12 nap utan ennyire fog hianyozni a hazai kaja, mert en imadom a mexicoi konyhat, a guatemalai meg hasonlo kicsit csak kevesbe fuszeres, de mint minden jot ezt is hamar meg lehet unni, es hat most rettentoen jol esett egy kis europai etelt enni, megha nem is tudjak ugy elkesziteni itt, mint ahogy otthon megszoktuk, de egyikunk sem panaszkodott :)) Delutan pihi volt, furodtunk a kb 15-16 fokos folyoban (feludito elmeny volt), majd ismet pihi estig, aztan beindult a party feeling, este 7-kor kinyitott a bar, es hat ra is cuppantunk a Cuba Libre "csapra". Nem tudom megmondani, h hany poharral ittunk az amugy kb. 160 Ft-ba kerulo italbol :))), de mindenki szepen becsiccsentett, es csak azt vettuk eszre, h aprankent fogy el a csapat, aki hamarabb "elfaradt", az maszott be a fuggoagyba (vagy a tul nagy lendulet miatt amelle :)))Amugy nagyon jo hangulat volt a barban, volt zene, pulton tancolas minden, ami kell :) Ma reggel viszont 8-kor kelni kellett - na ez nem volt vmi tul jooo - mert indult a gringo jarat (nagy platos auto, hatul alltunk vagy 10-en-12-en rajta)es mentunk a Semuc Champey vizeseshez es a Las Marias barlanghoz. A 9 kilometeres utat tobb mint fel ora alatt tettuk meg, mert borzasztoak itt az utak, de nem bantuk, mert amugy a taj csodalatos, volt miben gyonyorkodni. Mikor megerkeztunk eloszor felmasztunk egy kozeli kilatohoz, ahol vmi csodalatos latvany tarult elenk: turkizkek es elenkzold szinekben pompazo viz erintetlen oserdovel megfuszerezve. A tgnapi darido utan nehezen vettem ra magam, h felmasszak, de jol dontottem, mert ezt az elmenyt igazan kar lett volna kihagyni, raadasul a jo levego teljesen kitisztitotta a kicsit masnapos buksinkat :) Es a legjobb resze ezutan jott: lefele menet egeszen kozelrol lathattunk bogomajmokat, akik Endre szerint nem szoktak ilyen kozel jonni, ehhez kepest nekunk ott pozoltak a fenykepezogep elott...
Totalis oserdo feeling, sikotokztak, rohangaltak a fak kozott, elmondhatatlan elmeny.
Majd lejjebb csorogtunk, egeszen a vizesesig, es megmartoztunk a turkizkek vizben, ami tele volt apro halakkal, akik jelezven, h ez az o felsegteruletuk neha bele-belecsippentettek a labunkba, fenekunkbe, de meg ez sem tudta megzavarni ezt az idilli pillanatot :)
Nemreg ertunk vissza, elotte meg setalgattunk kicsit a faluban, megneztuk a helyi temetot, aminek az az erdekessege, h ok nem lefele, hanem felfele (!!!) temetkeznek, es a sirok mindenfele szinben pompaznak (kek, sarga, zold, rozsaszin, meg amit el birtok kepzelni) van, h tobb sir egymas tetejen, es legfelul giccsesebbnel giccsesebb muviragok, sziv alaku agyon cicomaszott sirdiszek stb...
Felmasztunk a dombra megnezni a falu templomat, ahol eppen mise ment, amibe kicsit belehallgattunk, de mivel en konkretan elajulok a tomjentol (gyerekkorom ota kizarolag a temlom hatuljaban tudok megallni ha tomjeneznek), nna itt meg csak ugy omlott ki a templomajton a fust, ezert inkabb a templom elotti kis platzon nehany helyi kisfiuval kokettaltam, amig a fiuk bent voltak :))
Ma meg itt alszunk egy ejszakat - szerintem ma egy kicsit szolidabb estet tartunk :)) - aztan reggel tovabbmegyunk eszakra a Rio Pasion partjan fekvo Sayaxche varoskajaba, ahonnan majd egy 2 oras csonakuttal a kozeli Petexbatun laguna mocsarvideken at Aguateca romvarosaba erkezunk.
