2010. január 18., hétfő

Udvozlet Magyarorszag!! Lanquin-bol jelentkezem, egy vilag vegi kis falubol, ahol egy fantasztikus kis paradicsomot hoztak letre kifejezetten gringoknak a Cahaban folyo partjan. Ha el tudtok kepzelni egy varazslatos paradicsomi helyet, na akkor ez az. Hatalmas nagy teruleten csodalatosan parkositott, viragositott kertben bambusztetos, kis teraszos bungalok, elotte fuggoagyakkal, szalonnasuto taborhelyek, ahol estenkent gitarozgatnak, enekelnek az itt "tanyazo" izraeli "barataink", es egy nagy etterem (este barkent es szorakozohelykent uzemel), a hatterben pedig a hompolygo folyo (vadvizi evezni is lehet rajta) es a hegyek. Nekunk nem jutott bungalo, mert ugye nem foglaltunk semmilyen szallast elore, ezert mi egy kis kor alaku nadtetos lodzson fuggoagyakon alszunk. Haat mit mondjak baromi feelinges!!
De azert nem mennek el az ide vezeto ut mellett... Hajnali 5 kor indultunk Nebajbol egy 12 szemelyes kisbusszal. Mar indulaskor kb 15-en ultunk benn, kesobb meg vagy 3 helyen vettunk fel helyi utasokat, amivel eddig a rovidebb utazasaink alkalmaval nem is volt igazan problema, de most egy 5 oras utra indultunk Cobanba, reszben folduton (nem is akarmilyenen), es hat itt most nagyon nem volt mindegy, h milyen "kenyelmi" korulmenyek kozott zakatolunk vegig. Andras szegeny gyakorlatilag fel fenekkel ult egy potszeken es egy csavar allt bele a hataba, Szabi feloldalasan ult, combjaban egy helyi termetes asszonysag konyokevel, aki raadasul mar egy par napja nem lathatott szappant meg vizet, noch dazu nem kicsit volt kehes is, ami hipohonder baratunknal rendesen elrugta a pottyost. Es azert meg biztos ami biztos masik oldalan egy fiucska is ranehezedett. Cobanban at kellett szallnunk egy masik kisbuszba, ahol meg kevesebb volt a hely, Andras oleben konkreten egy kb. 80 kilos helyi emberke ult fel fenekkel - na itt a turelmerol hires Andrasnal is elszakadt mar a cerna, de gyakorlatilag Endren kivul mindannyian totalisan kiakadtunk mar az ut vegere, es akkor meg jott az, h kiszalltunk Lanquinban es onnan meg gyalog kellett felbaktatni a falu kozpontjabol egy dombon at a 32 fokban a 15-20 kilos zsakjainkkal a szallasunkig. Addigra mar mindannyiunkban csak az tartotta a lelket, h egyszer erjunk fel, azonnal elkezdunk inni, es ma csunyan lealjasodunk. Igy is volt ledobtuk a cuccainkat es kettesevel kertuk a sort meg a Cuba Libre-t (ki-ki mit). A hely amugy tenyleg olyan, mint egy nemzetkozi tabor, rengeteg izraeli, amcsi, nemetek, danok, van itt mindenfele nemzetisegu, tobbnyire 20-as- 30-as eveiben jaro fiatalok, akiknek a tobbsege honapokra jottek (nem csak Guatemalaba, hanem a legtobbjuk elindul Mexico-bol es lemennek egesz Del-Amerikaig, es kozben ha elfogy a penzuk, akkor beallnak vhol dolgozni.
A hely masik kulonlegessege, h van gringo kaja, ugyhogy tegnap rantott csirkemellet ettunk sult krumplival es salataval!!!!!!!!! Haaat nem gondoltam volna, h 11-12 nap utan ennyire fog hianyozni a hazai kaja, mert en imadom a mexicoi konyhat, a guatemalai meg hasonlo kicsit csak kevesbe fuszeres, de mint minden jot ezt is hamar meg lehet unni, es hat most rettentoen jol esett egy kis europai etelt enni, megha nem is tudjak ugy elkesziteni itt, mint ahogy otthon megszoktuk, de egyikunk sem panaszkodott :)) Delutan pihi volt, furodtunk a kb 15-16 fokos folyoban (feludito elmeny volt), majd ismet pihi estig, aztan beindult a party feeling, este 7-kor kinyitott a bar, es hat ra is cuppantunk a Cuba Libre "csapra". Nem tudom megmondani, h hany poharral ittunk az amugy kb. 160 Ft-ba kerulo italbol :))), de mindenki szepen becsiccsentett, es csak azt vettuk eszre, h aprankent fogy el a csapat, aki hamarabb "elfaradt", az maszott be a fuggoagyba (vagy a tul nagy lendulet miatt amelle :)))Amugy nagyon jo hangulat volt a barban, volt zene, pulton tancolas minden, ami kell :) Ma reggel viszont 8-kor kelni kellett - na ez nem volt vmi tul jooo - mert indult a gringo jarat (nagy platos auto, hatul alltunk vagy 10-en-12-en rajta)es mentunk a Semuc Champey vizeseshez es a Las Marias barlanghoz. A 9 kilometeres utat tobb mint fel ora alatt tettuk meg, mert borzasztoak itt az utak, de nem bantuk, mert amugy a taj csodalatos, volt miben gyonyorkodni. Mikor megerkeztunk eloszor felmasztunk egy kozeli kilatohoz, ahol vmi csodalatos latvany tarult elenk: turkizkek es elenkzold szinekben pompazo viz erintetlen oserdovel megfuszerezve. A tgnapi darido utan nehezen vettem ra magam, h felmasszak, de jol dontottem, mert ezt az elmenyt igazan kar lett volna kihagyni, raadasul a jo levego teljesen kitisztitotta a kicsit masnapos buksinkat :) Es a legjobb resze ezutan jott: lefele menet egeszen kozelrol lathattunk bogomajmokat, akik Endre szerint nem szoktak ilyen kozel jonni, ehhez kepest nekunk ott pozoltak a fenykepezogep elott...
Totalis oserdo feeling, sikotokztak, rohangaltak a fak kozott, elmondhatatlan elmeny.
Majd lejjebb csorogtunk, egeszen a vizesesig, es megmartoztunk a turkizkek vizben, ami tele volt apro halakkal, akik jelezven, h ez az o felsegteruletuk neha bele-belecsippentettek a labunkba, fenekunkbe, de meg ez sem tudta megzavarni ezt az idilli pillanatot :)
Nemreg ertunk vissza, elotte meg setalgattunk kicsit a faluban, megneztuk a helyi temetot, aminek az az erdekessege, h ok nem lefele, hanem felfele (!!!) temetkeznek, es a sirok mindenfele szinben pompaznak (kek, sarga, zold, rozsaszin, meg amit el birtok kepzelni) van, h tobb sir egymas tetejen, es legfelul giccsesebbnel giccsesebb muviragok, sziv alaku agyon cicomaszott sirdiszek stb...
