2010. január 20., szerda
2010. január 18., hétfő
Udvozlet Magyarorszag!! Lanquin-bol jelentkezem, egy vilag vegi kis falubol, ahol egy fantasztikus kis paradicsomot hoztak letre kifejezetten gringoknak a Cahaban folyo partjan. Ha el tudtok kepzelni egy varazslatos paradicsomi helyet, na akkor ez az. Hatalmas nagy teruleten csodalatosan parkositott, viragositott kertben bambusztetos, kis teraszos bungalok, elotte fuggoagyakkal, szalonnasuto taborhelyek, ahol estenkent gitarozgatnak, enekelnek az itt "tanyazo" izraeli "barataink", es egy nagy etterem (este barkent es szorakozohelykent uzemel), a hatterben pedig a hompolygo folyo (vadvizi evezni is lehet rajta) es a hegyek. Nekunk nem jutott bungalo, mert ugye nem foglaltunk semmilyen szallast elore, ezert mi egy kis kor alaku nadtetos lodzson fuggoagyakon alszunk. Haat mit mondjak baromi feelinges!!
De azert nem mennek el az ide vezeto ut mellett... Hajnali 5 kor indultunk Nebajbol egy 12 szemelyes kisbusszal. Mar indulaskor kb 15-en ultunk benn, kesobb meg vagy 3 helyen vettunk fel helyi utasokat, amivel eddig a rovidebb utazasaink alkalmaval nem is volt igazan problema, de most egy 5 oras utra indultunk Cobanba, reszben folduton (nem is akarmilyenen), es hat itt most nagyon nem volt mindegy, h milyen "kenyelmi" korulmenyek kozott zakatolunk vegig. Andras szegeny gyakorlatilag fel fenekkel ult egy potszeken es egy csavar allt bele a hataba, Szabi feloldalasan ult, combjaban egy helyi termetes asszonysag konyokevel, aki raadasul mar egy par napja nem lathatott szappant meg vizet, noch dazu nem kicsit volt kehes is, ami hipohonder baratunknal rendesen elrugta a pottyost. Es azert meg biztos ami biztos masik oldalan egy fiucska is ranehezedett. Cobanban at kellett szallnunk egy masik kisbuszba, ahol meg kevesebb volt a hely, Andras oleben konkreten egy kb. 80 kilos helyi emberke ult fel fenekkel - na itt a turelmerol hires Andrasnal is elszakadt mar a cerna, de gyakorlatilag Endren kivul mindannyian totalisan kiakadtunk mar az ut vegere, es akkor meg jott az, h kiszalltunk Lanquinban es onnan meg gyalog kellett felbaktatni a falu kozpontjabol egy dombon at a 32 fokban a 15-20 kilos zsakjainkkal a szallasunkig. Addigra mar mindannyiunkban csak az tartotta a lelket, h egyszer erjunk fel, azonnal elkezdunk inni, es ma csunyan lealjasodunk. Igy is volt ledobtuk a cuccainkat es kettesevel kertuk a sort meg a Cuba Libre-t (ki-ki mit). A hely amugy tenyleg olyan, mint egy nemzetkozi tabor, rengeteg izraeli, amcsi, nemetek, danok, van itt mindenfele nemzetisegu, tobbnyire 20-as- 30-as eveiben jaro fiatalok, akiknek a tobbsege honapokra jottek (nem csak Guatemalaba, hanem a legtobbjuk elindul Mexico-bol es lemennek egesz Del-Amerikaig, es kozben ha elfogy a penzuk, akkor beallnak vhol dolgozni.
A hely masik kulonlegessege, h van gringo kaja, ugyhogy tegnap rantott csirkemellet ettunk sult krumplival es salataval!!!!!!!!! Haaat nem gondoltam volna, h 11-12 nap utan ennyire fog hianyozni a hazai kaja, mert en imadom a mexicoi konyhat, a guatemalai meg hasonlo kicsit csak kevesbe fuszeres, de mint minden jot ezt is hamar meg lehet unni, es hat most rettentoen jol esett egy kis europai etelt enni, megha nem is tudjak ugy elkesziteni itt, mint ahogy otthon megszoktuk, de egyikunk sem panaszkodott :)) Delutan pihi volt, furodtunk a kb 15-16 fokos folyoban (feludito elmeny volt), majd ismet pihi estig, aztan beindult a party feeling, este 7-kor kinyitott a bar, es hat ra is cuppantunk a Cuba Libre "csapra". Nem tudom megmondani, h hany poharral ittunk az amugy kb. 160 Ft-ba kerulo italbol :))), de mindenki szepen becsiccsentett, es csak azt vettuk eszre, h aprankent fogy el a csapat, aki hamarabb "elfaradt", az maszott be a fuggoagyba (vagy a tul nagy lendulet miatt amelle :)))Amugy nagyon jo hangulat volt a barban, volt zene, pulton tancolas minden, ami kell :) Ma reggel viszont 8-kor kelni kellett - na ez nem volt vmi tul jooo - mert indult a gringo jarat (nagy platos auto, hatul alltunk vagy 10-en-12-en rajta)es mentunk a Semuc Champey vizeseshez es a Las Marias barlanghoz. A 9 kilometeres utat tobb mint fel ora alatt tettuk meg, mert borzasztoak itt az utak, de nem bantuk, mert amugy a taj csodalatos, volt miben gyonyorkodni. Mikor megerkeztunk eloszor felmasztunk egy kozeli kilatohoz, ahol vmi csodalatos latvany tarult elenk: turkizkek es elenkzold szinekben pompazo viz erintetlen oserdovel megfuszerezve. A tgnapi darido utan nehezen vettem ra magam, h felmasszak, de jol dontottem, mert ezt az elmenyt igazan kar lett volna kihagyni, raadasul a jo levego teljesen kitisztitotta a kicsit masnapos buksinkat :) Es a legjobb resze ezutan jott: lefele menet egeszen kozelrol lathattunk bogomajmokat, akik Endre szerint nem szoktak ilyen kozel jonni, ehhez kepest nekunk ott pozoltak a fenykepezogep elott...
Totalis oserdo feeling, sikotokztak, rohangaltak a fak kozott, elmondhatatlan elmeny.
Majd lejjebb csorogtunk, egeszen a vizesesig, es megmartoztunk a turkizkek vizben, ami tele volt apro halakkal, akik jelezven, h ez az o felsegteruletuk neha bele-belecsippentettek a labunkba, fenekunkbe, de meg ez sem tudta megzavarni ezt az idilli pillanatot :)
Nemreg ertunk vissza, elotte meg setalgattunk kicsit a faluban, megneztuk a helyi temetot, aminek az az erdekessege, h ok nem lefele, hanem felfele (!!!) temetkeznek, es a sirok mindenfele szinben pompaznak (kek, sarga, zold, rozsaszin, meg amit el birtok kepzelni) van, h tobb sir egymas tetejen, es legfelul giccsesebbnel giccsesebb muviragok, sziv alaku agyon cicomaszott sirdiszek stb...
Felmasztunk a dombra megnezni a falu templomat, ahol eppen mise ment, amibe kicsit belehallgattunk, de mivel en konkretan elajulok a tomjentol (gyerekkorom ota kizarolag a temlom hatuljaban tudok megallni ha tomjeneznek), nna itt meg csak ugy omlott ki a templomajton a fust, ezert inkabb a templom elotti kis platzon nehany helyi kisfiuval kokettaltam, amig a fiuk bent voltak :))
Ma meg itt alszunk egy ejszakat - szerintem ma egy kicsit szolidabb estet tartunk :)) - aztan reggel tovabbmegyunk eszakra a Rio Pasion partjan fekvo Sayaxche varoskajaba, ahonnan majd egy 2 oras csonakuttal a kozeli Petexbatun laguna mocsarvideken at Aguateca romvarosaba erkezunk.
De errol majd legkozelebb fogok bovebben irni. Csok mindenkinek!!! V.