De errol majd legkozelebb fogok bovebben irni. Csok mindenkinek!!! V.
De azert nem mennek el az ide vezeto ut mellett... Hajnali 5 kor indultunk Nebajbol egy 12 szemelyes kisbusszal. Mar indulaskor kb 15-en ultunk benn, kesobb meg vagy 3 helyen vettunk fel helyi utasokat, amivel eddig a rovidebb utazasaink alkalmaval nem is volt igazan problema, de most egy 5 oras utra indultunk Cobanba, reszben folduton (nem is akarmilyenen), es hat itt most nagyon nem volt mindegy, h milyen "kenyelmi" korulmenyek kozott zakatolunk vegig. Andras szegeny gyakorlatilag fel fenekkel ult egy potszeken es egy csavar allt bele a hataba, Szabi feloldalasan ult, combjaban egy helyi termetes asszonysag konyokevel, aki raadasul mar egy par napja nem lathatott szappant meg vizet, noch dazu nem kicsit volt kehes is, ami hipohonder baratunknal rendesen elrugta a pottyost. Es azert meg biztos ami biztos masik oldalan egy fiucska is ranehezedett. Cobanban at kellett szallnunk egy masik kisbuszba, ahol meg kevesebb volt a hely, Andras oleben konkreten egy kb. 80 kilos helyi emberke ult fel fenekkel - na itt a turelmerol hires Andrasnal is elszakadt mar a cerna, de gyakorlatilag Endren kivul mindannyian totalisan kiakadtunk mar az ut vegere, es akkor meg jott az, h kiszalltunk Lanquinban es onnan meg gyalog kellett felbaktatni a falu kozpontjabol egy dombon at a 32 fokban a 15-20 kilos zsakjainkkal a szallasunkig. Addigra mar mindannyiunkban csak az tartotta a lelket, h egyszer erjunk fel, azonnal elkezdunk inni, es ma csunyan lealjasodunk. Igy is volt ledobtuk a cuccainkat es kettesevel kertuk a sort meg a Cuba Libre-t (ki-ki mit). A hely amugy tenyleg olyan, mint egy nemzetkozi tabor, rengeteg izraeli, amcsi, nemetek, danok, van itt mindenfele nemzetisegu, tobbnyire 20-as- 30-as eveiben jaro fiatalok, akiknek a tobbsege honapokra jottek (nem csak Guatemalaba, hanem a legtobbjuk elindul Mexico-bol es lemennek egesz Del-Amerikaig, es kozben ha elfogy a penzuk, akkor beallnak vhol dolgozni.
A hely masik kulonlegessege, h van gringo kaja, ugyhogy tegnap rantott csirkemellet ettunk sult krumplival es salataval!!!!!!!!! Haaat nem gondoltam volna, h 11-12 nap utan ennyire fog hianyozni a hazai kaja, mert en imadom a mexicoi konyhat, a guatemalai meg hasonlo kicsit csak kevesbe fuszeres, de mint minden jot ezt is hamar meg lehet unni, es hat most rettentoen jol esett egy kis europai etelt enni, megha nem is tudjak ugy elkesziteni itt, mint ahogy otthon megszoktuk, de egyikunk sem panaszkodott :)) Delutan pihi volt, furodtunk a kb 15-16 fokos folyoban (feludito elmeny volt), majd ismet pihi estig, aztan beindult a party feeling, este 7-kor kinyitott a bar, es hat ra is cuppantunk a Cuba Libre "csapra". Nem tudom megmondani, h hany poharral ittunk az amugy kb. 160 Ft-ba kerulo italbol :))), de mindenki szepen becsiccsentett, es csak azt vettuk eszre, h aprankent fogy el a csapat, aki hamarabb "elfaradt", az maszott be a fuggoagyba (vagy a tul nagy lendulet miatt amelle :)))Amugy nagyon jo hangulat volt a barban, volt zene, pulton tancolas minden, ami kell :) Ma reggel viszont 8-kor kelni kellett - na ez nem volt vmi tul jooo - mert indult a gringo jarat (nagy platos auto, hatul alltunk vagy 10-en-12-en rajta)es mentunk a Semuc Champey vizeseshez es a Las Marias barlanghoz. A 9 kilometeres utat tobb mint fel ora alatt tettuk meg, mert borzasztoak itt az utak, de nem bantuk, mert amugy a taj csodalatos, volt miben gyonyorkodni. Mikor megerkeztunk eloszor felmasztunk egy kozeli kilatohoz, ahol vmi csodalatos latvany tarult elenk: turkizkek es elenkzold szinekben pompazo viz erintetlen oserdovel megfuszerezve. A tgnapi darido utan nehezen vettem ra magam, h felmasszak, de jol dontottem, mert ezt az elmenyt igazan kar lett volna kihagyni, raadasul a jo levego teljesen kitisztitotta a kicsit masnapos buksinkat :) Es a legjobb resze ezutan jott: lefele menet egeszen kozelrol lathattunk bogomajmokat, akik Endre szerint nem szoktak ilyen kozel jonni, ehhez kepest nekunk ott pozoltak a fenykepezogep elott...