Felmasztunk a dombra megnezni a falu templomat, ahol eppen mise ment, amibe kicsit belehallgattunk, de mivel en konkretan elajulok a tomjentol (gyerekkorom ota kizarolag a temlom hatuljaban tudok megallni ha tomjeneznek), nna itt meg csak ugy omlott ki a templomajton a fust, ezert inkabb a templom elotti kis platzon nehany helyi kisfiuval kokettaltam, amig a fiuk bent voltak :))
Ma meg itt alszunk egy ejszakat - szerintem ma egy kicsit szolidabb estet tartunk :)) - aztan reggel tovabbmegyunk eszakra a Rio Pasion partjan fekvo Sayaxche varoskajaba, ahonnan majd egy 2 oras csonakuttal a kozeli Petexbatun laguna mocsarvideken at Aguateca romvarosaba erkezunk.
De errol majd legkozelebb fogok bovebben irni. Csok mindenkinek!!! V.

2010. január 16., szombat

Haliho! Ujra itt vagyok. Most Nebaj-bol jelentkezem, es mielott folytatnam az utinaplot, elobb kiterek nehany erdekessegre, amit itt Guatemalaban tapasztaltam. Az egyik ilyen dolog, h Guatemalaban nincsen csoki!!! Ezereves kakaotermelo videk, de a kakaopor jelentos reszet exportaljak, max chocolate con leche (azaz csokistej / kakao) formajaban tudsz inni nehany helyen, de nincs csokigyaruk, eddig egyetlen egy helyen San Marcosban skerult egy olyan boltot talalni, ahol volt 2 fele importalt csoki (Snickers, Mars) es egyfele mexicoi csoki. Ennyi. Ott gyorsan fel is tankoltunk, mert hat nem elet az elet csoki nelkul, ugye:) Viszont annal tobb a chips. Szinte minden boltban kaphato, a bolt profiljatol fuggetlenul :), ugyanis nemreg jott be az orszagba, es hihetetlen nagy slager. Jartunkba keltunkbe orszaguton tomerdek chipset szallito teherautot latunk, ahol nagy zsakokban teritik a kulonbozo chipseket. Borzaszto nagy a szegenyseg Guatemalaban, de ha van egy kis penzuk chipsre koltik. Viccesen hangzik, de igy van.
A masik erdekesseg - ami amugy egy pozitivum - hogy sehol nem latni dohanyzo embereket. EGYET SEM!!! Es mindenhol ki van irva, h dohanyozni tilos, amit nekunk gringoknak irnak ki, mert amugy ok abszolut nem dohanyoznak. Viszont ez ram is jo hatassal van, 4 doboz cigit hoztam ki magammal a 3 hetre, es 1 het elteltevel meg mindig az elso doboznak a felenel tartok..
Internet.. Szinte minden utcaban van egy internet kavezo, es rajtunk kivul sok helyi (foleg fiatal) hasznalja, de nem csak netezesre, hanem word doksikban irogatnak (oneletrajz vagy egyeb hivatalos levelet), meg a kisebb gyerekek jatszanak a gepeken. Ertheto, hiszen a haztartasok jelentos reszeben meg TV sincs, nemhogy szamitogep, az internet access-rol mar nem is beszelve. Amugy europai szemmel nem draga az internetezes itt (1 ora 5-10Q kozott van 125-250 Ft).
Egy masik vicces dolog, aminek szemtanuja voltam a San Marcosbol Nebajba buszozasunk alkalmaval az az volt, h a csirkebuszon, ami tobb, mint 1,5-2 orat vitt minket betettek egy DVD-t (mellesleg egy olyan akciofilmet, amit meg Magyarorszagon nem is jatszanak - Mexicon keresztul hamar leer az USA-bol), es a fullra tomott csirkebuszban nepviseletbe oltozott indianok ezerrel a kis TV-re cuppanva neztek a filmet. Mondom nekik ez baromi nagy dolog, mert a legtobbnek otthon nincsen TV-je. (Ez alol Guatemala city, Antigua es nehany nagyobb varos persze kivetelt jelent, de itt videken, ahol most vagyunk nem jellemzo) Ugyanigy a muszaki cikkeket arusito bolt kirakataban is vagy feltucat gyerek ul a kovon es ra van cuppanva a kirakatba kiallitott TV-ben eppen sugarzott filmre vagy musorra. De ma ugyanezt tapasztaltam Chajulban a piacon is, ahol kb 10-12 kis koszos kepu kiskolok vett korbe egy db TV-t, amiben vmi mese ment. Tunemenyesek voltak :)
Uzletek! Nos itt nincsenek nagy plazak, a boltok 90%-a a garazsbol lett kialakitva, igy ahogy mondom, de meg az etkezdek nagy resze is. A legviccesebb egy jogi iroda volt (ezt le is fotoztam), ami szinten egy garazsbol lett kialakitva, szepen ki volt festve, butorok, szamitogep benne, es ult benn a ugyvedur es dolgozgatott. Haat komikus egy latvany volt :)Egy plaza-hoz hasonlo uzlethazat lattunk San Marcosban, de kb annyira kihalt volt, mint a balatoni uzletek oktoberben :)
A helyi kozlekedes az egyik kedvenc temam, erre mar tobbedszer terek ki, most sem hagyhatom ki, h ne adjak meg nemi adalekot a korabban kozzetettekhez. A csirkebuszokrol is sokat irtam mar, de a soforok vezetesi stilusara meg nem tertem ki. Well, mit mondjak mennek mint a meszesek, mindegy, h hegyen-volgyon, kanyargos uton, vagy a varosban megyunk, nyomjak ezerrel, es persze 100m-kent dudalnak. Siman elkezdenek elozni egy belathatatlan kanyarban, csak elotte dudalnak egy orbitalisat, es ezzel le is van tudva.. o jelezte, h jon es kesz. Gondolom emiatt van az, hogy az orszaguton (!!!) szinte lepten nyomon bazi nagy fekvorendoroket helyeztek el, de meg ez sem nagyon riasztja el oket, picit fekez, dob egy baromi nagyot a buszon, de akkorat, h majd bevered a fejed a plafonba, es megy tovabb.
Jjja es siman szoptatnak a nok a buszon, ez teljesen termeszetes, mint ahogy az is, h a piacon, de lattam mar szoptato not az utcan is egy villanyoszlopnak tamaszkodva.