De azert nem mennek el az ide vezeto ut mellett... Hajnali 5 kor indultunk Nebajbol egy 12 szemelyes kisbusszal. Mar indulaskor kb 15-en ultunk benn, kesobb meg vagy 3 helyen vettunk fel helyi utasokat, amivel eddig a rovidebb utazasaink alkalmaval nem is volt igazan problema, de most egy 5 oras utra indultunk Cobanba, reszben folduton (nem is akarmilyenen), es hat itt most nagyon nem volt mindegy, h milyen "kenyelmi" korulmenyek kozott zakatolunk vegig. Andras szegeny gyakorlatilag fel fenekkel ult egy potszeken es egy csavar allt bele a hataba, Szabi feloldalasan ult, combjaban egy helyi termetes asszonysag konyokevel, aki raadasul mar egy par napja nem lathatott szappant meg vizet, noch dazu nem kicsit volt kehes is, ami hipohonder baratunknal rendesen elrugta a pottyost. Es azert meg biztos ami biztos masik oldalan egy fiucska is ranehezedett. Cobanban at kellett szallnunk egy masik kisbuszba, ahol meg kevesebb volt a hely, Andras oleben konkreten egy kb. 80 kilos helyi emberke ult fel fenekkel - na itt a turelmerol hires Andrasnal is elszakadt mar a cerna, de gyakorlatilag Endren kivul mindannyian totalisan kiakadtunk mar az ut vegere, es akkor meg jott az, h kiszalltunk Lanquinban es onnan meg gyalog kellett felbaktatni a falu kozpontjabol egy dombon at a 32 fokban a 15-20 kilos zsakjainkkal a szallasunkig. Addigra mar mindannyiunkban csak az tartotta a lelket, h egyszer erjunk fel, azonnal elkezdunk inni, es ma csunyan lealjasodunk. Igy is volt ledobtuk a cuccainkat es kettesevel kertuk a sort meg a Cuba Libre-t (ki-ki mit). A hely amugy tenyleg olyan, mint egy nemzetkozi tabor, rengeteg izraeli, amcsi, nemetek, danok, van itt mindenfele nemzetisegu, tobbnyire 20-as- 30-as eveiben jaro fiatalok, akiknek a tobbsege honapokra jottek (nem csak Guatemalaba, hanem a legtobbjuk elindul Mexico-bol es lemennek egesz Del-Amerikaig, es kozben ha elfogy a penzuk, akkor beallnak vhol dolgozni.
A hely masik kulonlegessege, h van gringo kaja, ugyhogy tegnap rantott csirkemellet ettunk sult krumplival es salataval!!!!!!!!! Haaat nem gondoltam volna, h 11-12 nap utan ennyire fog hianyozni a hazai kaja, mert en imadom a mexicoi konyhat, a guatemalai meg hasonlo kicsit csak kevesbe fuszeres, de mint minden jot ezt is hamar meg lehet unni, es hat most rettentoen jol esett egy kis europai etelt enni, megha nem is tudjak ugy elkesziteni itt, mint ahogy otthon megszoktuk, de egyikunk sem panaszkodott :)) Delutan pihi volt, furodtunk a kb 15-16 fokos folyoban (feludito elmeny volt), majd ismet pihi estig, aztan beindult a party feeling, este 7-kor kinyitott a bar, es hat ra is cuppantunk a Cuba Libre "csapra". Nem tudom megmondani, h hany poharral ittunk az amugy kb. 160 Ft-ba kerulo italbol :))), de mindenki szepen becsiccsentett, es csak azt vettuk eszre, h aprankent fogy el a csapat, aki hamarabb "elfaradt", az maszott be a fuggoagyba (vagy a tul nagy lendulet miatt amelle :)))Amugy nagyon jo hangulat volt a barban, volt zene, pulton tancolas minden, ami kell :) Ma reggel viszont 8-kor kelni kellett - na ez nem volt vmi tul jooo - mert indult a gringo jarat (nagy platos auto, hatul alltunk vagy 10-en-12-en rajta)es mentunk a Semuc Champey vizeseshez es a Las Marias barlanghoz. A 9 kilometeres utat tobb mint fel ora alatt tettuk meg, mert borzasztoak itt az utak, de nem bantuk, mert amugy a taj csodalatos, volt miben gyonyorkodni. Mikor megerkeztunk eloszor felmasztunk egy kozeli kilatohoz, ahol vmi csodalatos latvany tarult elenk: turkizkek es elenkzold szinekben pompazo viz erintetlen oserdovel megfuszerezve. A tgnapi darido utan nehezen vettem ra magam, h felmasszak, de jol dontottem, mert ezt az elmenyt igazan kar lett volna kihagyni, raadasul a jo levego teljesen kitisztitotta a kicsit masnapos buksinkat :) Es a legjobb resze ezutan jott: lefele menet egeszen kozelrol lathattunk bogomajmokat, akik Endre szerint nem szoktak ilyen kozel jonni, ehhez kepest nekunk ott pozoltak a fenykepezogep elott...
Totalis oserdo feeling, sikotokztak, rohangaltak a fak kozott, elmondhatatlan elmeny.
Majd lejjebb csorogtunk, egeszen a vizesesig, es megmartoztunk a turkizkek vizben, ami tele volt apro halakkal, akik jelezven, h ez az o felsegteruletuk neha bele-belecsippentettek a labunkba, fenekunkbe, de meg ez sem tudta megzavarni ezt az idilli pillanatot :)
Nemreg ertunk vissza, elotte meg setalgattunk kicsit a faluban, megneztuk a helyi temetot, aminek az az erdekessege, h ok nem lefele, hanem felfele (!!!) temetkeznek, es a sirok mindenfele szinben pompaznak (kek, sarga, zold, rozsaszin, meg amit el birtok kepzelni) van, h tobb sir egymas tetejen, es legfelul giccsesebbnel giccsesebb muviragok, sziv alaku agyon cicomaszott sirdiszek stb...
Felmasztunk a dombra megnezni a falu templomat, ahol eppen mise ment, amibe kicsit belehallgattunk, de mivel en konkretan elajulok a tomjentol (gyerekkorom ota kizarolag a temlom hatuljaban tudok megallni ha tomjeneznek), nna itt meg csak ugy omlott ki a templomajton a fust, ezert inkabb a templom elotti kis platzon nehany helyi kisfiuval kokettaltam, amig a fiuk bent voltak :))
Ma meg itt alszunk egy ejszakat - szerintem ma egy kicsit szolidabb estet tartunk :)) - aztan reggel tovabbmegyunk eszakra a Rio Pasion partjan fekvo Sayaxche varoskajaba, ahonnan majd egy 2 oras csonakuttal a kozeli Petexbatun laguna mocsarvideken at Aguateca romvarosaba erkezunk.
De errol majd legkozelebb fogok bovebben irni. Csok mindenkinek!!! V.
2010. január 16., szombat
Haliho! Ujra itt vagyok. Most Nebaj-bol jelentkezem, es mielott folytatnam az utinaplot, elobb kiterek nehany erdekessegre, amit itt Guatemalaban tapasztaltam. Az egyik ilyen dolog, h Guatemalaban nincsen csoki!!! Ezereves kakaotermelo videk, de a kakaopor jelentos reszet exportaljak, max chocolate con leche (azaz csokistej / kakao) formajaban tudsz inni nehany helyen, de nincs csokigyaruk, eddig egyetlen egy helyen San Marcosban skerult egy olyan boltot talalni, ahol volt 2 fele importalt csoki (Snickers, Mars) es egyfele mexicoi csoki. Ennyi. Ott gyorsan fel is tankoltunk, mert hat nem elet az elet csoki nelkul, ugye:) Viszont annal tobb a chips. Szinte minden boltban kaphato, a bolt profiljatol fuggetlenul :), ugyanis nemreg jott be az orszagba, es hihetetlen nagy slager. Jartunkba keltunkbe orszaguton tomerdek chipset szallito teherautot latunk, ahol nagy zsakokban teritik a kulonbozo chipseket. Borzaszto nagy a szegenyseg Guatemalaban, de ha van egy kis penzuk chipsre koltik. Viccesen hangzik, de igy van.
A masik erdekesseg - ami amugy egy pozitivum - hogy sehol nem latni dohanyzo embereket. EGYET SEM!!! Es mindenhol ki van irva, h dohanyozni tilos, amit nekunk gringoknak irnak ki, mert amugy ok abszolut nem dohanyoznak. Viszont ez ram is jo hatassal van, 4 doboz cigit hoztam ki magammal a 3 hetre, es 1 het elteltevel meg mindig az elso doboznak a felenel tartok..
Internet.. Szinte minden utcaban van egy internet kavezo, es rajtunk kivul sok helyi (foleg fiatal) hasznalja, de nem csak netezesre, hanem word doksikban irogatnak (oneletrajz vagy egyeb hivatalos levelet), meg a kisebb gyerekek jatszanak a gepeken. Ertheto, hiszen a haztartasok jelentos reszeben meg TV sincs, nemhogy szamitogep, az internet access-rol mar nem is beszelve. Amugy europai szemmel nem draga az internetezes itt (1 ora 5-10Q kozott van 125-250 Ft).