Totalis oserdo feeling, sikotokztak, rohangaltak a fak kozott, elmondhatatlan elmeny.
Majd lejjebb csorogtunk, egeszen a vizesesig, es megmartoztunk a turkizkek vizben, ami tele volt apro halakkal, akik jelezven, h ez az o felsegteruletuk neha bele-belecsippentettek a labunkba, fenekunkbe, de meg ez sem tudta megzavarni ezt az idilli pillanatot :)
Nemreg ertunk vissza, elotte meg setalgattunk kicsit a faluban, megneztuk a helyi temetot, aminek az az erdekessege, h ok nem lefele, hanem felfele (!!!) temetkeznek, es a sirok mindenfele szinben pompaznak (kek, sarga, zold, rozsaszin, meg amit el birtok kepzelni) van, h tobb sir egymas tetejen, es legfelul giccsesebbnel giccsesebb muviragok, sziv alaku agyon cicomaszott sirdiszek stb...
Felmasztunk a dombra megnezni a falu templomat, ahol eppen mise ment, amibe kicsit belehallgattunk, de mivel en konkretan elajulok a tomjentol (gyerekkorom ota kizarolag a temlom hatuljaban tudok megallni ha tomjeneznek), nna itt meg csak ugy omlott ki a templomajton a fust, ezert inkabb a templom elotti kis platzon nehany helyi kisfiuval kokettaltam, amig a fiuk bent voltak :))
Ma meg itt alszunk egy ejszakat - szerintem ma egy kicsit szolidabb estet tartunk :)) - aztan reggel tovabbmegyunk eszakra a Rio Pasion partjan fekvo Sayaxche varoskajaba, ahonnan majd egy 2 oras csonakuttal a kozeli Petexbatun laguna mocsarvideken at Aguateca romvarosaba erkezunk.
De errol majd legkozelebb fogok bovebben irni. Csok mindenkinek!!! V.
2010. január 16., szombat
Haliho! Ujra itt vagyok. Most Nebaj-bol jelentkezem, es mielott folytatnam az utinaplot, elobb kiterek nehany erdekessegre, amit itt Guatemalaban tapasztaltam. Az egyik ilyen dolog, h Guatemalaban nincsen csoki!!! Ezereves kakaotermelo videk, de a kakaopor jelentos reszet exportaljak, max chocolate con leche (azaz csokistej / kakao) formajaban tudsz inni nehany helyen, de nincs csokigyaruk, eddig egyetlen egy helyen San Marcosban skerult egy olyan boltot talalni, ahol volt 2 fele importalt csoki (Snickers, Mars) es egyfele mexicoi csoki. Ennyi. Ott gyorsan fel is tankoltunk, mert hat nem elet az elet csoki nelkul, ugye:) Viszont annal tobb a chips. Szinte minden boltban kaphato, a bolt profiljatol fuggetlenul :), ugyanis nemreg jott be az orszagba, es hihetetlen nagy slager. Jartunkba keltunkbe orszaguton tomerdek chipset szallito teherautot latunk, ahol nagy zsakokban teritik a kulonbozo chipseket. Borzaszto nagy a szegenyseg Guatemalaban, de ha van egy kis penzuk chipsre koltik. Viccesen hangzik, de igy van.