Haaat gyerek az van boven!!! Itt 1 negyzetkilometeren tobb gyerek van, mint nalunk egy egesz keruletben (na jo a 8. kerulet getto resze kivetelt kepez:)). Minden utca hemzseg a gyerektol, de nagyon jo feje, mindenhol utanunk szolna, vagy utanunk szaladnak. Nagyon kis cukik :)
Az utolso erdekesseg, aztan most mar tenyleg folytatom az utinaplot :) Guatemalaban eddig mindenhol maximalis volt a mobil terero. Ez egyszeruen hihetetlen. Erden (a fovarostol 21km-re) a Brigieknek ki kell menni a kert egyik sarkaba telefonalni, mert mashol szakadozik a terero, itt meg az utolso kis porfeszekbol is tudtam sms-ezni a baratokkal, csaladdal. Mondjuk rengeteg mobil atjatszot latni szana szerte, amit valoszinuleg az utobbi 1-2 evben epithettek ki. De ugyanilzen rohamtempoban epulnek az utak is, Endre csak kamillazik, h 1 ev alatt menni uj ut epult, es azt kell mondjam SZUPER minosegben. Hat ebben is lenne mit tanulnunk a guatemalaiaktol.
Na ennyit mara az erdekessegekrol, legkozelebb majd meg folytatom...
Na vhol ott hagytam abba, h San Marcosban pihentunk egy napot, a 3 srac meg megmaszta a Tajumulcot. Hajnali 5 korul indultak es du 5 korul ertek vissza (du 2-3-ra terveztek), ebbol is latszott, h jo dontes volt, h nem mentem, tutira nem birtam volna az elozo 3 napi turazgatasok utan. Picit sajnalom, h ez nekem kimaradt, de nem banom, kellett az az 1 nap pihi.
Masnap reggel, azaz a 8. napon egy hosszabb utazas vart rank, ugyanis San Marcosbol fel kellett jutnunk Nebaj-ig az ixil majak kozpontjaba. Itt lehet amugy latni a legdiszesebb, legszinesebb maja nepviseletet, bar ma mar tobbnyire csak a nok es a kislanyok viselik, de tenyleg gyonyoruek. A szallasunk egy helyi hostelben van, a 4 fiu van egy szobaban 2 db 2 emeletes agyon (tiszta koli feeling:)), en meg bekerultem 2 amerikai csaj melle harmadiknak, ok 9 honapot toltenek itt kinn Guatemalaban, dolgoznak a hostelben ill az alatta levo kifejezetten gringoknak (kulfoldieknek) letrehozott kavezo/etterem-ben, es mellette spanyolt tanulnak. De sok olyan kulfoldi is van itt Nebajban, akik csak nyelvet tanulni jonnek es helyi csaladoknal laknak. Na az eleg feelinges lehet!! :)) En amugy ezt a koli feelinget is nagyon birom, van egy kis tarsalgonk (sala), ahova este befeszkeltuk magunkat a sracokkal es nemi vilagmegvalto beszelgetes kozepette fenekere vertunk a nap folyaman vett egy uveg helyi rumnak. Ma (a 9. napon) kicsit tovabb aludhattunk (1/2 8 - 3/4 8 korul keltunk), mert reggeli utan a szomszedos Chajul varoskajaba utaztunk egy helyi kisbuszban (ma megdontottuk amugy az eddigi rekordot: 30-an ultunk a 16 szemelyes kisbuszban - U can imagine :))Tunemenyes varoska, itt aztan tenyleg szinte mindenki nepviseletben jar, a meg termekeny nok(gyk: menopauza elottiek) szines pom-pom vegu salat tekernek a fejukre, a mar idosebb asszonyok pedig szines asztalteritonek tuno (amugy sulyra nagyon nehez)stolafeleseget kotnek a fejukre, es abban setalgatnak a 30 fok melegben, mikozben rajtunk egy szal poloban is folyik a viz es folyamatosan keressuk az arnyekot. Hatalmas nyuzsgo piac fogad minket - huuu ezt IMADOM!!!, sot a templomteren egy helyi vallasi performance-ban is reszunk volt, 2-3 fiatalember il concreto transzba esve adott elo kulonbozo konyorgeseket es imadsagokat, egy eleg hangos hatterzenevel, amit kesobb a varoska feletti dombot megmaszva fentrol is ugy hallottunk, mintha meg a teren allnank.
A Chajultol kb 30 percnyi kellemes setara levo dombtetore amugy azert kaptattunk fel, mert abban biztunk, h szemtanui lehetunk egy maya aldozatbemutatasnak. Multkor ugye pont lekestunk rola, de most szerencsenk volt, mert mar a varoska hatarabol lattuk, h fustol fenn a dombteto. Felertunk es abban a rendkivuli kegyben volt reszunk, hogy a 83 eves emberke, aki a ceremoniat tartotta odahivott minket, kozvetlen kozel - Endre evek ota jar ki, es elmondasa szerint ilyet nem szoktak kulfoldieknek megengedni, o is csak tavolabbrol nezhette eddig - de most gyakorlatilag ott alltunk mindannyian a tuz korul. Endre ugye folyekonyan beszel spanyolul, igy tudott a bacsikaval kommunikalni. Megkerdezte tolunk, h honnan jottunk, o mondta, h Magyarorszagrol. Akkor beletett meg jopar gyertyat a tuzbe, ugy hogy a gyertyak kanoca osszert kor alakban a tuz kozepen majd a kezet az egnek emelve minden iranyba elmondott egy imat, majd megaldotta Magyarorszagot es a magyarokat, majd mindannyiunkat ott helyben megaldott, es vagy 3-szor elmondta, h mennyire orul, h mi ilyen messzire utaztunk, h megismerjuk az o kulturajukat, majd mindannyiunkat megolelt. Felejthetetlen elmeny volt!
Chajulbol Nebajba hazafele jovet tettunk egy kis kiterot, egy kb 1-1,5 oras turat egy vizeshez, majd leintettunk 2 tuk-tukot a fouton es visszajottunk vele Nebajba.
Holnap megint koran kelunk, mert ismet hosszu ut all elottunk Cobanba, de allitolag ez a Cuchumatanes Highway az egyik legszebb videken visz keresztul. Foly kov.

2010. január 13., szerda

Sziasztok! Tobben reklamaltatok, h hol vannak az igert kepek. Nos kb mar 700 fotot lottem a kozel egy het alatt, de sajna eddig meg egyik internet cafe-ban sem volt kartyaolvaso, legalabbis olyan nem, ami az en kartyamrol leszedne a kepeket, de azert nem adom fel. Ha megsem sikerulne, akkor majd otthon tartunk egy elmenybeszamolos vetitest...