Egy masik vicces dolog, aminek szemtanuja voltam a San Marcosbol Nebajba buszozasunk alkalmaval az az volt, h a csirkebuszon, ami tobb, mint 1,5-2 orat vitt minket betettek egy DVD-t (mellesleg egy olyan akciofilmet, amit meg Magyarorszagon nem is jatszanak - Mexicon keresztul hamar leer az USA-bol), es a fullra tomott csirkebuszban nepviseletbe oltozott indianok ezerrel a kis TV-re cuppanva neztek a filmet. Mondom nekik ez baromi nagy dolog, mert a legtobbnek otthon nincsen TV-je. (Ez alol Guatemala city, Antigua es nehany nagyobb varos persze kivetelt jelent, de itt videken, ahol most vagyunk nem jellemzo) Ugyanigy a muszaki cikkeket arusito bolt kirakataban is vagy feltucat gyerek ul a kovon es ra van cuppanva a kirakatba kiallitott TV-ben eppen sugarzott filmre vagy musorra. De ma ugyanezt tapasztaltam Chajulban a piacon is, ahol kb 10-12 kis koszos kepu kiskolok vett korbe egy db TV-t, amiben vmi mese ment. Tunemenyesek voltak :)
Uzletek! Nos itt nincsenek nagy plazak, a boltok 90%-a a garazsbol lett kialakitva, igy ahogy mondom, de meg az etkezdek nagy resze is. A legviccesebb egy jogi iroda volt (ezt le is fotoztam), ami szinten egy garazsbol lett kialakitva, szepen ki volt festve, butorok, szamitogep benne, es ult benn a ugyvedur es dolgozgatott. Haat komikus egy latvany volt :)Egy plaza-hoz hasonlo uzlethazat lattunk San Marcosban, de kb annyira kihalt volt, mint a balatoni uzletek oktoberben :)
A helyi kozlekedes az egyik kedvenc temam, erre mar tobbedszer terek ki, most sem hagyhatom ki, h ne adjak meg nemi adalekot a korabban kozzetettekhez. A csirkebuszokrol is sokat irtam mar, de a soforok vezetesi stilusara meg nem tertem ki. Well, mit mondjak mennek mint a meszesek, mindegy, h hegyen-volgyon, kanyargos uton, vagy a varosban megyunk, nyomjak ezerrel, es persze 100m-kent dudalnak. Siman elkezdenek elozni egy belathatatlan kanyarban, csak elotte dudalnak egy orbitalisat, es ezzel le is van tudva.. o jelezte, h jon es kesz. Gondolom emiatt van az, hogy az orszaguton (!!!) szinte lepten nyomon bazi nagy fekvorendoroket helyeztek el, de meg ez sem nagyon riasztja el oket, picit fekez, dob egy baromi nagyot a buszon, de akkorat, h majd bevered a fejed a plafonba, es megy tovabb.
Jjja es siman szoptatnak a nok a buszon, ez teljesen termeszetes, mint ahogy az is, h a piacon, de lattam mar szoptato not az utcan is egy villanyoszlopnak tamaszkodva.
Haaat gyerek az van boven!!! Itt 1 negyzetkilometeren tobb gyerek van, mint nalunk egy egesz keruletben (na jo a 8. kerulet getto resze kivetelt kepez:)). Minden utca hemzseg a gyerektol, de nagyon jo feje, mindenhol utanunk szolna, vagy utanunk szaladnak. Nagyon kis cukik :)
Az utolso erdekesseg, aztan most mar tenyleg folytatom az utinaplot :) Guatemalaban eddig mindenhol maximalis volt a mobil terero. Ez egyszeruen hihetetlen. Erden (a fovarostol 21km-re) a Brigieknek ki kell menni a kert egyik sarkaba telefonalni, mert mashol szakadozik a terero, itt meg az utolso kis porfeszekbol is tudtam sms-ezni a baratokkal, csaladdal. Mondjuk rengeteg mobil atjatszot latni szana szerte, amit valoszinuleg az utobbi 1-2 evben epithettek ki. De ugyanilzen rohamtempoban epulnek az utak is, Endre csak kamillazik, h 1 ev alatt menni uj ut epult, es azt kell mondjam SZUPER minosegben. Hat ebben is lenne mit tanulnunk a guatemalaiaktol.
Na ennyit mara az erdekessegekrol, legkozelebb majd meg folytatom...
Na vhol ott hagytam abba, h San Marcosban pihentunk egy napot, a 3 srac meg megmaszta a Tajumulcot. Hajnali 5 korul indultak es du 5 korul ertek vissza (du 2-3-ra terveztek), ebbol is latszott, h jo dontes volt, h nem mentem, tutira nem birtam volna az elozo 3 napi turazgatasok utan. Picit sajnalom, h ez nekem kimaradt, de nem banom, kellett az az 1 nap pihi.
Masnap reggel, azaz a 8. napon egy hosszabb utazas vart rank, ugyanis San Marcosbol fel kellett jutnunk Nebaj-ig az ixil majak kozpontjaba. Itt lehet amugy latni a legdiszesebb, legszinesebb maja nepviseletet, bar ma mar tobbnyire csak a nok es a kislanyok viselik, de tenyleg gyonyoruek. A szallasunk egy helyi hostelben van, a 4 fiu van egy szobaban 2 db 2 emeletes agyon (tiszta koli feeling:)), en meg bekerultem 2 amerikai csaj melle harmadiknak, ok 9 honapot toltenek itt kinn Guatemalaban, dolgoznak a hostelben ill az alatta levo kifejezetten gringoknak (kulfoldieknek) letrehozott kavezo/etterem-ben, es mellette spanyolt tanulnak. De sok olyan kulfoldi is van itt Nebajban, akik csak nyelvet tanulni jonnek es helyi csaladoknal laknak. Na az eleg feelinges lehet!! :)) En amugy ezt a koli feelinget is nagyon birom, van egy kis tarsalgonk (sala), ahova este befeszkeltuk magunkat a sracokkal es nemi vilagmegvalto beszelgetes kozepette fenekere vertunk a nap folyaman vett egy uveg helyi rumnak. Ma (a 9. napon) kicsit tovabb aludhattunk (1/2 8 - 3/4 8 korul keltunk), mert reggeli utan a szomszedos Chajul varoskajaba utaztunk egy helyi kisbuszban (ma megdontottuk amugy az eddigi rekordot: 30-an ultunk a 16 szemelyes kisbuszban - U can imagine :))Tunemenyes varoska, itt aztan tenyleg szinte mindenki nepviseletben jar, a meg termekeny nok(gyk: menopauza elottiek) szines pom-pom vegu salat tekernek a fejukre, a mar idosebb asszonyok pedig szines asztalteritonek tuno (amugy sulyra nagyon nehez)stolafeleseget kotnek a fejukre, es abban setalgatnak a 30 fok melegben, mikozben rajtunk egy szal poloban is folyik a viz es folyamatosan keressuk az arnyekot. Hatalmas nyuzsgo piac fogad minket - huuu ezt IMADOM!!!, sot a templomteren egy helyi vallasi performance-ban is reszunk volt, 2-3 fiatalember il concreto transzba esve adott elo kulonbozo konyorgeseket es imadsagokat, egy eleg hangos hatterzenevel, amit kesobb a varoska feletti dombot megmaszva fentrol is ugy hallottunk, mintha meg a teren allnank.
A Chajultol kb 30 percnyi kellemes setara levo dombtetore amugy azert kaptattunk fel, mert abban biztunk, h szemtanui lehetunk egy maya aldozatbemutatasnak. Multkor ugye pont lekestunk rola, de most szerencsenk volt, mert mar a varoska hatarabol lattuk, h fustol fenn a dombteto. Felertunk es abban a rendkivuli kegyben volt reszunk, hogy a 83 eves emberke, aki a ceremoniat tartotta odahivott minket, kozvetlen kozel - Endre evek ota jar ki, es elmondasa szerint ilyet nem szoktak kulfoldieknek megengedni, o is csak tavolabbrol nezhette eddig - de most gyakorlatilag ott alltunk mindannyian a tuz korul. Endre ugye folyekonyan beszel spanyolul, igy tudott a bacsikaval kommunikalni. Megkerdezte tolunk, h honnan jottunk, o mondta, h Magyarorszagrol. Akkor beletett meg jopar gyertyat a tuzbe, ugy hogy a gyertyak kanoca osszert kor alakban a tuz kozepen majd a kezet az egnek emelve minden iranyba elmondott egy imat, majd megaldotta Magyarorszagot es a magyarokat, majd mindannyiunkat ott helyben megaldott, es vagy 3-szor elmondta, h mennyire orul, h mi ilyen messzire utaztunk, h megismerjuk az o kulturajukat, majd mindannyiunkat megolelt. Felejthetetlen elmeny volt!