A masik erdekesseg - ami amugy egy pozitivum - hogy sehol nem latni dohanyzo embereket. EGYET SEM!!! Es mindenhol ki van irva, h dohanyozni tilos, amit nekunk gringoknak irnak ki, mert amugy ok abszolut nem dohanyoznak. Viszont ez ram is jo hatassal van, 4 doboz cigit hoztam ki magammal a 3 hetre, es 1 het elteltevel meg mindig az elso doboznak a felenel tartok..
Internet.. Szinte minden utcaban van egy internet kavezo, es rajtunk kivul sok helyi (foleg fiatal) hasznalja, de nem csak netezesre, hanem word doksikban irogatnak (oneletrajz vagy egyeb hivatalos levelet), meg a kisebb gyerekek jatszanak a gepeken. Ertheto, hiszen a haztartasok jelentos reszeben meg TV sincs, nemhogy szamitogep, az internet access-rol mar nem is beszelve. Amugy europai szemmel nem draga az internetezes itt (1 ora 5-10Q kozott van 125-250 Ft).
Egy masik vicces dolog, aminek szemtanuja voltam a San Marcosbol Nebajba buszozasunk alkalmaval az az volt, h a csirkebuszon, ami tobb, mint 1,5-2 orat vitt minket betettek egy DVD-t (mellesleg egy olyan akciofilmet, amit meg Magyarorszagon nem is jatszanak - Mexicon keresztul hamar leer az USA-bol), es a fullra tomott csirkebuszban nepviseletbe oltozott indianok ezerrel a kis TV-re cuppanva neztek a filmet. Mondom nekik ez baromi nagy dolog, mert a legtobbnek otthon nincsen TV-je. (Ez alol Guatemala city, Antigua es nehany nagyobb varos persze kivetelt jelent, de itt videken, ahol most vagyunk nem jellemzo) Ugyanigy a muszaki cikkeket arusito bolt kirakataban is vagy feltucat gyerek ul a kovon es ra van cuppanva a kirakatba kiallitott TV-ben eppen sugarzott filmre vagy musorra. De ma ugyanezt tapasztaltam Chajulban a piacon is, ahol kb 10-12 kis koszos kepu kiskolok vett korbe egy db TV-t, amiben vmi mese ment. Tunemenyesek voltak :)
Uzletek! Nos itt nincsenek nagy plazak, a boltok 90%-a a garazsbol lett kialakitva, igy ahogy mondom, de meg az etkezdek nagy resze is. A legviccesebb egy jogi iroda volt (ezt le is fotoztam), ami szinten egy garazsbol lett kialakitva, szepen ki volt festve, butorok, szamitogep benne, es ult benn a ugyvedur es dolgozgatott. Haat komikus egy latvany volt :)Egy plaza-hoz hasonlo uzlethazat lattunk San Marcosban, de kb annyira kihalt volt, mint a balatoni uzletek oktoberben :)
A helyi kozlekedes az egyik kedvenc temam, erre mar tobbedszer terek ki, most sem hagyhatom ki, h ne adjak meg nemi adalekot a korabban kozzetettekhez. A csirkebuszokrol is sokat irtam mar, de a soforok vezetesi stilusara meg nem tertem ki. Well, mit mondjak mennek mint a meszesek, mindegy, h hegyen-volgyon, kanyargos uton, vagy a varosban megyunk, nyomjak ezerrel, es persze 100m-kent dudalnak. Siman elkezdenek elozni egy belathatatlan kanyarban, csak elotte dudalnak egy orbitalisat, es ezzel le is van tudva.. o jelezte, h jon es kesz. Gondolom emiatt van az, hogy az orszaguton (!!!) szinte lepten nyomon bazi nagy fekvorendoroket helyeztek el, de meg ez sem nagyon riasztja el oket, picit fekez, dob egy baromi nagyot a buszon, de akkorat, h majd bevered a fejed a plafonba, es megy tovabb.
Jjja es siman szoptatnak a nok a buszon, ez teljesen termeszetes, mint ahogy az is, h a piacon, de lattam mar szoptato not az utcan is egy villanyoszlopnak tamaszkodva.