Nnna vhol ott tartottam legutobb, h 11-en, hetfon hajnalban 3-kor keltunk, mert 4-kor mar indult fel a buszunk Santa Clara-ba, ahonnan egy kb 50 perces eros hegymenettel lehetett feljutni a 2100m-es Indian Orra. Azert kellett ilyen koran kelnunk, h tutira felerjunk, mire 6.20 korul a nap felkel, ugyanis errol a pontrol az egesz Atitlan tavat es a kornyezo hegyeket meg lehet csodálni a felkelo nap varazslatos fenyeben. Mondanom sem kell egy lelek nem volt meg az utcakon hajnali f5 korul, amikor a helyi munkasokat szallito busz kidobott minket Santa Clara egyik szolidan megvilagitott utcacskajaban. Probaltunk volna keresni vkit, aki utba igazit minket, h melyik osvenyen induljunk el, de egy jo darabig egy teremtett lelket sem lattunk, csak nehany kobor kutya kovalygott el mellettunk. Apropo kobor kutyak: meg kiutazasunk elott olvastam tobb helyen, h Guatemalaban mennyi kobor kutya van, es kicsit paraztam is elore, h mi lesz ha nekunk tamadnak vhol. Mondjuk kaptunk Tetanuszt is, de azert nem orultem volna neki, ha megkostolgatnanak. Szoval valoban rengeteg a kobor kutya, sokszor falkakba verodve csallingaznak az utcakon, meg a faluk kozott, de abszolut szelidek es baratsagosak. Ahol lehet etetjuk oket a maradekainkkal, mert sajnaljuk csoringereket. A helyiek nem bannak veluk tul jol, valszeg azert mert nekik sincs sokszor mit enni, akkor meg majd talan a kutyakat fogjak kenyeztetni. Szoval itt a kutyak nem olyan kis hazikedvencek, mint nalunk. Amelyik eppen nem kobor, az ki van kotve, es van, h napokig nem kapnak enni. Szornyen gebek szegenyek, es borzaszto ezt latni :(
Visszaterve az alapsztorihoz (mert aztan baromira el birok veszni a reszletekbe, meg tenyleg annyi mindenrol lehetne meg irni, h csak nnna :)), szoval ott rottuk hajnalban az utcakat Santa Clara-ban mint 4 musketas, mire az elso embert meglattuk, aki el is igazitott minket, ugyhogy hamarosan ra is leltunk egy szuk kis gyalogosvenyre, ami Santa Clara-bol San Pedro-ba vezet at, es amin keresztul - mint a nap folyaman kesobb tapasztaltuk - rengeteg helyi jar at gyalog dolgozni, gyerekek iskolaba stb..Feher embernek kb 1,5 ora gyalogut, amit ok 45-50 perc alatt tesznek meg, papucskaban, a nok nepviseletben stb.. Mi turabakancsban es turaszeroban nem tudtunk veluk lepest tartani.. Na de nem ugrom elore.. Felcsatoltuk a fejlamapakat es olyan hajnali 5 ora korul elindultunk az osvenyen San Pedro iranyaba. Kumma sotet volt, de nagyon feelinges volt fejlampaval baktatni egy keskeny kis dzsungel osvenyen. Csak annyit tudtunk, h vhol majd lesz egy kis elagazas, ahol nekunk majd felfele kell mennunk, de hal Istennek addigra mar talalkoztunk munkaba sieto helyiekkel, igy a segitsegukkel raleltunk az utunkra. Onnan meg egy 25-30 perc meneteles volt felfele, mire eljutottunk a mara mar egesz jol kiepitett kilatohelyhez. Ertsd ahogy mondom, egy helyi szivar telken all ez a csucs, es bambuszbol, meg fabol epitett egy komoly kis kilatot, szekekkel, fotelekkel stb, szoval teljes kenyelemben nezheted a napfelkletet. (Ennek persze ara van, mint itt mindennek, mert a gazda altalaban ott all a kapuban es szedi be a kis kapuadojat. Nekunk most makunk volt, vagy beteg volt, vagy csak tovabb lustalkodott aznap, mert se le, se fel nem talalkoztunk vele). Nos, ahogy felertunk nem telt bele sok ido, aprankent erkeztek fel mas napfelkeltere ehezo kulfoldiek, 2 sved lany es egy ir srac egy helyi vezetovel, meg egy masik kis 3 fos csoport, asszem talan danok, ugyhogy mig vartuk, h a nap elobukjon a hegyek kozul, tartottunk egy kis eszmecseret, ki hol jart, mit latott, hova erdemes menni stb, majd a sved lanyok helyi vezetoje forro kavet varazsolt elo a zsakjabol, amit muanyag poharakban szervirozott, es amivel - volt olyan jo fej - minket is megkinalt. Hat mit mondjak nagyon jol jott, mert kumma hideg volt ott fenn hajnalban, 3 reteg ruha, kapucnis dzseki, plussz egy kis vekony kesztyu is volt rajtam, es igy sem volt melegem. Ez persze csak addig tartott mig fel nem jott a nap, utana percenkent vettem le magamrol egy reteget. A napfelkelte valoban csodalatos volt fentrol, raadasul mig fent voltunk pont kitort a Fuego vulkan a tavolban, es lattuk, ahogy az oldalan hompolyog le az izzo lava, es omlik ki a fust belole.. Hat akkor mar azt is lencsevegre kaptuk persze :)
Meg egy jo masfel oras battyogas volt lefele, mire gyalog beertunk a San Pedro-val szomszedos telepules szelere. Leintettuk az elso kisbuszt, aki eloszor 10 Q-ert (240Ft) akart elvinni minket, de aztan Endre pikk-pakk lealkudta 5-re, igy mar pattantunk is be. Onnan meg jooo 2km lett volna San Pedro varoskaja, ahol a szallasunk volt, de addigra mar egyikunk sem kivant egy lepest sem tenni. Gyors reggeli a tegnapi kis amigo-nal, ahol baromi jo salsa zene volt, es elozo este hivott is, h menjek be ingyen salsa oktatasra, de a San Pedro vulkan megmaszasa utan vhogy egyetlen porcikam sem kivant salsa-zni :) Reggeli utan pakolas es irany a kikotobe, ahonnan csonakkal vissza Panajachelbe, majd onnan ismet csirkebuszokkal tobbszori atszallassal Xela-ba. A csonakutra meg annyit visszaternek, h itt ezek a csonakok is ugy mukodnek, mint a csirkebuszok, nagy ordibalas a kikotoben, h melyik hova megy, utkozben pedig leintegeteses alapon minden kis stegen megallnak, ahonnan vki integet. Nincs semmi menetrend, es barmennyi (ahogy mondom) embert felvesznek, meg ha a vegen egymas oleben is ulnek az emberek. Szoval itt a helykihasznaltsag boven 100% felett van. :)A masik erdekesseg igy a kozlekedessel kapcsolatban az az, h a legtobb embernek kis platos autoja vagy kisbusza van, pont azert, mert utkozben barki barkit leinthet, es 2-3-5 Q-ert elviszi azon az uton, amin amugy is jar. Mi is utaztunk igy mar nemegyszer, de a platon utazast eloszor tegnap elvezhettuk, amikor a Chikaban vulkan kratertavahoz akartunk feljutni a nagyzsakokkal.. Baro elmeny volt!!! :)Hihetetlen kedvesek ezek az emberek, es bar mindenhol megneznek minket, de segitenek mindenben, mindenhol befogadnak minket, es szeretettel vesznek korul.