Chajulbol Nebajba hazafele jovet tettunk egy kis kiterot, egy kb 1-1,5 oras turat egy vizeshez, majd leintettunk 2 tuk-tukot a fouton es visszajottunk vele Nebajba.
Holnap megint koran kelunk, mert ismet hosszu ut all elottunk Cobanba, de allitolag ez a Cuchumatanes Highway az egyik legszebb videken visz keresztul. Foly kov.
A masik erdekesseg - ami amugy egy pozitivum - hogy sehol nem latni dohanyzo embereket. EGYET SEM!!! Es mindenhol ki van irva, h dohanyozni tilos, amit nekunk gringoknak irnak ki, mert amugy ok abszolut nem dohanyoznak. Viszont ez ram is jo hatassal van, 4 doboz cigit hoztam ki magammal a 3 hetre, es 1 het elteltevel meg mindig az elso doboznak a felenel tartok..
Internet.. Szinte minden utcaban van egy internet kavezo, es rajtunk kivul sok helyi (foleg fiatal) hasznalja, de nem csak netezesre, hanem word doksikban irogatnak (oneletrajz vagy egyeb hivatalos levelet), meg a kisebb gyerekek jatszanak a gepeken. Ertheto, hiszen a haztartasok jelentos reszeben meg TV sincs, nemhogy szamitogep, az internet access-rol mar nem is beszelve. Amugy europai szemmel nem draga az internetezes itt (1 ora 5-10Q kozott van 125-250 Ft).
Egy masik vicces dolog, aminek szemtanuja voltam a San Marcosbol Nebajba buszozasunk alkalmaval az az volt, h a csirkebuszon, ami tobb, mint 1,5-2 orat vitt minket betettek egy DVD-t (mellesleg egy olyan akciofilmet, amit meg Magyarorszagon nem is jatszanak - Mexicon keresztul hamar leer az USA-bol), es a fullra tomott csirkebuszban nepviseletbe oltozott indianok ezerrel a kis TV-re cuppanva neztek a filmet. Mondom nekik ez baromi nagy dolog, mert a legtobbnek otthon nincsen TV-je. (Ez alol Guatemala city, Antigua es nehany nagyobb varos persze kivetelt jelent, de itt videken, ahol most vagyunk nem jellemzo) Ugyanigy a muszaki cikkeket arusito bolt kirakataban is vagy feltucat gyerek ul a kovon es ra van cuppanva a kirakatba kiallitott TV-ben eppen sugarzott filmre vagy musorra. De ma ugyanezt tapasztaltam Chajulban a piacon is, ahol kb 10-12 kis koszos kepu kiskolok vett korbe egy db TV-t, amiben vmi mese ment. Tunemenyesek voltak :)
Uzletek! Nos itt nincsenek nagy plazak, a boltok 90%-a a garazsbol lett kialakitva, igy ahogy mondom, de meg az etkezdek nagy resze is. A legviccesebb egy jogi iroda volt (ezt le is fotoztam), ami szinten egy garazsbol lett kialakitva, szepen ki volt festve, butorok, szamitogep benne, es ult benn a ugyvedur es dolgozgatott. Haat komikus egy latvany volt :)Egy plaza-hoz hasonlo uzlethazat lattunk San Marcosban, de kb annyira kihalt volt, mint a balatoni uzletek oktoberben :)
A helyi kozlekedes az egyik kedvenc temam, erre mar tobbedszer terek ki, most sem hagyhatom ki, h ne adjak meg nemi adalekot a korabban kozzetettekhez. A csirkebuszokrol is sokat irtam mar, de a soforok vezetesi stilusara meg nem tertem ki. Well, mit mondjak mennek mint a meszesek, mindegy, h hegyen-volgyon, kanyargos uton, vagy a varosban megyunk, nyomjak ezerrel, es persze 100m-kent dudalnak. Siman elkezdenek elozni egy belathatatlan kanyarban, csak elotte dudalnak egy orbitalisat, es ezzel le is van tudva.. o jelezte, h jon es kesz. Gondolom emiatt van az, hogy az orszaguton (!!!) szinte lepten nyomon bazi nagy fekvorendoroket helyeztek el, de meg ez sem nagyon riasztja el oket, picit fekez, dob egy baromi nagyot a buszon, de akkorat, h majd bevered a fejed a plafonba, es megy tovabb.
Jjja es siman szoptatnak a nok a buszon, ez teljesen termeszetes, mint ahogy az is, h a piacon, de lattam mar szoptato not az utcan is egy villanyoszlopnak tamaszkodva.
Haaat gyerek az van boven!!! Itt 1 negyzetkilometeren tobb gyerek van, mint nalunk egy egesz keruletben (na jo a 8. kerulet getto resze kivetelt kepez:)). Minden utca hemzseg a gyerektol, de nagyon jo feje, mindenhol utanunk szolna, vagy utanunk szaladnak. Nagyon kis cukik :)
Az utolso erdekesseg, aztan most mar tenyleg folytatom az utinaplot :) Guatemalaban eddig mindenhol maximalis volt a mobil terero. Ez egyszeruen hihetetlen. Erden (a fovarostol 21km-re) a Brigieknek ki kell menni a kert egyik sarkaba telefonalni, mert mashol szakadozik a terero, itt meg az utolso kis porfeszekbol is tudtam sms-ezni a baratokkal, csaladdal. Mondjuk rengeteg mobil atjatszot latni szana szerte, amit valoszinuleg az utobbi 1-2 evben epithettek ki. De ugyanilzen rohamtempoban epulnek az utak is, Endre csak kamillazik, h 1 ev alatt menni uj ut epult, es azt kell mondjam SZUPER minosegben. Hat ebben is lenne mit tanulnunk a guatemalaiaktol.
Na ennyit mara az erdekessegekrol, legkozelebb majd meg folytatom...
Na vhol ott hagytam abba, h San Marcosban pihentunk egy napot, a 3 srac meg megmaszta a Tajumulcot. Hajnali 5 korul indultak es du 5 korul ertek vissza (du 2-3-ra terveztek), ebbol is latszott, h jo dontes volt, h nem mentem, tutira nem birtam volna az elozo 3 napi turazgatasok utan. Picit sajnalom, h ez nekem kimaradt, de nem banom, kellett az az 1 nap pihi.
Masnap reggel, azaz a 8. napon egy hosszabb utazas vart rank, ugyanis San Marcosbol fel kellett jutnunk Nebaj-ig az ixil majak kozpontjaba. Itt lehet amugy latni a legdiszesebb, legszinesebb maja nepviseletet, bar ma mar tobbnyire csak a nok es a kislanyok viselik, de tenyleg gyonyoruek. A szallasunk egy helyi hostelben van, a 4 fiu van egy szobaban 2 db 2 emeletes agyon (tiszta koli feeling:)), en meg bekerultem 2 amerikai csaj melle harmadiknak, ok 9 honapot toltenek itt kinn Guatemalaban, dolgoznak a hostelben ill az alatta levo kifejezetten gringoknak (kulfoldieknek) letrehozott kavezo/etterem-ben, es mellette spanyolt tanulnak. De sok olyan kulfoldi is van itt Nebajban, akik csak nyelvet tanulni jonnek es helyi csaladoknal laknak. Na az eleg feelinges lehet!! :)) En amugy ezt a koli feelinget is nagyon birom, van egy kis tarsalgonk (sala), ahova este befeszkeltuk magunkat a sracokkal es nemi vilagmegvalto beszelgetes kozepette fenekere vertunk a nap folyaman vett egy uveg helyi rumnak. Ma (a 9. napon) kicsit tovabb aludhattunk (1/2 8 - 3/4 8 korul keltunk), mert reggeli utan a szomszedos Chajul varoskajaba utaztunk egy helyi kisbuszban (ma megdontottuk amugy az eddigi rekordot: 30-an ultunk a 16 szemelyes kisbuszban - U can imagine :))Tunemenyes varoska, itt aztan tenyleg szinte mindenki nepviseletben jar, a meg termekeny nok(gyk: menopauza elottiek) szines pom-pom vegu salat tekernek a fejukre, a mar idosebb asszonyok pedig szines asztalteritonek tuno (amugy sulyra nagyon nehez)stolafeleseget kotnek a fejukre, es abban setalgatnak a 30 fok melegben, mikozben rajtunk egy szal poloban is folyik a viz es folyamatosan keressuk az arnyekot. Hatalmas nyuzsgo piac fogad minket - huuu ezt IMADOM!!!, sot a templomteren egy helyi vallasi performance-ban is reszunk volt, 2-3 fiatalember il concreto transzba esve adott elo kulonbozo konyorgeseket es imadsagokat, egy eleg hangos hatterzenevel, amit kesobb a varoska feletti dombot megmaszva fentrol is ugy hallottunk, mintha meg a teren allnank.