Haaat gyerek az van boven!!! Itt 1 negyzetkilometeren tobb gyerek van, mint nalunk egy egesz keruletben (na jo a 8. kerulet getto resze kivetelt kepez:)). Minden utca hemzseg a gyerektol, de nagyon jo feje, mindenhol utanunk szolna, vagy utanunk szaladnak. Nagyon kis cukik :)
Az utolso erdekesseg, aztan most mar tenyleg folytatom az utinaplot :) Guatemalaban eddig mindenhol maximalis volt a mobil terero. Ez egyszeruen hihetetlen. Erden (a fovarostol 21km-re) a Brigieknek ki kell menni a kert egyik sarkaba telefonalni, mert mashol szakadozik a terero, itt meg az utolso kis porfeszekbol is tudtam sms-ezni a baratokkal, csaladdal. Mondjuk rengeteg mobil atjatszot latni szana szerte, amit valoszinuleg az utobbi 1-2 evben epithettek ki. De ugyanilzen rohamtempoban epulnek az utak is, Endre csak kamillazik, h 1 ev alatt menni uj ut epult, es azt kell mondjam SZUPER minosegben. Hat ebben is lenne mit tanulnunk a guatemalaiaktol.
Na ennyit mara az erdekessegekrol, legkozelebb majd meg folytatom...
Na vhol ott hagytam abba, h San Marcosban pihentunk egy napot, a 3 srac meg megmaszta a Tajumulcot. Hajnali 5 korul indultak es du 5 korul ertek vissza (du 2-3-ra terveztek), ebbol is latszott, h jo dontes volt, h nem mentem, tutira nem birtam volna az elozo 3 napi turazgatasok utan. Picit sajnalom, h ez nekem kimaradt, de nem banom, kellett az az 1 nap pihi.
Masnap reggel, azaz a 8. napon egy hosszabb utazas vart rank, ugyanis San Marcosbol fel kellett jutnunk Nebaj-ig az ixil majak kozpontjaba. Itt lehet amugy latni a legdiszesebb, legszinesebb maja nepviseletet, bar ma mar tobbnyire csak a nok es a kislanyok viselik, de tenyleg gyonyoruek. A szallasunk egy helyi hostelben van, a 4 fiu van egy szobaban 2 db 2 emeletes agyon (tiszta koli feeling:)), en meg bekerultem 2 amerikai csaj melle harmadiknak, ok 9 honapot toltenek itt kinn Guatemalaban, dolgoznak a hostelben ill az alatta levo kifejezetten gringoknak (kulfoldieknek) letrehozott kavezo/etterem-ben, es mellette spanyolt tanulnak. De sok olyan kulfoldi is van itt Nebajban, akik csak nyelvet tanulni jonnek es helyi csaladoknal laknak. Na az eleg feelinges lehet!! :)) En amugy ezt a koli feelinget is nagyon birom, van egy kis tarsalgonk (sala), ahova este befeszkeltuk magunkat a sracokkal es nemi vilagmegvalto beszelgetes kozepette fenekere vertunk a nap folyaman vett egy uveg helyi rumnak. Ma (a 9. napon) kicsit tovabb aludhattunk (1/2 8 - 3/4 8 korul keltunk), mert reggeli utan a szomszedos Chajul varoskajaba utaztunk egy helyi kisbuszban (ma megdontottuk amugy az eddigi rekordot: 30-an ultunk a 16 szemelyes kisbuszban - U can imagine :))Tunemenyes varoska, itt aztan tenyleg szinte mindenki nepviseletben jar, a meg termekeny nok(gyk: menopauza elottiek) szines pom-pom vegu salat tekernek a fejukre, a mar idosebb asszonyok pedig szines asztalteritonek tuno (amugy sulyra nagyon nehez)stolafeleseget kotnek a fejukre, es abban setalgatnak a 30 fok melegben, mikozben rajtunk egy szal poloban is folyik a viz es folyamatosan keressuk az arnyekot. Hatalmas nyuzsgo piac fogad minket - huuu ezt IMADOM!!!, sot a templomteren egy helyi vallasi performance-ban is reszunk volt, 2-3 fiatalember il concreto transzba esve adott elo kulonbozo konyorgeseket es imadsagokat, egy eleg hangos hatterzenevel, amit kesobb a varoska feletti dombot megmaszva fentrol is ugy hallottunk, mintha meg a teren allnank.