Na szoval vhol ott tartottam, h tegnapelott (11-en) delutan megerkeztunk Xela-ba, ahol a cuccaink lepakolasa utan felmentunk egy maig aktivan hasznalt maya aldozati helyre, ami egy hegy tetejen all (a valtozatossag kedveert masztunk megint egy kicsit felfele :)). Mikor felertunk pont akkor lett vege egy ilyen aldozati szertartasnak. Ezt ugy kell elkepzelni, h van egy ember (mamacska vagy papacska), aki, mint egy pap levezenyli a szertartast, melynek kereteben gyumolcsot, kenyeret,egyeb eteleket es italokat, sokszor elo allatokat aldoznak fel a jobb elet, tobb penz, jobb egeszseg stb. remenyeben. Tobb ilyen fustolgo kis kupacot is lattunk, meg rengeteg kobor kutyat, akik kapargattak ki a meg nem teljesen lekozmalt maradekokat a hamuk fogsagabol. Kicsit visszas is volt nekem, h ez egy szent helyuk es hagyjak, h a kobor kutyak ott kapargasszanak..Lefele menet bementunk egy helyi harci maszk-keszito muhelybe, ahol megcsodaltuk a sok szines fabol faragott es kezzel festett maszkot, amit manapsag mar csak kulonbozo sziesztak alkalmaval tanc kozben viselnek nehanyan. A helyi TV egyik musoraban pont volt szerencsem latni egy ilyen esemenyt, ahol maszkban tancoltak :)Eleg vicces volt. Amugy is vicces ahogy tancolnak, nekem ossze-vissza tipeges-topogasnak tunt, nem egy latvanyos, szep tanc, mint a kubai salsa, vagy egyeb mas latin tancok (samba, rumba stb.)
A maszkmuhelybol visszaterve tettunk egy kis setat a varoskaban, bementunk a varos fo templomaba, amit mi gringok (feherek, kulfoldiek) csak az oldalbejaraton keresztul kozelithettunk meg - sok helyivel egyetemben, ugyanis a fo bejaraton csak bizonyos magasabb rendu mamacskak es papacskak mehetnek be (pl akik a szertartasokat is tartjak fenn a hegyen). Eppen nem mise ment, hanem a mise elotti kozos rozsafuzert imadkoztak. Egyebkent annyira mas itt egy katolikus templom mint nalunk, minden fabol faragott, a teto, az oltarok, a szobrok.. Egyebkent nagyon hangulatos volt. Itt ternek ki egy par mondat erejeig a vallashoz. A guatemalaiak jelentos resze katolikus vallasu, raadasul nagyon meghatarozza a hit az eletuket, rendszeresen jarnak misere, kozos imadsagokra, vagy csak ugy napkozben beugranak 5 percre egyet imadkozni. (JJa es meg a biciklit is betoljak a templomba, sot fotoztam Antigua-ban egy mellekoltart. ahova ki volt kotve egy bicikli :)) Jezus neve, kepe szinte mindehol kinn van, szinte minden buszon van elol egy Jezus kep (matrica), vagy ki van irva, h Jesus vive, azaz Jezus el, de ha nem Jezus, akkor Szuz Maria kepe, boltok ajtajan, kocsik szelvedojen, mindenhol, ez itt teljesen termeszetes.
A templombol kijove vegigsetaltunk a helyi piacon, vettunk egy-ket erdekes helyi gyumolcsot, es egy neniketol nehany szeletet a sajat maga sutotte ananasztortabol. Ez volt a szulinapi tortam :)Egesz fincsi volt :)
Xela eleg magasan fekszik a hegyekben, igy brutal hideg volt, mikor mar lement a nap. En 2-3 reteg ruhaban + halozsakban aludtam, de igy sem volt melegem. Nem ugy reggel, mikor arra ebredtem, h ajjjjaj a helyi kor engem is utolert, irany a kozos helyiseg a folyoson!!! Aztan gyorsan 3 szentabletta es egy solus (belfertotlenito), ugyanis meg fel ora es indulunk tovabb San Marcosba (ahonnan most is irok Nektek), utkozben erintve a mar emlitett Chikaban kratertavat. Haat a tegnapi napomat rendesen megbelyegezte a hasmars, ahol csak lehetett szaladtam konnyiteni magamon, ennek koszonhetoen meg eleg gyengenek is ereztem magam, de azert felmasztam a hegyre a tobbiekkel, h onnan megcsodaljam a koderdon keresztul a kratertavat, de onnan mar nem vallatam, h 582 lepcson (a fiuk megszamoltak) lemenjek a tohoz es onnan vissza, hanem mi Szabival fenn maradtunk a kilatonal, es ott megvartuk a sracokat. Addig nyomtunk egy-ket kor rablo romit, h vhogy elussuk az idot :)
A hegyrol vissaerve ismet talaltunk egy csaladot, akiknek a platos autojan hatul meg volt annyi hely, h epp felferjunk, bar a lefele ut mar kicsit kenyelmetlenebb volt tobbeknek, nekem meg pont jutott hely a kerekdobon, ugyhogy en lefele is elveztem, soooot!!! Ok levittek minket a falu kozpontjaba, onnan meg egy helyieket szallito kisbusszal mentunk tovabb (11 szemelyes kisbuszban 19-en...el tudjatok kepzelni:)) San Juan-ba, ahonnan meg egy jo 40 perces buszozassal ertunk San Marcosba, aki Szent Mark apostolrol kapta a nevet, es a varoska televan az o jelkepevel, azaz az oroszlannal. Oroszlanos kapuk, kisebb nagyobb oroszlanszobrok szerte a varosban, es a ketedralis kapuja is tele van oroszlannal. Maga a varoska az elso modernebb varos Guatemala-ban, ahol eddig voltunk, itt mar alig viselnek nepviseletet, csak az idosebbek, es ott is csak az asszonyok, de azert ez a varoska is eleg szegenykes. Most epitenek egy csomo utat..nagy a felfordulas. Amugy is hatalmas fejlodesen megy keresztul Guatemala, Endre szerint 2-3 ev alatt hihetetlenul sok aszfaltut epult, es ez a folyamat most is tart...