A Chajultol kb 30 percnyi kellemes setara levo dombtetore amugy azert kaptattunk fel, mert abban biztunk, h szemtanui lehetunk egy maya aldozatbemutatasnak. Multkor ugye pont lekestunk rola, de most szerencsenk volt, mert mar a varoska hatarabol lattuk, h fustol fenn a dombteto. Felertunk es abban a rendkivuli kegyben volt reszunk, hogy a 83 eves emberke, aki a ceremoniat tartotta odahivott minket, kozvetlen kozel - Endre evek ota jar ki, es elmondasa szerint ilyet nem szoktak kulfoldieknek megengedni, o is csak tavolabbrol nezhette eddig - de most gyakorlatilag ott alltunk mindannyian a tuz korul. Endre ugye folyekonyan beszel spanyolul, igy tudott a bacsikaval kommunikalni. Megkerdezte tolunk, h honnan jottunk, o mondta, h Magyarorszagrol. Akkor beletett meg jopar gyertyat a tuzbe, ugy hogy a gyertyak kanoca osszert kor alakban a tuz kozepen majd a kezet az egnek emelve minden iranyba elmondott egy imat, majd megaldotta Magyarorszagot es a magyarokat, majd mindannyiunkat ott helyben megaldott, es vagy 3-szor elmondta, h mennyire orul, h mi ilyen messzire utaztunk, h megismerjuk az o kulturajukat, majd mindannyiunkat megolelt. Felejthetetlen elmeny volt!
Chajulbol Nebajba hazafele jovet tettunk egy kis kiterot, egy kb 1-1,5 oras turat egy vizeshez, majd leintettunk 2 tuk-tukot a fouton es visszajottunk vele Nebajba.
Holnap megint koran kelunk, mert ismet hosszu ut all elottunk Cobanba, de allitolag ez a Cuchumatanes Highway az egyik legszebb videken visz keresztul. Foly kov.
2010. január 14., csütörtök
2010. január 13., szerda
Sziasztok! Tobben reklamaltatok, h hol vannak az igert kepek. Nos kb mar 700 fotot lottem a kozel egy het alatt, de sajna eddig meg egyik internet cafe-ban sem volt kartyaolvaso, legalabbis olyan nem, ami az en kartyamrol leszedne a kepeket, de azert nem adom fel. Ha megsem sikerulne, akkor majd otthon tartunk egy elmenybeszamolos vetitest...
Nnna vhol ott tartottam legutobb, h 11-en, hetfon hajnalban 3-kor keltunk, mert 4-kor mar indult fel a buszunk Santa Clara-ba, ahonnan egy kb 50 perces eros hegymenettel lehetett feljutni a 2100m-es Indian Orra. Azert kellett ilyen koran kelnunk, h tutira felerjunk, mire 6.20 korul a nap felkel, ugyanis errol a pontrol az egesz Atitlan tavat es a kornyezo hegyeket meg lehet csodálni a felkelo nap varazslatos fenyeben. Mondanom sem kell egy lelek nem volt meg az utcakon hajnali f5 korul, amikor a helyi munkasokat szallito busz kidobott minket Santa Clara egyik szolidan megvilagitott utcacskajaban. Probaltunk volna keresni vkit, aki utba igazit minket, h melyik osvenyen induljunk el, de egy jo darabig egy teremtett lelket sem lattunk, csak nehany kobor kutya kovalygott el mellettunk. Apropo kobor kutyak: meg kiutazasunk elott olvastam tobb helyen, h Guatemalaban mennyi kobor kutya van, es kicsit paraztam is elore, h mi lesz ha nekunk tamadnak vhol. Mondjuk kaptunk Tetanuszt is, de azert nem orultem volna neki, ha megkostolgatnanak. Szoval valoban rengeteg a kobor kutya, sokszor falkakba verodve csallingaznak az utcakon, meg a faluk kozott, de abszolut szelidek es baratsagosak. Ahol lehet etetjuk oket a maradekainkkal, mert sajnaljuk csoringereket. A helyiek nem bannak veluk tul jol, valszeg azert mert nekik sincs sokszor mit enni, akkor meg majd talan a kutyakat fogjak kenyeztetni. Szoval itt a kutyak nem olyan kis hazikedvencek, mint nalunk. Amelyik eppen nem kobor, az ki van kotve, es van, h napokig nem kapnak enni. Szornyen gebek szegenyek, es borzaszto ezt latni :(
Visszaterve az alapsztorihoz (mert aztan baromira el birok veszni a reszletekbe, meg tenyleg annyi mindenrol lehetne meg irni, h csak nnna :)), szoval ott rottuk hajnalban az utcakat Santa Clara-ban mint 4 musketas, mire az elso embert meglattuk, aki el is igazitott minket, ugyhogy hamarosan ra is leltunk egy szuk kis gyalogosvenyre, ami Santa Clara-bol San Pedro-ba vezet at, es amin keresztul - mint a nap folyaman kesobb tapasztaltuk - rengeteg helyi jar at gyalog dolgozni, gyerekek iskolaba stb..Feher embernek kb 1,5 ora gyalogut, amit ok 45-50 perc alatt tesznek meg, papucskaban, a nok nepviseletben stb.. Mi turabakancsban es turaszeroban nem tudtunk veluk lepest tartani.. Na de nem ugrom elore.. Felcsatoltuk a fejlamapakat es olyan hajnali 5 ora korul elindultunk az osvenyen San Pedro iranyaba. Kumma sotet volt, de nagyon feelinges volt fejlampaval baktatni egy keskeny kis dzsungel osvenyen. Csak annyit tudtunk, h vhol majd lesz egy kis elagazas, ahol nekunk majd felfele kell mennunk, de hal Istennek addigra mar talalkoztunk munkaba sieto helyiekkel, igy a segitsegukkel raleltunk az utunkra. Onnan meg egy 25-30 perc meneteles volt felfele, mire eljutottunk a mara mar egesz jol kiepitett kilatohelyhez. Ertsd ahogy mondom, egy helyi szivar telken all ez a csucs, es bambuszbol, meg fabol epitett egy komoly kis kilatot, szekekkel, fotelekkel stb, szoval teljes kenyelemben nezheted a napfelkletet. (Ennek persze ara van, mint itt mindennek, mert a gazda altalaban ott all a kapuban es szedi be a kis kapuadojat. Nekunk most makunk volt, vagy beteg volt, vagy csak tovabb lustalkodott aznap, mert se le, se fel nem talalkoztunk vele). Nos, ahogy felertunk nem telt bele sok ido, aprankent erkeztek fel mas napfelkeltere ehezo kulfoldiek, 2 sved lany es egy ir srac egy helyi vezetovel, meg egy masik kis 3 fos csoport, asszem talan danok, ugyhogy mig vartuk, h a nap elobukjon a hegyek kozul, tartottunk egy kis eszmecseret, ki hol jart, mit latott, hova erdemes menni stb, majd a sved lanyok helyi vezetoje forro kavet varazsolt elo a zsakjabol, amit muanyag poharakban szervirozott, es amivel - volt olyan jo fej - minket is megkinalt. Hat mit mondjak nagyon jol jott, mert kumma hideg volt ott fenn hajnalban, 3 reteg ruha, kapucnis dzseki, plussz egy kis vekony kesztyu is volt rajtam, es igy sem volt melegem. Ez persze csak addig tartott mig fel nem jott a nap, utana percenkent vettem le magamrol egy reteget. A napfelkelte valoban csodalatos volt fentrol, raadasul mig fent voltunk pont kitort a Fuego vulkan a tavolban, es lattuk, ahogy az oldalan hompolyog le az izzo lava, es omlik ki a fust belole.. Hat akkor mar azt is lencsevegre kaptuk persze :)
Meg egy jo masfel oras battyogas volt lefele, mire gyalog beertunk a San Pedro-val szomszedos telepules szelere. Leintettuk az elso kisbuszt, aki eloszor 10 Q-ert (240Ft) akart elvinni minket, de aztan Endre pikk-pakk lealkudta 5-re, igy mar pattantunk is be. Onnan meg jooo 2km lett volna San Pedro varoskaja, ahol a szallasunk volt, de addigra mar egyikunk sem kivant egy lepest sem tenni. Gyors reggeli a tegnapi kis amigo-nal, ahol baromi jo salsa zene volt, es elozo este hivott is, h menjek be ingyen salsa oktatasra, de a San Pedro vulkan megmaszasa utan vhogy egyetlen porcikam sem kivant salsa-zni :) Reggeli utan pakolas es irany a kikotobe, ahonnan csonakkal vissza Panajachelbe, majd onnan ismet csirkebuszokkal tobbszori atszallassal Xela-ba. A csonakutra meg annyit visszaternek, h itt ezek a csonakok is ugy mukodnek, mint a csirkebuszok, nagy ordibalas a kikotoben, h melyik hova megy, utkozben pedig leintegeteses alapon minden kis stegen megallnak, ahonnan vki integet. Nincs semmi menetrend, es barmennyi (ahogy mondom) embert felvesznek, meg ha a vegen egymas oleben is ulnek az emberek. Szoval itt a helykihasznaltsag boven 100% felett van. :)A masik erdekesseg igy a kozlekedessel kapcsolatban az az, h a legtobb embernek kis platos autoja vagy kisbusza van, pont azert, mert utkozben barki barkit leinthet, es 2-3-5 Q-ert elviszi azon az uton, amin amugy is jar. Mi is utaztunk igy mar nemegyszer, de a platon utazast eloszor tegnap elvezhettuk, amikor a Chikaban vulkan kratertavahoz akartunk feljutni a nagyzsakokkal.. Baro elmeny volt!!! :)Hihetetlen kedvesek ezek az emberek, es bar mindenhol megneznek minket, de segitenek mindenben, mindenhol befogadnak minket, es szeretettel vesznek korul.