A Chajultol kb 30 percnyi kellemes setara levo dombtetore amugy azert kaptattunk fel, mert abban biztunk, h szemtanui lehetunk egy maya aldozatbemutatasnak. Multkor ugye pont lekestunk rola, de most szerencsenk volt, mert mar a varoska hatarabol lattuk, h fustol fenn a dombteto. Felertunk es abban a rendkivuli kegyben volt reszunk, hogy a 83 eves emberke, aki a ceremoniat tartotta odahivott minket, kozvetlen kozel - Endre evek ota jar ki, es elmondasa szerint ilyet nem szoktak kulfoldieknek megengedni, o is csak tavolabbrol nezhette eddig - de most gyakorlatilag ott alltunk mindannyian a tuz korul. Endre ugye folyekonyan beszel spanyolul, igy tudott a bacsikaval kommunikalni. Megkerdezte tolunk, h honnan jottunk, o mondta, h Magyarorszagrol. Akkor beletett meg jopar gyertyat a tuzbe, ugy hogy a gyertyak kanoca osszert kor alakban a tuz kozepen majd a kezet az egnek emelve minden iranyba elmondott egy imat, majd megaldotta Magyarorszagot es a magyarokat, majd mindannyiunkat ott helyben megaldott, es vagy 3-szor elmondta, h mennyire orul, h mi ilyen messzire utaztunk, h megismerjuk az o kulturajukat, majd mindannyiunkat megolelt. Felejthetetlen elmeny volt!
Chajulbol Nebajba hazafele jovet tettunk egy kis kiterot, egy kb 1-1,5 oras turat egy vizeshez, majd leintettunk 2 tuk-tukot a fouton es visszajottunk vele Nebajba.
Holnap megint koran kelunk, mert ismet hosszu ut all elottunk Cobanba, de allitolag ez a Cuchumatanes Highway az egyik legszebb videken visz keresztul. Foly kov.
A masik erdekesseg - ami amugy egy pozitivum - hogy sehol nem latni dohanyzo embereket. EGYET SEM!!! Es mindenhol ki van irva, h dohanyozni tilos, amit nekunk gringoknak irnak ki, mert amugy ok abszolut nem dohanyoznak. Viszont ez ram is jo hatassal van, 4 doboz cigit hoztam ki magammal a 3 hetre, es 1 het elteltevel meg mindig az elso doboznak a felenel tartok..
Internet.. Szinte minden utcaban van egy internet kavezo, es rajtunk kivul sok helyi (foleg fiatal) hasznalja, de nem csak netezesre, hanem word doksikban irogatnak (oneletrajz vagy egyeb hivatalos levelet), meg a kisebb gyerekek jatszanak a gepeken. Ertheto, hiszen a haztartasok jelentos reszeben meg TV sincs, nemhogy szamitogep, az internet access-rol mar nem is beszelve. Amugy europai szemmel nem draga az internetezes itt (1 ora 5-10Q kozott van 125-250 Ft).