A 3 srac (Endre, Gabor, Andras) ma felmaszott a Tajumulco-ra, ami a 4220m-es magassagaval a legnagyobb vulkan Guatemalaban, es bar verzo szivvel, de nekem le kellett mondanom, mert ad1 borzasszto izomlazam volt (van is meg) a San Pedro maszastol, meg az Indian Orrtol, ad2 meg tegnap este is hasmenesem volt, es hulla faradt is voltam, ma meg megint hajnali 4-kor kellett volna kelni, es ez igy egyutt nekem sok volt. Az embernek tisztaban kell lenni a hataraival, en most suroltam, es ugy iteltem meg, h ha most eromon felul megmaszom a Tajumulcot - ami nem is biztos, h sikerult volna - akkor megjobban kicsinalom magam, es az a hatralevo 2 het rovasara ment volna, igy meg ma kipihenem magam es ujult erovel mgyek bele az elottunk allo kalandokba :) Azt hiszem - es igy utolag is ugy ertekelem - hogy ez egy nagyon jo dontest volt! (A Tajumulco nem megy arrebb, meg megmaszhatom legkozelebb is :)) Szabi amugy sem maszott volna Tajumulcot a 2-szer mutott terdevel, igy ma tartunk egy pihenonapot, f10-ig aludtunk, aztan reggeliztunk egyet a fo teren (ahol meg most is all egy baromi magas, feldiszitett karacsonyfa :)), aztan nyakunkba vattuk a varoskat... NNa innen folytatom legkozelebb!! Pussz, V.

2010. január 12., kedd

Haliho mindenkinek!! Ahogy igertem most behozom a 2 napos lemaradasomat es egy hosszabb beszamoloval kenyeztetlek Benneteket!
Huuu azt sem tudom hol kezdjem, mert ebben a 2 napban hihetetlen sok elmeny ert minket, lehet hogy jobb, ha idorendben veszem sorba es akkor talan semmi nem marad ki.
Masodik nap reggel f9-re egy kisbusz jott ertunk, aki felvitt minket a Pacaya-vulkan bejaratahoz, ill addig ahonnan mar csak gyalog, vagy a lusta turistak szamar lohaton lehetett tovabbmenni. A Pacaya-vulkan az egyike a Guatemalaban a mai napig mukodo, aktiv vulkanoknak, igy csak egy bizonyos pontig engedtek minket menni, mert ha meg par lepest teszunk akkor mar a forro lavaban csaszkalunk. Amugy curva nagy szel volt, es baromi strapas volt feljutni, ugyanis ezen a porhanyos lavahamun kellett joparszaz metert felfele menni, ami ugy nez ki, hogy lepsz egyet es egy felet visszacsuszol. :) Viszont lefele kenzelmes volt, mert szinte sielve jottunk. A kisbusz visszavitt Antigua-ba a szallasunkra ahol felkaptuk a zsakjaink es irany a helyi buszpalyaudvar. Haat en itt ezen a ponton szembesultem vele, h milyen qrva nehez is a hatizsakom (a repteri mazsalason 20,8 kilot mutatott), de hat ugye odaig taxi vitte, ott feladtam, majd ujra auto Antigua-ba, igy ez volt az elso alkalom, h a hatamra kellett vegyem. Haat mit mondjak, a buszpalyaudvarig, ami 5 percre volt a szallasunktol fullra kipurcantam. Sok eszem van, a fiuk direkt felhivtak a figyelmemet, h okosan pakoljak, de en csak azt figyeltem a pakolasnal, h beleferjek a 20 kilos repteri limitbe, azt mar nem, h en ezt el is fogom-e birni... Szabi jo fej volt, mert felajanlotta, h neki csak 16 kilos a zsakja, csereljunk, vigyem en az ovet, o meg az enyemet.. Haat mar ez a majd 5 kilo minusz is hatalmas konnyebbseg volt. Es persze levontam a grande tanulsagot a kovetkezo ilyen hatizsakos utazasomra egy csomo felesleges dolgot otthon hagyok, csakhat valahogy mostohabb korulmenyekre szamitotttam, meg a fel patikat magammal hoztam, es szerintem meg a ruhakat is szelektalhattam volna jobban, legfeljebb itt helyben mostam vagy mosattam volna... Next time.. NNa vissza az eredeti sztorihoz.. A palyaudva kozvetlen szomszedsagaban van a piac, es Endre kitalalta, h annak erdekeben, h ne vesztegessunk el sok idot, kajaljunk a piacon. Nos a kollegaim, akik jol ismernek eteren tudjak, hogy meg az obudai piacon sem eszek, sem ott helyben, de meg onnan hozott etelt sem (altalaban a Don Pepebol rendelek, vagy kimegyek veluk vmelyik kornyezo kockasteritos kisvendeglobe menuzni), ugyhogy szerintem dobtak volna egy hatast, ha lattak volna, hogy en aki a higieniara, meg a kajara eleg haklis vagyok, egy koszos guatemalai piacon egy hanyagul letorolt muanyagteritos asztalkan nehany joarcu helyi tarsasagaban falatozgatok vidaman :)A kaja egyebkent meglepoen jo volt (de az elkepzeleseimet mindenkeppen felulmulta.. )es alig parszaz ft-bol ettunk egy rizslevest (felejtheto volt), meg egy tal sult csirket rizzsel, meg vmi franciasalatara hajazo, de total mas izu cuccal. Ez utobbi egyveleg egesz jo volt. Vartam, hogy masnap reggel ramjon a higfosas, de hal Istennek a jo kis hazai palinka kello vedettseget adott, nem ugy mint egyik kedves utitarsamnak, akinek a reggeli laza pu-bol gatyamosas lett a vege :)
De ne ugorjunk ilyen nagyot, mert masnap reggelig azert meg tobb emlitesre melto kalandon mentunk keresztul. Miota megerkeztunk Guatemala-ba azota vartam a pillanatot, h vegre felulhessek egy hires-hirhedt csirkebuszra. A csirkebuszokrol annyit kell tudni, hogy ezek az USA-bol leselejtezett, ott korabban school bus-kent funkcionalt matuzsalemek, amiket a guatemalaiak a szivarvany minden szinere befestettek, mindenfele motivumokkal diszitettek, es amugy magankezben mukodnek. Haat asszem a BKV-nak lenne mit tanulni a jovedelmezo mukodtetest illetoen...ugyanis ugy kepzeljetek, hogy a 10 soros buszban europai szemmel nezve 2-szer 2 szemelyes padok vannak, ahova 1 sorban 6 nem ritkan 8 gutemalai is betuszakolja magat, akinek meg nem marad hely, az valahol csung, jo esetben a buszon belul... Vannak ugynevezett soforkisero mindenesek, akik meg a busz indulasa elott folyamatosan hangosan uvoltozik, hogy hova megy a busz es gyujtik be az utasokat. Ha bolintasz mar kapja is le rolad a 20 kilos zsakot es SZALAD fel vele egy kis letran a busz tetejere, ahol is kikoti, es mar egy torpemajmot megszegyenito modon szalad is le a letran a kovetkezo csomagert, mikozben tovabb uvoltozi az busz vegallomasanak nevet... Ha mar ugy gondolja, hogy legalabb a busz fele megtelt, akkor szepen lassan elindul, de kozben le-leugrandozik a buszrol, es szedegeti ossze meg az embereket a kornyezo ill utbaeso utcakbol. Kozben a sofor 100 m-kent dudal egyet, h tutira mindenki meghallja, akinek meg kell hallania. Jjja es mindegy am, h mindez hajnali 4-kor van, vagy delben... A fo, h minel tobb zse-t beszedjenek. Amugy nagyon vicces elmeny. Mindenhol nagy szemeket meresztettek rank, ami igy par nap tavlataban ertheto is, eddig ugyanis 6 csirkebuszon utaztam, de mas turistaval meg nem talakoztunk. En raadasul ugye szoke is vagyok, nna az meg itt kuriozum, mert kivetel nelkul mindenki fekete haju, ugyhogy nagy sikerem van, foleg a gyerekek koreben. Mondjuk ez a vonzalom kolcsonos, egyszeruen tunemenyesek a helyi gyerekek, csak ma kb 3-at akartam orokbe fogadni :) De nem akarok Andzselina Dzsolira hajazni..