Na szoval vhol ott tartottam, h tegnapelott (11-en) delutan megerkeztunk Xela-ba, ahol a cuccaink lepakolasa utan felmentunk egy maig aktivan hasznalt maya aldozati helyre, ami egy hegy tetejen all (a valtozatossag kedveert masztunk megint egy kicsit felfele :)). Mikor felertunk pont akkor lett vege egy ilyen aldozati szertartasnak. Ezt ugy kell elkepzelni, h van egy ember (mamacska vagy papacska), aki, mint egy pap levezenyli a szertartast, melynek kereteben gyumolcsot, kenyeret,egyeb eteleket es italokat, sokszor elo allatokat aldoznak fel a jobb elet, tobb penz, jobb egeszseg stb. remenyeben. Tobb ilyen fustolgo kis kupacot is lattunk, meg rengeteg kobor kutyat, akik kapargattak ki a meg nem teljesen lekozmalt maradekokat a hamuk fogsagabol. Kicsit visszas is volt nekem, h ez egy szent helyuk es hagyjak, h a kobor kutyak ott kapargasszanak..Lefele menet bementunk egy helyi harci maszk-keszito muhelybe, ahol megcsodaltuk a sok szines fabol faragott es kezzel festett maszkot, amit manapsag mar csak kulonbozo sziesztak alkalmaval tanc kozben viselnek nehanyan. A helyi TV egyik musoraban pont volt szerencsem latni egy ilyen esemenyt, ahol maszkban tancoltak :)Eleg vicces volt. Amugy is vicces ahogy tancolnak, nekem ossze-vissza tipeges-topogasnak tunt, nem egy latvanyos, szep tanc, mint a kubai salsa, vagy egyeb mas latin tancok (samba, rumba stb.)
A maszkmuhelybol visszaterve tettunk egy kis setat a varoskaban, bementunk a varos fo templomaba, amit mi gringok (feherek, kulfoldiek) csak az oldalbejaraton keresztul kozelithettunk meg - sok helyivel egyetemben, ugyanis a fo bejaraton csak bizonyos magasabb rendu mamacskak es papacskak mehetnek be (pl akik a szertartasokat is tartjak fenn a hegyen). Eppen nem mise ment, hanem a mise elotti kozos rozsafuzert imadkoztak. Egyebkent annyira mas itt egy katolikus templom mint nalunk, minden fabol faragott, a teto, az oltarok, a szobrok.. Egyebkent nagyon hangulatos volt. Itt ternek ki egy par mondat erejeig a vallashoz. A guatemalaiak jelentos resze katolikus vallasu, raadasul nagyon meghatarozza a hit az eletuket, rendszeresen jarnak misere, kozos imadsagokra, vagy csak ugy napkozben beugranak 5 percre egyet imadkozni. (JJa es meg a biciklit is betoljak a templomba, sot fotoztam Antigua-ban egy mellekoltart. ahova ki volt kotve egy bicikli :)) Jezus neve, kepe szinte mindehol kinn van, szinte minden buszon van elol egy Jezus kep (matrica), vagy ki van irva, h Jesus vive, azaz Jezus el, de ha nem Jezus, akkor Szuz Maria kepe, boltok ajtajan, kocsik szelvedojen, mindenhol, ez itt teljesen termeszetes.
A templombol kijove vegigsetaltunk a helyi piacon, vettunk egy-ket erdekes helyi gyumolcsot, es egy neniketol nehany szeletet a sajat maga sutotte ananasztortabol. Ez volt a szulinapi tortam :)Egesz fincsi volt :)
Xela eleg magasan fekszik a hegyekben, igy brutal hideg volt, mikor mar lement a nap. En 2-3 reteg ruhaban + halozsakban aludtam, de igy sem volt melegem. Nem ugy reggel, mikor arra ebredtem, h ajjjjaj a helyi kor engem is utolert, irany a kozos helyiseg a folyoson!!! Aztan gyorsan 3 szentabletta es egy solus (belfertotlenito), ugyanis meg fel ora es indulunk tovabb San Marcosba (ahonnan most is irok Nektek), utkozben erintve a mar emlitett Chikaban kratertavat. Haat a tegnapi napomat rendesen megbelyegezte a hasmars, ahol csak lehetett szaladtam konnyiteni magamon, ennek koszonhetoen meg eleg gyengenek is ereztem magam, de azert felmasztam a hegyre a tobbiekkel, h onnan megcsodaljam a koderdon keresztul a kratertavat, de onnan mar nem vallatam, h 582 lepcson (a fiuk megszamoltak) lemenjek a tohoz es onnan vissza, hanem mi Szabival fenn maradtunk a kilatonal, es ott megvartuk a sracokat. Addig nyomtunk egy-ket kor rablo romit, h vhogy elussuk az idot :)
A hegyrol vissaerve ismet talaltunk egy csaladot, akiknek a platos autojan hatul meg volt annyi hely, h epp felferjunk, bar a lefele ut mar kicsit kenyelmetlenebb volt tobbeknek, nekem meg pont jutott hely a kerekdobon, ugyhogy en lefele is elveztem, soooot!!! Ok levittek minket a falu kozpontjaba, onnan meg egy helyieket szallito kisbusszal mentunk tovabb (11 szemelyes kisbuszban 19-en...el tudjatok kepzelni:)) San Juan-ba, ahonnan meg egy jo 40 perces buszozassal ertunk San Marcosba, aki Szent Mark apostolrol kapta a nevet, es a varoska televan az o jelkepevel, azaz az oroszlannal. Oroszlanos kapuk, kisebb nagyobb oroszlanszobrok szerte a varosban, es a ketedralis kapuja is tele van oroszlannal. Maga a varoska az elso modernebb varos Guatemala-ban, ahol eddig voltunk, itt mar alig viselnek nepviseletet, csak az idosebbek, es ott is csak az asszonyok, de azert ez a varoska is eleg szegenykes. Most epitenek egy csomo utat..nagy a felfordulas. Amugy is hatalmas fejlodesen megy keresztul Guatemala, Endre szerint 2-3 ev alatt hihetetlenul sok aszfaltut epult, es ez a folyamat most is tart...