Egy masik vicces dolog, aminek szemtanuja voltam a San Marcosbol Nebajba buszozasunk alkalmaval az az volt, h a csirkebuszon, ami tobb, mint 1,5-2 orat vitt minket betettek egy DVD-t (mellesleg egy olyan akciofilmet, amit meg Magyarorszagon nem is jatszanak - Mexicon keresztul hamar leer az USA-bol), es a fullra tomott csirkebuszban nepviseletbe oltozott indianok ezerrel a kis TV-re cuppanva neztek a filmet. Mondom nekik ez baromi nagy dolog, mert a legtobbnek otthon nincsen TV-je. (Ez alol Guatemala city, Antigua es nehany nagyobb varos persze kivetelt jelent, de itt videken, ahol most vagyunk nem jellemzo) Ugyanigy a muszaki cikkeket arusito bolt kirakataban is vagy feltucat gyerek ul a kovon es ra van cuppanva a kirakatba kiallitott TV-ben eppen sugarzott filmre vagy musorra. De ma ugyanezt tapasztaltam Chajulban a piacon is, ahol kb 10-12 kis koszos kepu kiskolok vett korbe egy db TV-t, amiben vmi mese ment. Tunemenyesek voltak :)
Uzletek! Nos itt nincsenek nagy plazak, a boltok 90%-a a garazsbol lett kialakitva, igy ahogy mondom, de meg az etkezdek nagy resze is. A legviccesebb egy jogi iroda volt (ezt le is fotoztam), ami szinten egy garazsbol lett kialakitva, szepen ki volt festve, butorok, szamitogep benne, es ult benn a ugyvedur es dolgozgatott. Haat komikus egy latvany volt :)Egy plaza-hoz hasonlo uzlethazat lattunk San Marcosban, de kb annyira kihalt volt, mint a balatoni uzletek oktoberben :)
A helyi kozlekedes az egyik kedvenc temam, erre mar tobbedszer terek ki, most sem hagyhatom ki, h ne adjak meg nemi adalekot a korabban kozzetettekhez. A csirkebuszokrol is sokat irtam mar, de a soforok vezetesi stilusara meg nem tertem ki. Well, mit mondjak mennek mint a meszesek, mindegy, h hegyen-volgyon, kanyargos uton, vagy a varosban megyunk, nyomjak ezerrel, es persze 100m-kent dudalnak. Siman elkezdenek elozni egy belathatatlan kanyarban, csak elotte dudalnak egy orbitalisat, es ezzel le is van tudva.. o jelezte, h jon es kesz. Gondolom emiatt van az, hogy az orszaguton (!!!) szinte lepten nyomon bazi nagy fekvorendoroket helyeztek el, de meg ez sem nagyon riasztja el oket, picit fekez, dob egy baromi nagyot a buszon, de akkorat, h majd bevered a fejed a plafonba, es megy tovabb.
Jjja es siman szoptatnak a nok a buszon, ez teljesen termeszetes, mint ahogy az is, h a piacon, de lattam mar szoptato not az utcan is egy villanyoszlopnak tamaszkodva.
Haaat gyerek az van boven!!! Itt 1 negyzetkilometeren tobb gyerek van, mint nalunk egy egesz keruletben (na jo a 8. kerulet getto resze kivetelt kepez:)). Minden utca hemzseg a gyerektol, de nagyon jo feje, mindenhol utanunk szolna, vagy utanunk szaladnak. Nagyon kis cukik :)
Az utolso erdekesseg, aztan most mar tenyleg folytatom az utinaplot :) Guatemalaban eddig mindenhol maximalis volt a mobil terero. Ez egyszeruen hihetetlen. Erden (a fovarostol 21km-re) a Brigieknek ki kell menni a kert egyik sarkaba telefonalni, mert mashol szakadozik a terero, itt meg az utolso kis porfeszekbol is tudtam sms-ezni a baratokkal, csaladdal. Mondjuk rengeteg mobil atjatszot latni szana szerte, amit valoszinuleg az utobbi 1-2 evben epithettek ki. De ugyanilzen rohamtempoban epulnek az utak is, Endre csak kamillazik, h 1 ev alatt menni uj ut epult, es azt kell mondjam SZUPER minosegben. Hat ebben is lenne mit tanulnunk a guatemalaiaktol.
Na ennyit mara az erdekessegekrol, legkozelebb majd meg folytatom...
Na vhol ott hagytam abba, h San Marcosban pihentunk egy napot, a 3 srac meg megmaszta a Tajumulcot. Hajnali 5 korul indultak es du 5 korul ertek vissza (du 2-3-ra terveztek), ebbol is latszott, h jo dontes volt, h nem mentem, tutira nem birtam volna az elozo 3 napi turazgatasok utan. Picit sajnalom, h ez nekem kimaradt, de nem banom, kellett az az 1 nap pihi.