Nos, mi egy ilyen jol megtomott chicken bus-szal indultunk utnak Antigua-bol eredetileg San Pedro-ba, kb 3 atszallassal, de sajna aznap este csak Panajachel-ig jutottunk, ugyanis 20 perccel Pana-ba erkezesunk elott elment az utolso csonak San Pedro-ba. Ez picit kellemetlenul erintett minket, mert masnap koran reggel terveztunk felindulni a San Pedro vulkanra (errol mar tegnap tettem nemi emlitest), de mit volt tenni, kivettunk szobakat Panajachelben, Endre meg leszaladt a kikotobe ahol megtudta, h reggel 7-kor indul az elso csonak San Pedroba. Az ut kb 25-30 perc, ugyhogy talan nem is csuszik olyan sokat a program..
Haat a szallasunk Panajachelben nem volt kispiskota. Tobbszor is magunkhoz kellett szolitanunk a fiucskat, mert nem egett a villanykorte a mosdoban, majd miutan megnyitottam a zuhanyt konstataltam, hogy a vizsugar 90%-a a falra megy, ahelyett, hogy ram jonne, arrol mar nem is beszelve, h az egyik ablakuveg hianyzott, es itt kumma hidegek az ejszakak... Na de 1 ejszaka nem a vilagvege gondoltuk... Ahha de csak csont hideg viz volt, es mivel a hajunk tele volt vulkanporral muszaj volt hajat is mosni...hat mit mondjak hangosan visitottam a zuhany alatt, de tuleltem... Azt is ertettem, h miert nem volt villanykorte..hogy ne lassuk azt a mocskot, amit tobb hete-honapja nem mostak fel a padlorol...
Cuccok lepakolva, egy ¨gyors¨ vacsi az egyik kis csaladi vallalkozasban mukodtetett vendeglatoegysegben.. Anya es nagylany benn foznek, 3-4 ev koruli kislany terit nekunk kinn (egyesevel hoz ki mindent :)) Na gondoltuk itt ejfel elott nem lesz eves...Hat nem sokat tevedtunk, szerintem meg a csirkenek is akkor vagtak el a nyakat, amikor leadtuk a rendelest. Ehhez kepest nekem a fel kajam hideg volt, es annyira jo sem... (Ja amugy sztem mar vagy 2 kilot fogytam az 5 nap alatt, de hal Istennek vannak tartalekaim :).
Masnap reggel kicammogtunk a kikotobe es elindultunk egy 8-10 fos kis motoros csonakkal San Pedro-ba. Hat ha lattatok mar varazslatos tavat, haat az az Atitlan-to, amit korbe hatalmas 2-3 ezer meteres vulkanok vesznek korbe, de ellatni meg a tavolibb Fuego-ig is, ami itt tartozkodasunk alatt tobbszor is kitort...
Gyorsan ledobtuk a cuccainkat a kis hotelunkbe (itt mindent hotelnek hivnak, ahol szobakat adnak ki, megha a WC/furdo a folyoson van akkor is. Nos ehhez tartozott privat mosdo, de mondanom sem kell itt is hideg viz volt csak... Brrr...
Viszont karpotol minket a csodalatos kis varoska San Pedro hangulata, es a szallasunk teraszarol belatni az egesz Atitlan tavat...ahogy a helyi asszonykak a toban felmesztelenul mossak a csaladi szennyest, meg ahogy a fiuk es ferfiak kis roskadozo pici csonakjaikban rakasznak a tavon.
Olyan 10 ora korul vegul elindultunk felfele a 3020 m-es San Pedro vulkanra helyi kiseronkkel Juan-nal, aki egyben a body guardunk is volt, ugyanis az a remhir jarja, h helyi banditak fosztogatjak a vulkanra turazokat.. Elkepzelheto ez is, de szerintem sokkal valoszinubb, hogy meg tobb penzt akarnak kicsikarni az idelatogato turistakbol, igy kitalaltak egy ilyen legendat... Mindenesetre Juan nagyon jo fej volt, sokat meselt nekunk utkozben, ram - mint egyetlen nore - meg kulonosen nagy figyelmet forditott, ha lemaradtam megvart, ha elobb indultam vmelyik pihenohelyrol mar pattant is fel. A tura maga qrva kemeny volt, gondoltam mi az az 1500m szintkulonbseg, a Magas-Tatraban egymas utan 2 nap megtettunk ennyit, csak azt hagytam ki a szamitasbol, h itt 28 fok van, magas paratartalom, a kiindulasi magassagunk is kb 5-600m-rel magasabb, es hogy meredeken felfele vezet az ut..ahogy mondom..3,5 oran keresztul meneteltunk folyamatosan felfele... Azt hittem, h ott pusztulok meg, de vegul felertunk. A latvany mindenert karpotolt, majd elfogyasztottuk a rogbi labda nagysagu mezedes csucs-ananaszunkat, es az Andras altal meg otthonrol hott jo kis hazai kolbaszkat kis megsaradt kenzerkevel, majd leindultunk... A lefele menet sem volt kispiskota, se a terdem, se a bokam nem ereztem mire leertunk.. Sotetedesre 6 korul mar a szallason voltunk...
Megint egy gyors vacsi, kis helyi sorocske, meg tequila aztan irany haza, mert ma hajnalban 3-kor (igen nem eliras) keltunk, mert masztunk fel a 2100m-es Indian Orra, h onnan csodaljuk meg a napfelkeltet.
A fiuk azert meg este jol megvicceltek. Itt van egy olyan helyi szokas, h akinek szulinapja van, annak aza jtaja elott a csald/baratok tuzijatekot tartnak. Nos miutan visszaertunk a szllasra gondoltam kimegyek es meg elszivok egy utso cigit. Mikor nyitni szerettem volna az ajto, mintha bomba robbant volna az erkelyen..Ugy hatraugrottam, h majd beestem a WC ajton, es kettetort a kezemben a cigi. Mire a rabbanasok zaja elcsitult kimentem, es kiderult, h ok vicceltek meg egz halom petardaval, akkor ugyanis mar otthoni ido szerint szulinapom volt....