A 3 srac (Endre, Gabor, Andras) ma felmaszott a Tajumulco-ra, ami a 4220m-es magassagaval a legnagyobb vulkan Guatemalaban, es bar verzo szivvel, de nekem le kellett mondanom, mert ad1 borzasszto izomlazam volt (van is meg) a San Pedro maszastol, meg az Indian Orrtol, ad2 meg tegnap este is hasmenesem volt, es hulla faradt is voltam, ma meg megint hajnali 4-kor kellett volna kelni, es ez igy egyutt nekem sok volt. Az embernek tisztaban kell lenni a hataraival, en most suroltam, es ugy iteltem meg, h ha most eromon felul megmaszom a Tajumulcot - ami nem is biztos, h sikerult volna - akkor megjobban kicsinalom magam, es az a hatralevo 2 het rovasara ment volna, igy meg ma kipihenem magam es ujult erovel mgyek bele az elottunk allo kalandokba :) Azt hiszem - es igy utolag is ugy ertekelem - hogy ez egy nagyon jo dontest volt! (A Tajumulco nem megy arrebb, meg megmaszhatom legkozelebb is :)) Szabi amugy sem maszott volna Tajumulcot a 2-szer mutott terdevel, igy ma tartunk egy pihenonapot, f10-ig aludtunk, aztan reggeliztunk egyet a fo teren (ahol meg most is all egy baromi magas, feldiszitett karacsonyfa :)), aztan nyakunkba vattuk a varoskat... NNa innen folytatom legkozelebb!! Pussz, V.
Nnna vhol ott tartottam legutobb, h 11-en, hetfon hajnalban 3-kor keltunk, mert 4-kor mar indult fel a buszunk Santa Clara-ba, ahonnan egy kb 50 perces eros hegymenettel lehetett feljutni a 2100m-es Indian Orra. Azert kellett ilyen koran kelnunk, h tutira felerjunk, mire 6.20 korul a nap felkel, ugyanis errol a pontrol az egesz Atitlan tavat es a kornyezo hegyeket meg lehet csodálni a felkelo nap varazslatos fenyeben. Mondanom sem kell egy lelek nem volt meg az utcakon hajnali f5 korul, amikor a helyi munkasokat szallito busz kidobott minket Santa Clara egyik szolidan megvilagitott utcacskajaban. Probaltunk volna keresni vkit, aki utba igazit minket, h melyik osvenyen induljunk el, de egy jo darabig egy teremtett lelket sem lattunk, csak nehany kobor kutya kovalygott el mellettunk. Apropo kobor kutyak: meg kiutazasunk elott olvastam tobb helyen, h Guatemalaban mennyi kobor kutya van, es kicsit paraztam is elore, h mi lesz ha nekunk tamadnak vhol. Mondjuk kaptunk Tetanuszt is, de azert nem orultem volna neki, ha megkostolgatnanak. Szoval valoban rengeteg a kobor kutya, sokszor falkakba verodve csallingaznak az utcakon, meg a faluk kozott, de abszolut szelidek es baratsagosak. Ahol lehet etetjuk oket a maradekainkkal, mert sajnaljuk csoringereket. A helyiek nem bannak veluk tul jol, valszeg azert mert nekik sincs sokszor mit enni, akkor meg majd talan a kutyakat fogjak kenyeztetni. Szoval itt a kutyak nem olyan kis hazikedvencek, mint nalunk. Amelyik eppen nem kobor, az ki van kotve, es van, h napokig nem kapnak enni. Szornyen gebek szegenyek, es borzaszto ezt latni :(
Visszaterve az alapsztorihoz (mert aztan baromira el birok veszni a reszletekbe, meg tenyleg annyi mindenrol lehetne meg irni, h csak nnna :)), szoval ott rottuk hajnalban az utcakat Santa Clara-ban mint 4 musketas, mire az elso embert meglattuk, aki el is igazitott minket, ugyhogy hamarosan ra is leltunk egy szuk kis gyalogosvenyre, ami Santa Clara-bol San Pedro-ba vezet at, es amin keresztul - mint a nap folyaman kesobb tapasztaltuk - rengeteg helyi jar at gyalog dolgozni, gyerekek iskolaba stb..Feher embernek kb 1,5 ora gyalogut, amit ok 45-50 perc alatt tesznek meg, papucskaban, a nok nepviseletben stb.. Mi turabakancsban es turaszeroban nem tudtunk veluk lepest tartani.. Na de nem ugrom elore.. Felcsatoltuk a fejlamapakat es olyan hajnali 5 ora korul elindultunk az osvenyen San Pedro iranyaba. Kumma sotet volt, de nagyon feelinges volt fejlampaval baktatni egy keskeny kis dzsungel osvenyen. Csak annyit tudtunk, h vhol majd lesz egy kis elagazas, ahol nekunk majd felfele kell mennunk, de hal Istennek addigra mar talalkoztunk munkaba sieto helyiekkel, igy a segitsegukkel raleltunk az utunkra. Onnan meg egy 25-30 perc meneteles volt felfele, mire eljutottunk a mara mar egesz jol kiepitett kilatohelyhez. Ertsd ahogy mondom, egy helyi szivar telken all ez a csucs, es bambuszbol, meg fabol epitett egy komoly kis kilatot, szekekkel, fotelekkel stb, szoval teljes kenyelemben nezheted a napfelkletet. (Ennek persze ara van, mint itt mindennek, mert a gazda altalaban ott all a kapuban es szedi be a kis kapuadojat. Nekunk most makunk volt, vagy beteg volt, vagy csak tovabb lustalkodott aznap, mert se le, se fel nem talalkoztunk vele). Nos, ahogy felertunk nem telt bele sok ido, aprankent erkeztek fel mas napfelkeltere ehezo kulfoldiek, 2 sved lany es egy ir srac egy helyi vezetovel, meg egy masik kis 3 fos csoport, asszem talan danok, ugyhogy mig vartuk, h a nap elobukjon a hegyek kozul, tartottunk egy kis eszmecseret, ki hol jart, mit latott, hova erdemes menni stb, majd a sved lanyok helyi vezetoje forro kavet varazsolt elo a zsakjabol, amit muanyag poharakban szervirozott, es amivel - volt olyan jo fej - minket is megkinalt. Hat mit mondjak nagyon jol jott, mert kumma hideg volt ott fenn hajnalban, 3 reteg ruha, kapucnis dzseki, plussz egy kis vekony kesztyu is volt rajtam, es igy sem volt melegem. Ez persze csak addig tartott mig fel nem jott a nap, utana percenkent vettem le magamrol egy reteget. A napfelkelte valoban csodalatos volt fentrol, raadasul mig fent voltunk pont kitort a Fuego vulkan a tavolban, es lattuk, ahogy az oldalan hompolyog le az izzo lava, es omlik ki a fust belole.. Hat akkor mar azt is lencsevegre kaptuk persze :)
Meg egy jo masfel oras battyogas volt lefele, mire gyalog beertunk a San Pedro-val szomszedos telepules szelere. Leintettuk az elso kisbuszt, aki eloszor 10 Q-ert (240Ft) akart elvinni minket, de aztan Endre pikk-pakk lealkudta 5-re, igy mar pattantunk is be. Onnan meg jooo 2km lett volna San Pedro varoskaja, ahol a szallasunk volt, de addigra mar egyikunk sem kivant egy lepest sem tenni. Gyors reggeli a tegnapi kis amigo-nal, ahol baromi jo salsa zene volt, es elozo este hivott is, h menjek be ingyen salsa oktatasra, de a San Pedro vulkan megmaszasa utan vhogy egyetlen porcikam sem kivant salsa-zni :) Reggeli utan pakolas es irany a kikotobe, ahonnan csonakkal vissza Panajachelbe, majd onnan ismet csirkebuszokkal tobbszori atszallassal Xela-ba. A csonakutra meg annyit visszaternek, h itt ezek a csonakok is ugy mukodnek, mint a csirkebuszok, nagy ordibalas a kikotoben, h melyik hova megy, utkozben pedig leintegeteses alapon minden kis stegen megallnak, ahonnan vki integet. Nincs semmi menetrend, es barmennyi (ahogy mondom) embert felvesznek, meg ha a vegen egymas oleben is ulnek az emberek. Szoval itt a helykihasznaltsag boven 100% felett van. :)A masik erdekesseg igy a kozlekedessel kapcsolatban az az, h a legtobb embernek kis platos autoja vagy kisbusza van, pont azert, mert utkozben barki barkit leinthet, es 2-3-5 Q-ert elviszi azon az uton, amin amugy is jar. Mi is utaztunk igy mar nemegyszer, de a platon utazast eloszor tegnap elvezhettuk, amikor a Chikaban vulkan kratertavahoz akartunk feljutni a nagyzsakokkal.. Baro elmeny volt!!! :)Hihetetlen kedvesek ezek az emberek, es bar mindenhol megneznek minket, de segitenek mindenben, mindenhol befogadnak minket, es szeretettel vesznek korul.