Masnap reggel, azaz a 8. napon egy hosszabb utazas vart rank, ugyanis San Marcosbol fel kellett jutnunk Nebaj-ig az ixil majak kozpontjaba. Itt lehet amugy latni a legdiszesebb, legszinesebb maja nepviseletet, bar ma mar tobbnyire csak a nok es a kislanyok viselik, de tenyleg gyonyoruek. A szallasunk egy helyi hostelben van, a 4 fiu van egy szobaban 2 db 2 emeletes agyon (tiszta koli feeling:)), en meg bekerultem 2 amerikai csaj melle harmadiknak, ok 9 honapot toltenek itt kinn Guatemalaban, dolgoznak a hostelben ill az alatta levo kifejezetten gringoknak (kulfoldieknek) letrehozott kavezo/etterem-ben, es mellette spanyolt tanulnak. De sok olyan kulfoldi is van itt Nebajban, akik csak nyelvet tanulni jonnek es helyi csaladoknal laknak. Na az eleg feelinges lehet!! :)) En amugy ezt a koli feelinget is nagyon birom, van egy kis tarsalgonk (sala), ahova este befeszkeltuk magunkat a sracokkal es nemi vilagmegvalto beszelgetes kozepette fenekere vertunk a nap folyaman vett egy uveg helyi rumnak. Ma (a 9. napon) kicsit tovabb aludhattunk (1/2 8 - 3/4 8 korul keltunk), mert reggeli utan a szomszedos Chajul varoskajaba utaztunk egy helyi kisbuszban (ma megdontottuk amugy az eddigi rekordot: 30-an ultunk a 16 szemelyes kisbuszban - U can imagine :))Tunemenyes varoska, itt aztan tenyleg szinte mindenki nepviseletben jar, a meg termekeny nok(gyk: menopauza elottiek) szines pom-pom vegu salat tekernek a fejukre, a mar idosebb asszonyok pedig szines asztalteritonek tuno (amugy sulyra nagyon nehez)stolafeleseget kotnek a fejukre, es abban setalgatnak a 30 fok melegben, mikozben rajtunk egy szal poloban is folyik a viz es folyamatosan keressuk az arnyekot. Hatalmas nyuzsgo piac fogad minket - huuu ezt IMADOM!!!, sot a templomteren egy helyi vallasi performance-ban is reszunk volt, 2-3 fiatalember il concreto transzba esve adott elo kulonbozo konyorgeseket es imadsagokat, egy eleg hangos hatterzenevel, amit kesobb a varoska feletti dombot megmaszva fentrol is ugy hallottunk, mintha meg a teren allnank.
A Chajultol kb 30 percnyi kellemes setara levo dombtetore amugy azert kaptattunk fel, mert abban biztunk, h szemtanui lehetunk egy maya aldozatbemutatasnak. Multkor ugye pont lekestunk rola, de most szerencsenk volt, mert mar a varoska hatarabol lattuk, h fustol fenn a dombteto. Felertunk es abban a rendkivuli kegyben volt reszunk, hogy a 83 eves emberke, aki a ceremoniat tartotta odahivott minket, kozvetlen kozel - Endre evek ota jar ki, es elmondasa szerint ilyet nem szoktak kulfoldieknek megengedni, o is csak tavolabbrol nezhette eddig - de most gyakorlatilag ott alltunk mindannyian a tuz korul. Endre ugye folyekonyan beszel spanyolul, igy tudott a bacsikaval kommunikalni. Megkerdezte tolunk, h honnan jottunk, o mondta, h Magyarorszagrol. Akkor beletett meg jopar gyertyat a tuzbe, ugy hogy a gyertyak kanoca osszert kor alakban a tuz kozepen majd a kezet az egnek emelve minden iranyba elmondott egy imat, majd megaldotta Magyarorszagot es a magyarokat, majd mindannyiunkat ott helyben megaldott, es vagy 3-szor elmondta, h mennyire orul, h mi ilyen messzire utaztunk, h megismerjuk az o kulturajukat, majd mindannyiunkat megolelt. Felejthetetlen elmeny volt!
Chajulbol Nebajba hazafele jovet tettunk egy kis kiterot, egy kb 1-1,5 oras turat egy vizeshez, majd leintettunk 2 tuk-tukot a fouton es visszajottunk vele Nebajba.
Holnap megint koran kelunk, mert ismet hosszu ut all elottunk Cobanba, de allitolag ez a Cuchumatanes Highway az egyik legszebb videken visz keresztul. Foly kov.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)