Ezuton koszonom mindenkinek az sms-eket...

Na folyt kov, mert 2 oraja itt potyogok. :) Most megyek unnepelni. Pussz mindenkinek!

2010. január 11., hétfő

Sikerult 15 perccel az internet kavezo bezarasa elott idernunk (egesz nap turaztunk - fenn voltunk a San Pedro-n 3020 m magasan, kipurcantunk, mint allat, mert bar 1500-as szintet mentunk, de mindezt 28 fokban es brutal paratartalom mellett, il concrato az eletemert kuzdottem mire felertunk, de megerte, mert a fenn ert latvany mindenert karpotolt, az Atitlan-to teljes nagysagaban, plussz a kornyezo vulkanok. Nekem mar csak presztizsbol fel kellett mennem, mert nekem volt a legnagyobb szam, hogy tegyunk bele a programba 3 nap magashegyi turazast, szoval nem volt mese, teljesiteni kellett. De 10-kor indultunk, es 7 ora alatt jartuk meg oda-vissza. Haat mit mondjak QQQQQrva kemeny volt, de megerte!! :)
Egy szo mint szaz most eselyem nincs beszamolni az elmult 2 nap esemenyeirol, pedig higgyetek el lenne mirol, de mindjart kisopornek innen. Holnap hajnalban 5 korul felmegyunk az Indian-orra, onnan megnezzuk a napfelkeltet, szerintem olyan 10-11 korul visszaerunk (a ti idotok szerint du 5 ora korul) akkor megprobalok ujra feljonni, es beszamolni, mert most kar is lenne belekezdeni. Szoval kitartas!!!! :)

2010. január 8., péntek

Buenos Dias!! Nektek inkabb Buenas noches! :)
28 orai repkedes, tranzit, es szamtalan atvizsgalas utan tegnap ejjel (nektek ma hajnalban) megerkeztunk Guatemala City-be! Az utazas viszontagsagaira most kevesbe szeretnek kiterni, mert aki utazott mar az USA-ba, vagy az USA-n keresztul az ugyis ismeri, aki meg nem, azt meg nem akarom elrettenteni :)
Baromi makunk volt, mert mindannyiunk hatizsakja epsegben megerkezett Guatemala-ba, raadasul kilepve a repter epuletebol 2 helyi emberke is allt Mirador-os tablacskaval rank varva, ugyanis Endre valszeg elfelejtette lemondani az elso emberket, aki meg az A verzio szerint¨a guatemalavarosi Patricia Bed and Breakfast-be vitt volna minket, mikozben nekunk ugye modosult a programunk es mar ejszaka lejottunk Antigua-ba, de vegul elsikaltuk ezt a kis felreertest ott helyben. Mondjuk inkabb 2 kocsi varjon rank ejjel f12-kor, mint egy se... Endre amugy is felkeszitett minket, h ez Guatemala, nem biztos, h ott is lesz az ember, meg ha igerte is...
Helyi ido szerint ejjel fel 1 kor meg is erkeztunk a szallasunkra, ami helyi viszonylatokban eleg jonak mondhato, egyszeru szobak, 2 agy, 1 pici kis ejjeli szekreny meg egy 4 agu fogas a falon. BASTA! Viszont szep szines minden, a falak is, meg az agytakaro is stb. Egy problemam volt csak, h qrva hideg volt a szobaban, en halozsakban es polarpulcsiban aludtam, plussz meg egy salat tekertem a nyakamra, az ablakon ugyanis ujjnyi resek tatongtak... Elvileg nem volt olyan hideg ejjel 5-10 fok korul lehetett, de itt nem futenek, meg szerintem a faradtsagtol is mas volt a hoerzetunk. Viszont meg volt langyos viz, ami errefele nagy kincs, de hat most meg Antigua-ban vagyunk, ez meg viszonylag civilizalt kornyek, lesz ez meg igy sem...
Annak ellenere, h kb hajnali 2 korul hulla faradtan fekudtem le, reggel 7 korul kipattant a szemem es agybol hallgattam a varazslatos madarfuttykoncertet, ami az udvaron ment. Fantasztikus volt, de tenyleg, itt meg a madarak is mashogy futyulnek :)
Reggel 9 korul vegul nyakunkba vettuk a varost... haat mit mondjak, vmi varazslatos!!!! Olyan hangulata van, ami leirhatatlan. Ejjel nagyon nyugisnak es kihaltnak tunt a varos, egy embert, meg egy kocsit sem lattunk, reggelre viszont egy megbolydult mehkashoz hasonlitott, motorosok tomkelege atlag 2-3 fovel a fedelzeten, neha egy egesz csaladdal :), kis tuk-tukok, szodas autok, szines csirkebuszok es tomenytelen, mosolygos, lathatoan stresszmentes szinesbe oltozott emberke. Istenem, de joooo ezt latni!!! Mennyire masak itt az emberek mint otthon. Hihetetlen baratsagosak, kedvesek, segitokeszek es turelmesek, ami kell is hozzank, mire kinyogjuk az angol, minimalis olasz es meg minimalisabb spanyol ossznyelvtudasunkbol, h mit is szeretnenk, vagy mit keresunk. Jonnek ugyan folyamatosan a kis helyi portekaikat arulo asszonyok, gyerekek stb, de nem olyan ramenosek es levakarhatatlanok, mint az arabok, ha szepen mondod nekik, h koszi nem, akkor tovabbmennek. Az egy masik dolog, h 1 percen belul ott terem egy masik, de egyelore ez sem tudja megzavarni a remek hangulatunkat. Gyonyoru napsuteses idonk van, 25-26 fok korulire saccolom, es hat mikozben a fenseges reggelinket falatozgattuk az egyik kis utcafrontron konyvesboltnak tuno, de a belso udvaraban egy varazslatosan hangulatos kis kavezos reggelizos helyet rejto teraszon, halat adtunk, h nem a jeget vakarjuk otthon az autorol reggel (elkepzelem, ahogy most gondolatban kopkodtok :)), hanem egy rovid naciban, poloban es pacskerban ucsorogve szivjuk magunkba a varos magaval ragado hangulatat egy fenseges kave es egy terulj-terulj asztalkam guatemalai reggeli tarsasagaban. Ha valamihez hasonlitani szeretnem Antigua-t, akkor olyan, mint Szentendre csak persze guatemalai modra. Mindenhol macsakakoves kis utcak, szines hazak, pici boltocskak, rengeteg templom, romok, kavezok, ettermek...megspekelve palmafakkal, meg rengeteg gyonyoru egzotikus viragzo fakkal. Leirhatatlan!! Most tartunk egy kis sziesztat, aztan delutan folytatjuk a varoska felfedezeset...