Na szoval vhol ott tartottam, h tegnapelott (11-en) delutan megerkeztunk Xela-ba, ahol a cuccaink lepakolasa utan felmentunk egy maig aktivan hasznalt maya aldozati helyre, ami egy hegy tetejen all (a valtozatossag kedveert masztunk megint egy kicsit felfele :)). Mikor felertunk pont akkor lett vege egy ilyen aldozati szertartasnak. Ezt ugy kell elkepzelni, h van egy ember (mamacska vagy papacska), aki, mint egy pap levezenyli a szertartast, melynek kereteben gyumolcsot, kenyeret,egyeb eteleket es italokat, sokszor elo allatokat aldoznak fel a jobb elet, tobb penz, jobb egeszseg stb. remenyeben. Tobb ilyen fustolgo kis kupacot is lattunk, meg rengeteg kobor kutyat, akik kapargattak ki a meg nem teljesen lekozmalt maradekokat a hamuk fogsagabol. Kicsit visszas is volt nekem, h ez egy szent helyuk es hagyjak, h a kobor kutyak ott kapargasszanak..Lefele menet bementunk egy helyi harci maszk-keszito muhelybe, ahol megcsodaltuk a sok szines fabol faragott es kezzel festett maszkot, amit manapsag mar csak kulonbozo sziesztak alkalmaval tanc kozben viselnek nehanyan. A helyi TV egyik musoraban pont volt szerencsem latni egy ilyen esemenyt, ahol maszkban tancoltak :)Eleg vicces volt. Amugy is vicces ahogy tancolnak, nekem ossze-vissza tipeges-topogasnak tunt, nem egy latvanyos, szep tanc, mint a kubai salsa, vagy egyeb mas latin tancok (samba, rumba stb.)
A maszkmuhelybol visszaterve tettunk egy kis setat a varoskaban, bementunk a varos fo templomaba, amit mi gringok (feherek, kulfoldiek) csak az oldalbejaraton keresztul kozelithettunk meg - sok helyivel egyetemben, ugyanis a fo bejaraton csak bizonyos magasabb rendu mamacskak es papacskak mehetnek be (pl akik a szertartasokat is tartjak fenn a hegyen). Eppen nem mise ment, hanem a mise elotti kozos rozsafuzert imadkoztak. Egyebkent annyira mas itt egy katolikus templom mint nalunk, minden fabol faragott, a teto, az oltarok, a szobrok.. Egyebkent nagyon hangulatos volt. Itt ternek ki egy par mondat erejeig a vallashoz. A guatemalaiak jelentos resze katolikus vallasu, raadasul nagyon meghatarozza a hit az eletuket, rendszeresen jarnak misere, kozos imadsagokra, vagy csak ugy napkozben beugranak 5 percre egyet imadkozni. (JJa es meg a biciklit is betoljak a templomba, sot fotoztam Antigua-ban egy mellekoltart. ahova ki volt kotve egy bicikli :)) Jezus neve, kepe szinte mindehol kinn van, szinte minden buszon van elol egy Jezus kep (matrica), vagy ki van irva, h Jesus vive, azaz Jezus el, de ha nem Jezus, akkor Szuz Maria kepe, boltok ajtajan, kocsik szelvedojen, mindenhol, ez itt teljesen termeszetes.
A templombol kijove vegigsetaltunk a helyi piacon, vettunk egy-ket erdekes helyi gyumolcsot, es egy neniketol nehany szeletet a sajat maga sutotte ananasztortabol. Ez volt a szulinapi tortam :)Egesz fincsi volt :)
Xela eleg magasan fekszik a hegyekben, igy brutal hideg volt, mikor mar lement a nap. En 2-3 reteg ruhaban + halozsakban aludtam, de igy sem volt melegem. Nem ugy reggel, mikor arra ebredtem, h ajjjjaj a helyi kor engem is utolert, irany a kozos helyiseg a folyoson!!! Aztan gyorsan 3 szentabletta es egy solus (belfertotlenito), ugyanis meg fel ora es indulunk tovabb San Marcosba (ahonnan most is irok Nektek), utkozben erintve a mar emlitett Chikaban kratertavat. Haat a tegnapi napomat rendesen megbelyegezte a hasmars, ahol csak lehetett szaladtam konnyiteni magamon, ennek koszonhetoen meg eleg gyengenek is ereztem magam, de azert felmasztam a hegyre a tobbiekkel, h onnan megcsodaljam a koderdon keresztul a kratertavat, de onnan mar nem vallatam, h 582 lepcson (a fiuk megszamoltak) lemenjek a tohoz es onnan vissza, hanem mi Szabival fenn maradtunk a kilatonal, es ott megvartuk a sracokat. Addig nyomtunk egy-ket kor rablo romit, h vhogy elussuk az idot :)
A hegyrol vissaerve ismet talaltunk egy csaladot, akiknek a platos autojan hatul meg volt annyi hely, h epp felferjunk, bar a lefele ut mar kicsit kenyelmetlenebb volt tobbeknek, nekem meg pont jutott hely a kerekdobon, ugyhogy en lefele is elveztem, soooot!!! Ok levittek minket a falu kozpontjaba, onnan meg egy helyieket szallito kisbusszal mentunk tovabb (11 szemelyes kisbuszban 19-en...el tudjatok kepzelni:)) San Juan-ba, ahonnan meg egy jo 40 perces buszozassal ertunk San Marcosba, aki Szent Mark apostolrol kapta a nevet, es a varoska televan az o jelkepevel, azaz az oroszlannal. Oroszlanos kapuk, kisebb nagyobb oroszlanszobrok szerte a varosban, es a ketedralis kapuja is tele van oroszlannal. Maga a varoska az elso modernebb varos Guatemala-ban, ahol eddig voltunk, itt mar alig viselnek nepviseletet, csak az idosebbek, es ott is csak az asszonyok, de azert ez a varoska is eleg szegenykes. Most epitenek egy csomo utat..nagy a felfordulas. Amugy is hatalmas fejlodesen megy keresztul Guatemala, Endre szerint 2-3 ev alatt hihetetlenul sok aszfaltut epult, es ez a folyamat most is tart...
A 3 srac (Endre, Gabor, Andras) ma felmaszott a Tajumulco-ra, ami a 4220m-es magassagaval a legnagyobb vulkan Guatemalaban, es bar verzo szivvel, de nekem le kellett mondanom, mert ad1 borzasszto izomlazam volt (van is meg) a San Pedro maszastol, meg az Indian Orrtol, ad2 meg tegnap este is hasmenesem volt, es hulla faradt is voltam, ma meg megint hajnali 4-kor kellett volna kelni, es ez igy egyutt nekem sok volt. Az embernek tisztaban kell lenni a hataraival, en most suroltam, es ugy iteltem meg, h ha most eromon felul megmaszom a Tajumulcot - ami nem is biztos, h sikerult volna - akkor megjobban kicsinalom magam, es az a hatralevo 2 het rovasara ment volna, igy meg ma kipihenem magam es ujult erovel mgyek bele az elottunk allo kalandokba :) Azt hiszem - es igy utolag is ugy ertekelem - hogy ez egy nagyon jo dontest volt! (A Tajumulco nem megy arrebb, meg megmaszhatom legkozelebb is :)) Szabi amugy sem maszott volna Tajumulcot a 2-szer mutott terdevel, igy ma tartunk egy pihenonapot, f10-ig aludtunk, aztan reggeliztunk egyet a fo teren (ahol meg most is all egy baromi magas, feldiszitett karacsonyfa :)), aztan nyakunkba vattuk a varoskat... NNa innen folytatom legkozelebb!! Pussz, V.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
